Környezetvédelem a házak üzemeltetésének révén

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

Egy könnyűszerkezetes épület lehet nehéz- vagy könnyűszerkezetes, szintetikus vagy természetes, hagyományos vagy modern. Így az épület lehet tégla, pórusbeton, vasbeton, fa vagy acél is. A leglényegesebb szempont inkább az, hogy a megrendelő életviteléhez a legközelebb álljon, s a végeredmény egy élhető, szerethető, kényelmes otthon legyen.

 

  1. Alacsony fenntartási költségek

  1. Magas komfortérzet, jó levegő

A folyamatos légcserének köszönhetően a passzívházban garantált a jó minőségű frisslevegő és a komfort.

  1. Magas fokú zajvédelem

A kiváló szigetelés hozzájárul a külső zajoktól mentes élethez.

  1. Allergia elleni védelem

A professzionális épületgépészeti megoldások jóvoltából megszűnnek az allergiás panaszok.

  1. Értékállóság

Kiváló minőségű alapanyagoknak (valamint az alacsony rezsiköltségnek) köszönhetően értékállóbb, mint egy hagyományos technológiával épült családi ház.

Hosszú távon olcsóbb

Egy hőszigetelés tekintetében hagyományos ház az ötvenéves élete során az üzemeltetésre a bekerülési költségének háromszorosát fogyasztja el. Ezzel szemben egy energiahatékony épület esetében ugyanezen 50 év alatt kb. a másfélszeresét kell összesen az üzemeltetésre költeni. Mivel a fenntartási kiadások jövedelmünk igen magas hányadát teszik ki, így a jövőre való tekintettel fontos, hogy a döntés megalapozott és felelősségteljes legyen.

Egy érdekes megoldás az ún. trombefal, egy indirekt napenergiát gyűjtő szerkezeti elem, amely tárolja a hőt, majd a napsütés elmúltával a helyiségbe sugározza azt. Fontos részei az önellátó épületnek a víztakarékos rendszerek, amelyek egyrészt az esővíz-, másrészt a szürkevíz bizonyos célokra való hasznosításán is alapulnak. További bevett megoldások az energiatakarékos világítótestek vagy a víztakarékos rendszerek.

Gépészet és üzemeltetés: intelligens és energiatakarékos

Érthető, hogy kritikus pontja egy önellátó épületnek. A megújuló energiaforrások széles tárházából választhatunk ezeknél az épületeknél, a napelem és napkollektor, a fatüzelés, illetve a hőszivattyú tekinthető a legelterjedtebbnek, de fontos szerephez juthat a passzív napenergia-hasznosítás is.

 

Tető

Amikor hőszigetelt épületről beszélünk, természetesen nem csak a falakról kell szót ejtenünk, hiszen egy ház energiavesztesége leginkább a tetőnél jelentkezik. Fontos kérdés, beépítjük-e a padlásteret? Ha nem, érdemesebb lehet a padlásfödémet szigetelni. Ha igen a válasz, akkor már építéskor gondoskodni kell a kellő méretű hőszigetelésről, továbbá a légzárásról is – a megfelelő légtömörség ugyanis szintén elengedhetetlen feltétel egy maximálisan energiatakarékos épületnél!

Szintén fontos odafigyelni a tető és a fal hőszigetelésének megfelelő csatlakozására, illetve a hőhidak (a környezetüknél rosszabb hőszigetelő képességű részek) elkerülésére. A tető hőszigetelése egyébként kifejezetten kihívást jelentő feladat, hiszen az átlagos szarufa-magasságnál (15 cm) jóval vastagabb hőszigetelésre van szükség, ráadásul a szarufák maguk is hőhidat jelentenek; így ennél a szerkezetnél a magasabb hőszigetelési követelmény esetében a szarufák alá és fölé is kerül szigetelés. Bevett megoldás az is, hogy a szarufák az eresznél nem nyúlnak túl a talpszelemenen, hogy ne szakítsák meg a hőszigetelést, mert így hőhíd keletkezne; ehelyett a kilógó ereszt úgy alakítják ki, hogy ún. álszarufák készülnek.

Fal

A lehető legkisebb energiafogyasztás: természetesen elsődleges fontosságú, hogy ezt elérjük. Ertsey Attila, az autonóm házak témájának hazai szakértője szerint szigetelés szempontjából valójában egy passzívházról van szó, amely „ráadásul” önfenntartó is. A passzívház falazatának igen alacsony hőátbocsátási tényezővel kell rendelkeznie. A szerkezet hőtechnikai mérőszáma az „U” érték, melynek ebben az esetben 0,1-0,2 W/m2K érték között kell lennie.

Egy ilyen fallal szemben ugyanakkor sokkal több követelmény áll fent, mint a nagyon jó hőszigetelő képesség. Ezek pedig a jó hőtároló képesség, a légzárás, légtömörség, a jó páraáteresztés, de ide tartozik a hangszigetelő képesség és a jó megmunkálhatóság is. Ezeket a követelményeket a hőszigeteléssel ellátott égetett kerámia téglafalak például nagyszerűen kielégítik, de passzívháznál is választhatjuk a vasbeton vagy pórusbeton falazóelemeket, a megfelelő vastagságú hőszigeteléssel kiegészítve.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Grillezés fabrikettel

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A grillezés csakúgy, mint a főzés, az élelmiszer hővel való kezelését jelenti. A grillezés általában jelentős mennyiségű közvetlen, sugárzó hővel jár, és a hús és a zöldség gyors főzésére szolgál. Amikor ételeket grillezünk, háromféle típus közül választhatunk, melyek a következők: egy nyitott huzalrács, amin egy vagy több hőforrás van, vagy grillező tálca, ami egy serpenyőhöz hasonló, de emelt gerincekkel rendelkezik, hogy utánozza a nyitott grill vezetékeit, végül griddle-lel, ami egy alulról melegített lapos lap.

A közvetlen meleg grillezés az élelmiszert gyakran 260 ° C-ot meghaladó hőmérsékletnek teszi ki. A grillezett hús, különleges sült aromát és ízt szerez egy kémiai folyamatból, amelyet Maillard-reakciónak neveznek. A Maillard-reakció csak akkor következik be, ha az élelmiszerek 155 ° C feletti hőmérsékletet érnek el.

A grill megjelenése az 1940-es és az 1950-es évek végén következett be. A visszatérő katonák és családjaik a külvárosokba költöztek, és mindez a kültéri teret, szabadtéri játékokra késztette, beleértve a szabadtéri főzéssel kapcsolatos kísérleteket is.

A modern grill elődje egy sekély fémlemez serpenyő volt, amely csúcsos lábakon ült, és luxus modellek esetében kis kerekek halmaza volt. Brazier grillezésnek nevezték, és a faszén fűtésében is hatékony volt, de a főzési folyamatot nem befolyásolta.

Néhány évvel előtte, az 1950-es évek elején, George Stephen, egy saját háztáji szakács, egy hatékonyabb grillt tervezett, Weber által az akkori kikötőbóják tervezésével. Eredetileg ötvözte a fémbója felét, telepített rá szellőzőnyílásokat, adott hozzá egy rácsot az alsó részhez, és a bója második felével fedte le. E változások végrehajtásával létrehozott egy fedett hajót, amely nagyobb ellenőrzést biztosított a főzési folyamat felett, és kiváló grillezett terméket készített.

Az első Weber vízforraló grill kiadása 1952-ben megkezdte a szabadtéri főzés forradalmát, és ennek a háztáji kedvencnek az összetéveszthetetlen sziluettje a faszén grillezésének szinonimájává vált.

A grillezés a hús, a baromfi, a hal, a zöldségek és a gyümölcs ízét is ördögi jóváteszi, így a következő alkalommal, amikor grillezni kezd, egy pillanatra álljon meg és mondjon köszönetet George Stephennek, a férfinak, aki minőségi grillezést hozott létre.

 A barbecue, vagyis a grillezés piacán két fő lehetőség van: faszén és brikett.

A grillezéshez használt tüzelőanyagot kiváltó szén, kivonja a fa nedvességét az égéskor, vagyis az elszenesedett fából; míg a brikettek gyártásuk során bonyolultabb folyamatot hordoznak.

A brikettek, mint a szén, bioüzemanyagok, csak a briketteket olyan anyagokból készítik, amelyek a fa agglutinációjáig természetes anyagokkal tömörülnek.

Mi a jobb?

Mindkettő jó, azonban a brikett nem károsítja a környezetet. Könnyen gyújthatóak, tisztábbak, mint a szén. Az ára magasabb, de tartósabb és kevesebb hamut termelnek.

Összességében elmondható, hogy a brikettel történő grillezés a legmegfelelőbb választás. Hiszen egyenletesen, magas hőfokot képes hosszú távon tartani, így a grillezni kívánt élelmiszerek sütése a legoptimálisabban történik.  Amennyiben rendelkezik mezőgazdasági illetve zöld-, fa hulladékkal akkor a Sajó Brikett Nonprofit Kft. tökéletes lehetőséget szolgáltat Önnek. Kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fa-brikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása. Továbbá az elkészült brikettek sorsáról Ön dönt, felhasználja vagy értékesíteni kívánja.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Környezetvédelem a házépítések révén

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Környezetvédelem a házépítések révén

 

Minden esetben kezelt fenyőanyaggal dolgozunk, mely ellenáll a rovarok-, gombák megtelepedésének, szaporodásának.

A könnyűszerkezetes gyorsházak építése során a pontos tervezésnek-, és anyagmegmunkálásnak köszönhetően kevesebb a hulladék, így kevesebb a kidobott pénz is.

A könnyűszerkezetes ház rendkívül jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, ezért a fűtési költsége is jóval alacsonyabb, mint egy hagyományos téglaházé. Ez többek között a fő-, és válaszfalakba beépített ásványgyapot szigetelő anyagnak és a külső expandált polisztirolhabnak (DRYVIT) köszönhető. Ezeknél a házaknál nem kell fűtenünk a falakat, csak a légteret kell felmelegítenünk, ami sokkal gyorsabb, és kevesebb energia felhasználással jár.

A főfalakban használt párazáró fólia használatával megakadályozzuk a párásodást, és a penészképződést is.

Az általunk épített könnyűszerkezetes házak nem csak rendkívül kedvező energiabeosztással rendelkeznek, de „kis” befektetéssel, még az áramszámlán is spórolhatunk. Napelemek felszerelésével egy átlag háztartás áramigényének igen magas százaléka ellátható megújuló energia felhasználásával. Manapság egyre nagyobb figyelem és érdeklődés övezi a passzívházakat. Akiknek nagyon fontos a természet óvása, a széndioxid kibocsátás csökkentése, azok jól gondolják, hogy egy passzívház jó választás lehet, a fűtési és a meleg víz előállítási költségen is rengeteget lehet spórolni egy átlagos szigetelésű épülettel szemben. A passzívház legfőbb ismérve, hogy nagyon alacsony (15 kWh/m2/év) az energiaigénye. Ez azt jelenti, hogy egy 100 m2-es ház éves fűtési költsége nem éri el a 20000 – 25000 Ft-ot megfelelő gépészeti megoldások mellett.
Viszont az igazi passzívház teljesen máshogy működik, mint egy jól szigetelt épület, egy ilyen ház már a tervezési szakaszban nagy odafigyelést igényel.

Házaink természetesen megfelelő tűzvédelemmel is rendelkezik, hiszen a felhasznált faanyag lángmentesített anyaggal is be van vonva. Továbbá a fa falakban lévő ásványgyapot szigetelő anyag, és a gipszkarton sem éghető anyag.

A falak OSB-vel és gipszkartonnal vannak fedve, tehát rendkívül stabil lesz az épület, ráadásul az építési technológiának köszönhetően a könnyűszerkezetes ház hasznos alapterülete akár 10%-al is nőhet a téglaházhoz képest.

A könnyűszerkezetes házak fedése természetesen a megrendelő elképzelése szerint megvalósítható minden olyan anyagból, mint a hasonló téglaházak, legyen szó cseréplemezről, cserépről, beton cserépről, stb…

Összegzésként elmondható, hogy a könnyűszerkezetes házak mind építési módjukban, mind a felhasznált anyagokat tekintve megfelelnek a fenntarthatóság elveknek, és kevesebb beavatkozást igényelnek a környezetbe, mint a hagyományos építésű téglaházak.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A fabrikett készítés folyamata – összeáll a brikett

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Előző cikkünkben elkezdtünk megismerkedni a brikettgyártás folyamatával. Megismerkedtünk a különböző brikettfajtákkal és gyártásuk technológiáival. Az első két lépés a különböző hulladéktípusok kiválasztása, aprítása, majd ezek szárítása.

Harmadik szakasz: a különböző típusú hulladék- és kötőanyagokat összekeverjük, hogy optimális konzisztenciát és fűtőértéket kapjunk. Ha használt motorolaj kéznél van, akkor hozzáadható a hulladékhoz, de tudnunk kell, hogy bár megnöveli a brikettek fűtőértékét, morzsolódást is előidéz. Ezért nagyon óvatosan kell hozzáadni. Bizonyos esetekben, hogy az anyagnak plaszticitást biztosítsunk, nedves kötőanyagot kell hozzáadni, vagy papír esetén nedvesíteni kell, mielőtt nyomás alá helyeznénk a brikettet.

A negyedik művelet a brikett tömörítése, az ötödik pedig a szabadban való szárítás, amikor az anyag tetőfedés alatt áll. A kötőanyag és a száradás körülményeitől függően több hónapig is tarthat, amíg száraz briketthez jutunk. A szárítás jelentősen megnöveli a brikett fűtőértékét, és így megtakarítja az üzemanyagot. Ezért a briketteket jóval a felhasználásuk tervezett időpontja előtt kell előállítani. Ezzel szemben, a Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló gépe olyan technológiát alkalmaz, mely az elkészült briketteket akár azonnali felhasználásra alkalmas állapotra gyártja.

Meg kell határozni az új tüzelőanyagok támogatásának célkitűzéseit. Hosszú és drága felmérések nem szükségesek. Figyelembe kell vennünk a környezetvédelmi szempontokat is, mivel a biomassza-hulladékok kályhákban történő elégetése kiküszöböli az ökológiai lánc egyik fontos elemét. Normál körülmények között a biomassza-hulladékot visszahelyezik a talajba. Ha ez a kényes egyensúly megszakad, annak következményei a talaj termékenységének csökkenésében és szélsőséges körülmények között az elsivatagosodásban ütköznek ki.

A biomassza brikett üzem teljes projektje a következőkben vázolható.

Szállítószalag – Zúzó ventilátor – Porelszívó – Nedves anyagtartály – Szárító szuszpenzió – Szigetelés – Prés a brikett készítéséhez – Hűtővezeték – Nedves zúzott anyag – Forró levegő.

A zúzást a gép végzi, amely megfelelő méretű nyersanyagot készít a biomassza- brikett gyártásához. A különböző nyersanyagok szerint kiválasztva a felhasználónak megfelelő aprítógépet kell használnia. A kalapácsmalom az 50 mm átmérőjű anyagot aprítja. Fadarabokat, faaprítékot, faanyagú vágódeszkát, pamutszárat, kukoricaszárat, búzát, szalmát stb., bármilyen hosszúságú maradványt hasogat.

A következő fontos állomás a szárítás, a megfelelő nedvességtartalmú alapanyag előállítása a biomassza-brikett préseléséhez. A műveletnek a nyersanyag nedvességtartalmát kellő mértékben kell szabályoznia, máskülönben a biomassza-brikett túlságosan laza vagy túl száraz lesz.

A nyersanyagok megfelelő előkészítése után a brikettkészítés egyszerű: a biomassza-brikett préselésre kerül. Amikor a brikettáló gép eléri a 300 Celsius fokot, az anyag folyamatosan nyomhatóvá válik. Először is, a brikett színe egy kicsit sötét lehet (fekete), de egy idő múlva a szín normál fényerejű lesz, mely módosulás a présgépből származik. Végül a csomagoláshoz érkezünk: a porciók különböző kiszerelésekben, fóliával ellátva kerülnek saját felhasználásra vagy kereskedelmi forgalomba.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A fenntartható fejlődés alapelvei (2)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Fogyasztás, környezet és fenntarthatóság

A megújuló erőforrások fogyasztása A környezet helyzete Fenntarthatóság
több, mint amit a természet újratermelni képes a környezet pusztul nem fenntartható
a természet újratermelő kapacitásával azonos mértékű környezeti egyensúly fenntartható, nem változó állapot
kevesebb, mint amit a természet újratermelni képes a környezet megújul fenntartható fejlődés

Környezetbarát termékek

A növekvő népesség növekvő anyagi jóléte csak úgy képzelhető el, ha a környezeti erőforrások egyre kisebb igénybe vételével folyik a termékek előállítása. Illetve, ha reflektálunk arra, hogy a boldogságunk, jóllétünk milyen mértékben függ/független termékek beszerzésétől/fogyasztásától, ld. pl. happiness economics. Egyes cégek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy termékeik előállítása során, a termék életideje során vagy az után minél kisebb környezeti terhelést okozzanak. Ezzel azonban óvatosan kell bánni, mert sokan visszaélnek vele. Ilyenkor beszélünk az ún. zöldrefestésről, amikor egy cég csak a szavak szintjén környezetbarát, s terméke mit sem változik, vagy pl. környezetbarát célokat támogató alapítványt hoz létre, miközben fő tevékenysége rengeteg természeti, társadalmi kárt okoz. Más cégek természetesen őszinték és hitelesek, érdemes tájékozódni.

Öko-címkék

Jelenleg az EU-ban a termékek hátoldalán, csomagolásán különböző „öko-címkével” találkozhatunk, jelentésük nagyon különböző. A leggyakoribbak: a Möbius hurok, a Zöld Pont (Der Grüne Punkt), a Ricoh Group újrahasznosítás címkéje, az Európai Unió „öko-címkéje”, a „Nordic Swan” (Északi Hattyú) és a magyarországi cédrus-fa védjegy.

Lehet-e fenntartható a fejlődés?

Számos környezetvédő bírálta a „fenntartható fejlődés” kifejezést, mondván, hogy oximoron, mert a gazdasági fejlődés és a hozzá rendelt elméletek és szabályozások az erőforrások állandó fogyasztásában gondolkodnak, mintha az erőforrások mindenkor hozzáférhetőek volnának. Sok erőforrást, mint például a kőolajat és a földgázt az emberiség sokkal nagyobb ütemben fogyasztja, mint ahogy természetes úton újratermelődik, így egyre fogyatkozik a készletük. A kifejezés ellen azzal érvelnek, hogy az üzleti életben a „fenntartható fejlődés” szókapcsolatot úgy használják, mintha a jelenlegi fajta gazdasági fejlődés is fenntartható volna, vagy mintha a kapitalizmus környezetbarát volna – félretolva útjukból olyan embereket, akik nem a gazdasági, hanem a környezeti értékeket hangsúlyozzák. Egy másik érv a kifejezés ellen az, hogy a közgazdászok rendszerint a fenntartható fejlődés alatt állandóan fenntartható gazdasági növekedést értenek, amely azonban (mivel a gazdaság a természeti erőforrások használatára alapul) elvileg sem lehetséges, hiszen a Föld véges méretű.

A megújuló energiaforrások, az újrafelhasználás, a szolgáltatások megfelelő megszervezése gazdasági értelemben is lehetővé tud tenni fejlődést – vagy a korlátozott erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó használatukkal. Az utóbbi eset is lehet nem fenntartható, ha az erőforrások lassú fogyasztása meghatározatlanul hosszú ideig tart.

Ha pedig a fejlődés alatt nem feltétlenül értjük az anyagi növekedést és az emberiség számbeli növekedését, hanem inkább az emberiség szellemi fejlődésére gondolunk, akkor ez elvileg lehetséges a Föld élővilága állapotának megőrzése mellett is.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A fabrikett készítés folyamata – az éghető anyag

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Napjainkban a fűtési módszerek igen szerteágazóak, nagy választékból jelölhetjük ki, hogy melyik a legmegfelelőbb számunkra. Általános felmérés szerint az emberek főbb szempontjai a következők: kényelmes, az életvitelükkel kompatibilis, helytakarékos, egyszerű és környezetbarát legyen. Amennyiben valami újat próbálunk ki, szeretjük tudni, hogy a termék miből van, hogyan készül. Egyre elterjedtebbé válnak azok a fűtési rendszerek, alapanyagok, amelyek megújuló energiaforrások. A fa-brikett maximálisan újrahasznosítja a mezőgazdasági, ipari hulladékokat, magas fűtőértékkel rendelkezik, továbbá elenyésző mennyiségű égés utáni végterméket hagy maga után. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. továbbfejlesztette a brikettgyártás fogalmát, hiszen mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely nem igényli a hulladékok szállítását, hanem helyben végzi az újrahasznosítást.  További előnye, hogy szárítás után, nagy nyomáson végzi a préselést, így nincs szükség kötőanyag hozzáadására, így hatványozottan környezetkímélőbb.

Most nézzük, hogy melyek a fabrikett gyártásának főbb állomásai. A mezőgazdasági hulladék, mint például a fűrészpor és a kávéhéj, nem éghető közvetlenül a háztartási kályhákban. Az ilyen nehezen égő anyagok sok füstöt termelnek, és nem alkalmasak a fűtésre. Ugyanez mondható el a szénporról is. Az egyik legjobb módszer e hulladék hasznosítására a kis részecskék brikettben való agglomerációja. A brikett készítésére két fő módszer létezik: kötőanyaggal dolgozunk, vagy anélkül. Kényelmesebb kötőanyag nélkül, de ez bonyolult és költséges préseket, szárítóberendezéseket és sok energiát igényel.

A vidéki lakosság számára legmegfelelőbb brikettgyártási módszerek a rendelkezésre álló hulladékokhoz és építőanyagokhoz kapcsolódnak. A gyártást a helyszínen készített kézi présekkel kell elvégezni. A kézzel készített brikett különösen a kötőanyagnak köszönhetően tart össze.

A helyi rendelkezésre állás szerint a kötőanyagként legmegfelelőbb szerves tüzelőanyagok: a gyanta, a kátrány, az állati trágya, a szennyvíziszap és a halhulladék.

Az otthon készített prések a legegyszerűbb szerkezetűek és a technológiailag primitívek, de a választék a legfejlettebb automata modellekig terjed. A fa- és a mezőgazdasági hulladékok modern ipari prései 1000 és 1200 kg / cm2 közötti nyomást gyakorolnak. Ezeknél a nyomásnál a hőmérséklet nagyon magas. A magas hőmérséklet és nyomás hatása elpusztítja a fa rugalmasságát, lehetővé téve a brikett kötőanyag nélküli előállítását.

Az első folyamat, amely minden folyamatban közös, az éghető hulladékok vágása és / vagy aprítása. Az egyszerű vidéki technológiában, ahol az előkészítendő anyagokat ágak és szalmacsomók jelentik, a legjobb anyagaprító eszköz a kézi fejsze vagy az asztalosfejsze. A nagyszabású termeléshez már jóval több különböző eszközre van szükség.

A második művelet a főbb éghető összetevők szárítását jelenti. Egyszerű technológia alkalmazása esetén a szárítást üzemanyag használata nélkül kell elvégezni. Ezért az egyetlen valódi lehetőség a természetes mód, jól szellőztetett, esőtől védett helyeken. Ez a fajta szárítás hosszú időt vesz igénybe, és ezért a brikett gyártásához szükséges alapanyagokat elő kell készíteni.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A fenntartható fejlődés alapelvei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

“A növekedés határai” (The Limits to Growth) címmel az MIT (USA, Cambridge) munkacsoportja készítette el (ún. Meadows-jelentés, 1972). A jelentés korszakalkotó munka volt és később számos világmodell készült el. A legfontosabb kérdés: ”Alapozható-e a földi erőforrásokra és ökológiai rendszerekre a földi népesség és állótőke további exponenciális növekedése? Mi történhet, ha túlzottan megterheljük ezeket az erőforrásokat?” Az utóbbi két-három évtizedben határozottan kirajzolódott az a kép, hogy a technikai fejlődés diktálta erőforrás használat szerkezete és főleg mérete, volumene véges határokat feszeget. Tehát a növekedésnek vannak határai (D. Meadows-J. Randers-D. Meadows, 2005).

  • A holisztikus megközelítés elve: rendszerszemlélet, átfogó, átívelő, összekapcsoló gondolkodás ( Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!)
  • Az integrációs elv: Először a természetvédelem  (fajok és terület mentése), A környezetvédelem – Környezetgazdálkodás (hatékonyan bánni az erőforrásainkkal és az egész környezettel)
  • A tartamosság elve – az önszabályozás működési elvén alapuló, a környezet önfenntartóképességét figyelembe véve szemléli a megvalósítható eljárásokat.
  • A természeti erőforrás használatának és megőrzésének egyidejűségi elve
  • A megelőzés és az elővigyázatosság elve
  • Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve
  • A helyi erőforrások hasznosításának elve – lehetőleg a régióban megtalálható nyers- és alapanyagforrásokat használva fel, törekszik cégünk az épített környezet fenntartható módon történő modernizálására. Emellett a helyi igények kielégítése a cél.
  • A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve
  • A szennyező fizet elv
  • Társadalmi felelősségvállalás elve
  • A társadalmi részvétel elve – ebben az elvben fontos, hogy a polgárok megfelelő döntések meghozatalára képesnek érezzék magukat. Értendő ez alatt a tudással felvértezettséget, és annak belátását, hogy minden egyes egyedi döntés súllyal bír az ökológia rendszerében.

Lakásállomány és középületek jellemzői, állapota különös tekintettel az energiahatékonyságra, ami cégünk profiljába beleillik, ezért hatékonyan tudunk általa tenni a megfogalmazott cél elérése érdekében:

Az építőipari szektor több fajta nagy mennyiségű hulladékot termel. Az építési vagy bontási hulladékot jelentősen csökkenteni: újrahasznosítással, olyan termékek kifejlesztésével, melyek használatakor eleve kevesebb hulladék keletkezik, vagy az építkezéseken  bevezetett szelektív hulladék gyűjtésével visszafogható az újra hasznosíthatatlan hulladék mennyisége. A könnyűszerkezetes házaink tulajdonságai megfelelnek ennek az elvárásnak. Energiatakarékossága, energia-felhasználási hatékonysága kulcsszerepet játszik elterjedésének.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A fabrikett készítés folyamata

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Amennyiben valami újat kívánunk előállítani, akkor összetett folyamattal nézünk szembe. Kezdve az alapanyagok és munkaeszközök kiválasztásán, a változást előidéző és végrehajtó történéseken át, egészen a késztermék előállításáig. Ez a fabrikettnél sincs másképp.

Napjainkban nagyon fontos, hogy környezetkímélő, naturális anyagokkal dolgozzunk, és hogy a gazdasági, ipari maradványokat minél inkább újrahasznosítsuk. Fontos cél, hogy az elkészült termék – felhasználása, szállítása közben és után – a lehető legkevésbé károsítsa a környezetet. A fabrikett megfelel minden szempontnak, mert környezetbarát, továbbá természetes anyagból készül.

Fontos kiválasztási folyamat után a faanyag-maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra, majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% -ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalékanyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. A brikettek tartalma 100% fa. A komponens, amely lehetővé teszi, hogy kompakt maradjon, a lignin, amely egy természetes anyag a fában, és naturális kötőanyagként működik. Ilyen módon teljes mértékben újrahasznosított termék született, amely egy már nem alkalmazható nyersanyagból származik.

A fabrikett kimagasló fűtőértékkel rendelkezik. Nagyon magas nyomáson préselt termék, így nagy a sűrűsége és a tömörsége, a nedvességtartalma viszont alacsony, következésképpen lassan és folyamatosan ég. Minél nagyobb a brikett sűrűsége, annál kevesebb levegő van benne, és annál lassabban ég el. A brikettek még lassabban égnek, mint a pelletek. Így a lassú égés lehetővé teszi, hogy a fában lévő összes kalória felhasználásra kerüljön, mielőtt a kéményen keresztül távozna.

A fabrikett olyan termék, amely nagyon kevés hulladékot, hamut termel. Magas tömörségű produktum, amely lassan és erősen fogyaszt, és gyakorlatilag az egész termék elég. Mindössze körülbelül 0,5% -nyi hamu képződik.

Megújuló energiaforrásról van szó, mert a brikett alapanyaga, a fa- és fűrésziparban folyamatosan termelődik.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló géppel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy nem a fahulladékokat kell fuvarozni, hanem a gép kerül kiszállításra, így fuvarköltséget és rengeteg időt lehet megspórolni. Az elkészült fabrikett kompakt, öko, határozottan kisebb helyet igényel a tárolása, felhasználása pedig könnyebb és áttekinthetőbb, mint fahulladék tüzelés esetén. Cégünk továbbá oktatási intézmények számára lehetőséget biztosít a szárított zöldhulladékok feldolgozására. Ebben az esetben is a helyszínre kerül kiszállításra a fabrikettáló gép.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)