A merchandising mint arculatátvitel – jogi nézetben

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges tárgyú cikksorozata utóbbi három írásában bemutattuk a merchandising szó jelentésének szétágazását. Megvilágítottuk,, hogy az a jelentési ág, amely  a „polcszerviz” fogalmához visz, miért nem válik azonossá ezzel a fogalommal,  és hogy a másik jelentési ágnak, amely az arculatátvitel fogalmához kapcsolódik, e kapcsolódásnál már egy jogi mellékága is keletkezik.

                Lehetséges tehát akár úgy beszélni merchandising-kérdésekről, hogy közgazdasági és marketing-szakmai tartalmú állításokat alig is teszünk, hanem csupán a merchandising-jogviszonyok bonyodalmait taglaljuk. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség 1995-ös montreali konferenciáján a „merchandising” jogi kategóriaként szerepelt, és idesorolták mindazokat az arculati fontosságú, szimbólumszerű védjegyeket, szerzői jogi alkotásrészeket, amelyek valódi, vagy képzeletbeli személyek külső megjelenését használják fel termékek, szolgáltatások népszerűsítésére, fogyasztás-ösztönzésre, feltéve, hogy      átvitel valósul meg. Átvitel akkor valósul meg, ha a szóbanforgó jelzésformák nem eredeti funkcióik szerint szerepelnek, azaz nem meghatározott áruk és szolgáltatások megjelölésére szolgálnak, hanem azokhoz képest más áruk és szolgáltatások, majd megint más újabbak értékesítésére hasznosulnak, az eredeti termék hírére, illetve a felhasznált figurák általános ismertségére, vonzerejére alapozva. Például: egy nagy kasszasikerű mozifilm nyomán sok kicsiny, a film szereplőire, motivikájára utaló ajándéktárgyat és pólót adnak el, majd idővel már egyéb ruhaneműket, élelmiszereket, italokat, kozmetikumokat, használati cikkeket, sportszereket stb. is, a mondott jegyekkel ellátva. A film összes jogát birtokló cégnek –  amely plusz-haszonra tesz szert részesedés formájában, mondjuk egy sportszergyártóval között szerződésén át, addig marad fenn a merchandising fölötti diszpozíciója, amíg akarja. Vagyis a sportszergyártó a céget megkerülve nem, csak a céggel történő megállapodáson át használhatja újabb termékeinél a figurás emblémákat, különben „kalóznak” minősül.   Összefoglalva: a merchandising – mint birtokolt jog –  abszolút szerkezetű jogviszonyon alapuló, abból származtatott vagyoni értékű, másodlagos jogosultság.

              Jogi bonyodalmak főként a természetes, valóságos személyek külsejének merchandising-felhasználásánál adódhatnak, hiszen a filmbeli karakter nem azonos az őt játszó színész karakterével, de még egy olimpiai bajnok úszó sem egészen ugyanaz versenyzői mivoltában és egyáltalán önmagaként, nem szólva arról, hogy a valós, természetes személy nem csak élő

ember lehet, hanem egykor-élt ember is. A természetes személy külseje

eredendően nem termékazonosítási célt szolgál, hanem éppen az illető személy

másoktól fizikailag megkülönböztethető voltát adja. Semmilyen befektetés, társasági-arculati érdek nem tesz jogosulttá egy céget, hogy egy természetes személy vagy jogutódai hozzájárulása nélkül üzleti céllal használja az illető képmását.  De hozzájárulás ide vagy oda, nem biztos, hogy az adott képmáshasználat a többrétű merchandising-jogesetek körébe tartozik; lehet, hogy csak szimpla reklámjogi ügy.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A merchandising fogalma
A merchandising mint „polcszerviz”
A merchandising mint arculatátvitel – alappéldák

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Romák Európában

More Pékség
Összefoglaló:
Az eurocities jelentés és a romák kapcsolatát ismertetjük olvasóinkkal. Továbbá Európa legnagyobb kisebbségének anyagi és társadalmi helyzetét és a szolgáltatásokhoz való hozzáférését vizsgáljuk.

A romák Európa legnagyobb etnikai kisebbsége, becslések szerint 10-12 millió roma él a kontinensen. Helyzetük továbbra is kritikus, mivel továbbra is szembesülnek a diszkriminációval és egyenlőtlen bánásmóddal. A roma emberek nagyobb valószínűséggel munkanélküliek és mélyszegénységben élnek a nem romákhoz képest. Mindez korlátozza esélyeiket a jó oktatáshoz való hozzáférés és tisztességes életkörülmények kialakításában. Gyakran bizonytalan körülmények között élnek, és bizonytalan a hozzáférésük az alapszolgáltatásokhoz. A romák helyzetének javítása érdekében az EU elfogadta a nemzeti romákra vonatkozó uniós keretrendszert. Integrációs stratégiák 2011-ben a roma integráció nemzeti, regionális szintű megvalósítása céljából készült. A fokozott erőfeszítések ellenére a romák helyzete továbbra is kritikus és megerősítést igényelt, mely újabb cselekvési tervezet szükségességét eredményezte. Mely következményeképp 2016 decemberében az EU Tanács sürgette a romák integrációjának felgyorsítását „különösen helyi szinten”. A romák többsége városi területeken él, hogy növelje esélyeit a munkára.  Valójában a városok a romákhoz legközelebb eső kormányzati szintek és a legjobban testreszabott megoldások kidolgozásában. A városoktól első kézből szerzett információk hatékony módja annak, hogy életképes visszajelzést kapjunk a romák helyzetéről. A romákkal kapcsolatos statisztikák azonban nemzeti szinten alapulnak, és nem tartalmaznak helyi vagy városi dimenziót. A romák helyi szintű befogadására vonatkozó adatok továbbra is szűkösek, a helyi hatóságok erőfeszítései pedig kevésbé dokumentáltak, mint nemzeti szinten.

Az eurocities jelentés azért készült, hogy válaszoljon a romák befogadási helyzetének feltérképezésére helyi szinten. A jelentés azokat a kihívásokat vizsgálja, amelyekkel a romák szembesülnek a városokban foglalkoztatáshoz, lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésük tekintetében. A jelentés azt is feltárja, hogy a városok miként reagálnak ezekre a kihívásokra, milyen kezdeményezéseket hajtanak végre, hogyan vesznek részt a romákkal, és milyen támogatásra van szükségük ahhoz, hogy elősegítsék a romák befogadását. Nincs egyetlen homogén roma népesség, de a városokban több, különféle roma is található, különböző igényekkel rendelkező közösségek. Egyes városokban vegyesen élnek az őshonos romák, hosszú távú lakóhelyű romák és a nemrég érkezett romák az EU 2004-es bővítéséből. A belföldi romák általában jobb helyzetben vannak, mivel teljes jogaik vannak állampolgárként vagy lakosok, és ismerik a várost, a munkaerőpiacot és a számukra elérhető szolgáltatásokat. A nemrég érkezett romák szembesülnek a nyelvi akadályokkal, és még több támogatásra van szükségük, bizalmuk elnyeréséhez, továbbá, hogy megismerhessék a rendelkezésükre álló közszolgáltatásokat. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A merchandising mint arculatátvitel – alappéldák

StartstarrtStartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tárgyú cikksorozatában a trade marketingről szóló egyik írásunkban jeleztük, hogy el kell hessegetnünk a szóalaki hasonlóság miatt felmerülő  trade mark (védjegy)-asszociációt, mert zavart okozhat. Most azonban, hogy a merchandising-tevékenységnek olyan ágát vesszük szemügyre, amelynek összefüggése nem olyan szoros a trade marketinggel, mint a shopok-beli merchandiser-munkáé, rögtön eléggé közel kerülünk a védjegyek témájához, amint még egy sor kérdéskörhöz (például: ikonikus sztárok termék-reklámozó szereplése, mozgóképi zenealkalmazások, szerzői jogok stb.). Az arculatátviteli merchandising  éppoly élénk közgazdasági és jogi érdeklődést von magára, mint üzletit; vigyázni is kell, hogy a jelenség marketinges fogalmát ne keverjük a tőle kissé eltolódó jogi fogalommal.

                  Az arculatátviteli merchandising  őspéldája a  Szentírás, illetve a templomi ceremonikus és prédikációs tartalmak másodlagos hasznosítása  a kegytárgyipar és a kegytárgy-árudák által. Hosszú volt azonban az út, amíg a szóbanforgó haszon túltengően kommerciálissá vált, vagyis amíg a  morális-társadalmi haszonrész feltűnően meg nem apadt benne. Az 1510-es évekbeli pápai búcsúcédula-árusítás már bizonyosan nem szolgálta az egyház hitmegtartó erejének növelését-fenntartását; ekkor jött el Luther nagy szkizmatikus dührohamának pillanata.

                Az 1960-as években az itthoni trafikok nem kis mennyiségben értékesítettek – főleg a zsebpénzes-kisiskolás vásárlóréteg számára – focisták apró fényképeivel applikált gombfoci-„játékosokat”, illetve egész „klubcsapatokat” plasztikból, a megfelelő színkombinációval, celofánbevonatú szettekben.  Ha a befolyó ellenérték jelentős része az MLSZ-hez illetve a klubokhoz került, akkor klasszikus sport-merchandisingről beszélhetünk, ha nem, akkor valami kereskedelmileg maszatos átmeneti jelenségről. Annyi bizonyos, hogy a trafikok hasonlóan sikeres színészkép-forgalmazása (házi sokszorosítások; vékony befőttesgumival összefogott kövér paklikból lehetett kiválasztani kétforintos Jean Marais-, Alain Delon-, Belmondo-, Brigitte Bardot-, Mylène Demongeot-fotócskákat) amolyan gerilla- vagy szegénykalóz-„merchandising” volt.

              A Csillagok háborúja-moziszéria több mint negyven éve indult, de ma is könnyen beleütközhetünk effajta friss hirdetésekbe:  „ház, apartman vagy irodai bejárat elé kínálunk stílusos lábtörlőt – a  szőnyeget  Welcome To The Dark Side felirat, és Darth Vader képe díszíti – szőnyegünk 100 % poliamidból készült, gumírozott hátoldallal, hogy ne mozduljon el –  Star Wars hivatalosan engedélyezett termék”. Ehhez még csak annyit, hogy  1977-ben Amerikában George Lucas némi megfontolás után úgy döntött, lemond a Csillagok háborúja után neki járó rendezői honorárium jelentős részéről, ha cserébe megkapja a filmhez kapcsolódó ajándéktárgyak jogait. Ezeket a tárgyakat a produkció emberei mellékes, kissé szánalmas vackoknak látták, könnyen átadták hát a jogot. Azóta nincs ilyen, mert Lucas már az első rész forgalmazása nyomán bő  3, 5-ször annyi pénzt kasszírozott, mint a produkciós kör a jegyeladásokból.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A merchandising fogalma
A merchandising mint „polcszerviz”

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Az első benyomás

More Pékség
Összefoglaló:
Az első benyomás fontosságának kiemelése. A toborzás alapelvei és a részletekben megbújó fontos elemek feltárására kerül sor. A vállalat számára fontos kritériumokon túl, a potenciális jelölt nézőpontjainak vizsgálatát ismertetjük a cikkben.

Toborzáskor tisztában kell lenni azzal, hogy a potenciális jelölteknek előre megítélésük lehet arról, hogy milyen a vállalatnál dolgozni. Tehát proaktívnak kell lennie a pontos foglalkoztatási márka kialakításában és annak közlésében, hogy munkaköri leírásaiban kulcsfontosságú a megfelelő jelöltek bevonzása. Az éves munkavállalói felmérés elvégzése gyakran jó módszer a márka bármilyen változásának kezelésére. Mindazonáltal még az éves felmérésnél is hatékonyabb, ha rendszeresen jelen van az alkalmazottai között. 

Az álláshirdetés elkészítésének folyamata kulcsfontosságú a potenciális munkavállaló megtalálása szempontjából. Nem jó alábecsülni az interjúkészítés és a szűrés folyamatát. Időigényesek, költségesek, ugyanakkor, ha nem jól csinálják, hihetetlenül hatástalanok lehetnek. Fontos az interjúkészség következetessége és alapossága. Amikor interjúztatja a jelölteket, tegye fel mindegyiknek ugyanazokat a kérdéseket is, így lehetősége van összehasonlítani az almát almával. Az interjúknak beszélgető jellegűeknek kell lenniük, így mindegyik másképp fog folyni, de ügyeljen arra, hogy az interjú bázisa mindegyik esetében azonos legyen. A szerep és a szervezet leírása során győződjön meg arról, hogy reális elvárásokat támaszt, ha bármit meg akar ígérni vagy túl teljesíteni – győződjön meg arról, hogy nem az ellenkezőjét éri el, mivel ez csökkentheti a munkavállalók elégedettségét. 

Azt mondják, hogy soha nem kaphatunk második esélyt az első benyomás létrehozására. Esszenciális az első találkozáskor a viselkedésünk, nyitottságunk, továbbá a külsőnk. Bármit is állítanak, és akármilyen diszkriminatívnak tűnik, először megpillantjuk a másik félt. Így az egyén külseje, legfőképpen a kisugárzása az, ami az első benyomást alakítja ki bennünk. A következő nagyszabású tényező, egymás köszöntése, az első párbeszédek hangulata, milyensége. Az első benyomás összhatása így áll össze. Ezt finomítani lehetséges, de az alapjain változtatni nem tudunk.

Mielőtt a munkavállaló megkezdené a munkát, győződjön meg arról, hogy készen áll a munkaterületekre, továbbá győződjön meg arról, hogy az arra alkalmas emberek vannak a megfelelő pozíciókon, és elegendő idő áll rendelkezésre a sikeres betanításra. Szánjon időt arra, hogy bemutassa a munkatársaknak.

Míg a beilleszkedést gyakran a szervezetbe való kezdeti átmenetnek tekintik, végső soron ennek állandó folyamatnak kell lennie, világos összetevőkkel és mérföldkövekkel, beleértve a teljesítménycélok rendszeres értékelését, fejlesztési terveket és a folyamatos képzést. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Területfejlesztés

More PékségÖsszefoglaló:
A vidéki település nemcsak a gazdák lakóhelye, hanem fontos termelési terület is. A kutatók tanulmányozták a háztartások megélhetési stratégiáit, melynek eredményeit jelen cikkükben ismertetjük az olvasóval.

Az új iparosítás, az egészséges urbanizáció és a mezőgazdasági iparosítás folyamatos fejlődése felgyorsítja a vidéki háztartások differenciálódását. A háztartások differenciálódásának jellemzőinek és trendjének pontos meghatározása ebben a háttérben alapot adhat a jövőbeni megélhetési kihívások azonosításához. Termelési és fogyasztási tevékenysége révén az emberek befolyást gyakorolnak a földre. A megélhetés tehát az ember-föld rendszerek fejlődésének fő mozgatórugója. A vidéki háztartások a vidéki területek gazdasági és társadalmi fejlődésének alapvető egységei és mikrovállalkozási egységei. Megélhetésük magában foglalja a túléléshez és a fejlődéshez szükséges képességeket és eszközöket, a termelési tevékenységeket és a mindezek megszerzésének jogát. A reform végrehajtása óta az iparosodás és az urbanizáció hatására a vidéki háztartásoknak több megélhetési lehetőségük van, ami folyamatos megélhetési változáshoz vezet. Ez tovább befolyásolja a földhasználat folyamatát, az ökológiai környezet alakulását, a természeti erőforrások kezelését, az ökológiai kompenzációt és a megélhetési erőforrások elosztását. A megélhetési eszközök, a megélhetési stratégiák és a megélhetési eredmények a vidéki háztartások megélhetésének középpontjában állnak. A vidéki háztartások hasznosítható megélhetési eszközöket használnak, megfelelő megélhetési stratégiákat választanak és megélhetési eredményeket érnek el. A vidéki háztartások megélhetési eszközeinek összege meghatározza a fogyasztás jellegű beruházásaikat, és tovább befolyásolja a vidéki települések felépítését. A megélhetési eszközök, mint a megélhetési struktúra alapja, meghatározzák a megélhetési stratégiák kiválasztását, így a vidéki háztartások megélhetési eszközeinek pontos számszerűsítése segíthet azonosítani fejlődésük trendjét.

A vidéki település nemcsak a gazdák lakóhelye, hanem fontos termelési terület is. Ez egy „komplexum”, amelynek több funkciója szorosan kapcsolódik a vidéki háztartások megélhetéséhez. A vidéki települések kialakulása és fejlődése nemcsak a háztartások sokféle megélhetésének a következménye, hanem annak a folyamatnak az eredménye is, amelyben a háztartások befolyásolják a vidéki települések mintázatát, formáját és szerkezetét. Végül a vidéki települések földhasználata jelentős változásokon megy keresztül, és a településeket még át is építik. A vidéki házak formája és funkciója nagymértékben változik az idő és a megélhetés függvényében. Ugyanakkor a vidéki település térbeli mintázatának és formájának változásai miatt a gazdáknak meg kell változtatniuk megélhetésüket is, hogy alkalmazkodni tudjanak a vidéki települések új térbeli mintájához. A kutatók hosszú ideig saját tudományterületük korlátai szerint tanulmányozták a háztartások megélhetési stratégiáit, a megélhetési eszközök számszerűsítését és a megélhetés változását a regionális közgazdaságtan és a fenntartható fejlődés szempontjából, vagy a vidéki települések térbeli evolúcióját tanulmányozták, mint a településföldrajz perspektívája. Mindannyian egyetlen problémát tanulmányoztak egyetlen szempontból. Kevés a két szempontot ötvöző kutatás, ami nem segíti elő a vidéki települések evolúciójának, belső mechanizmusának sokdimenziós skálán történő feltárását. Valójában a vidéki települések alakulása nemcsak a természeti és társadalmi-gazdasági tényezőkhöz kapcsolódik, hanem szorosan kapcsolódik a gazdák megélhetésének változásához is. A megélhetés térbeli-időbeli változása, eltéréshez vezet a vidéki települések földhasználatában. A jelenlegi kutatások többnyire az előbbire összpontosítottak, az utóbbit figyelmen kívül hagyva. Ezenkívül a kutatások többsége főleg megyére koncentrál, ugyanakkor elhanyagolja a vidéki települések legalapvetőbb egységét, azaz a falut. Ezért a kutatási eredmények nem vezethetik jól a falusi léptékű építkezést.

A vidéki település valójában vidéki háztartásokból áll, és a vidéki háztartások jelentik a gazdasági tevékenységek fő témáit a vidéki területeken. A családi gazdasági jövedelem különbsége és a fogyasztási koncepció változása miatt a megismerés, a kereslet és a lakóhely javításával kapcsolatos döntéshozatal háztartásonként eltérő. A napjainkban a vidéki lakóingatlanok földhasználatának megváltozása már nem a területek puszta kiterjesztése és összevonása, hanem a falu léptékű rekonstrukciója és integrációja a gazdák termelésének és életmódjának hatására. Ez átfogóan tükrözi a falu, a mezőgazdaság és a vidéki háztartások fejlődését. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Megélhetés egy kistelepülésen
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A merchandising mint „polcszerviz”

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatában az előző alkalommal, a merchandising-tematika összetettségét taglalva megmutattuk, hogy ez az angol elnevezés nem kizárólagosan arra a piaci munkára vonatkozik, amely által az áruk boltbéli kihelyezése plusz-szolgáltatói jelleget ölt (a termékgyártók felé, de felvethető, hogy a fogyasztók felé is). Nem tértünk ki viszont arra, hogy amikor éppen a shopok által művelt merchandisingról beszélünk – a merchandiser-tevékenységről –, nem pusztán a polci helyekkel bánás  mestersége a témánk, hanem szólni kell a bolti környezet egyéb elemeiről, továbbá információközvetítésről (bolti adatnyújtásról), valamint az áruk megjelenésének a bolti munka felől kiinduló (a trade marketing jegyében történő) befolyásolásáról. Ezért szerepel mostani írásunk címében a polcszerviz szó idézőjelbe téve. Hisz nem egyedülien maga a polcszerviz jelenti a boltban  művelt merchandisinget, hanem: a polcszerviz plusz a köréje szerveződő egyéb aktivitások együttesen.

              Ami a szűk értelemben vett polcszerviz-tevékenységet illeti, ennek során merchandise-sztenderdet alkalmaznak, polctükröket alkotnak meg (mint  a magazintördelők a lappárok képeit). Kidolgozott leírást készítenek – és érvényesítenek – arról, mely polcon mely áruk mely sorrendben kell helyezkedjenek. A vevő által felismerhető, különböző termék-előoldalak (termékarcok) megannyi külön kódszámot kapnak –  ezek a számok a polcra kihelyezett árukon (vagy a szintén oda kitett felirat-függelékeken) nem láthatók. A többé-kevésbé kiemelt polcszakaszokért-polchelyekért, illetve (a kevésbé kiemelt helyeken is) a foglalás kiterjedésének (shelfspace) növeléséért márka-küzdelem, pozícióharc folyik (storewars) amelyet a kategóriamenedzsment  moderál.  Ugyanez a helyzet a display-ekkel vagyis a polc-törzsállományon kívüli bemutató- és reklámállványokkal. A kategóriamenedzsment nem testületként, döntnöki bizottságként képzelendő el, nem személyek csoportjaként, hanem inkább úgy, mint valami, nevezetesen: együttműködési folyamat a shop ügyismerő reprezentánsai és a termékkategóriában érdekelt gyártó cégek képviselői közt. De mára már önálló merchandiser-cégek is alakultak, amelyek shop-munkát végző emberei nem a shop személyzeti állományába tartoznak, hanem cégüknek van szerződése a shoppal –  vagy (egyben) több ott szereplő gyártóval is. Egyes ilyen „polcszerviz”-cégek egy-egy meghatározott gyártó termékeivel foglalkoznak több üzletben, több hálózatban, míg más hasonló vállalkozások számos megbízó árusítóhely számára teljesítve, túraterv alapján vándorolnak szupermarketek, független boltok, drogériák, benzinkutak közt. Az utazó merchandiserek eljutnak telekommunikációs és postai üzletláncokba is, ahol üzleti dekorációs feladatokat végeznek. Termékkihelyezési vállalásaikat olykor elég motoros futárral intézniük, máskor furgont, kamiont, nyerges vontatót alkalmaznak.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A merchandising fogalma

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása

More Pékség
Összefoglaló:
Az olvasó a vidéki térségek meghatározásán túl, megismerkedhet a vidék és város kapcsolati rendszerével. Mindemellett napjainkban ingázó munkavállalók és a városokból kitelepülő családok összefüggéseivel.

Összességében azt láthatjuk, hogy változik a „város” szerepe. A múltban a dél-afrikai körkörös migráció klasszikus mintázata létezett. Ami azt jelenti, hogy, a férfiak dolgozni mentek, általában valahol távoli helyekre, pénzeket utaltak haza, majd később visszavonultak a vidéki közösségi otthonba. Ez már nem így történik, legalábbis nem ugyanúgy.

A vidéki és városi térségek elkülönítése országonként más és más kritériumrendszer alapján történik. Az Európai Unió rendelkezik meghatározással a vidéki térségek definiálására, ugyanakkor az egyes országok is törekszenek az adottságaiknak jobban megfelelő, saját meghatározásra. Ennek oka elsősorban a támogatások lehívásának minél teljesebb körű, ugyanakkor lehetőleg egyszerű kritériumok alapján történő biztosítása. A vidéki térségek lehatárolásának ezért nagy jelentősége van gazdasági, vidékfejlesztési szempontból. Mindemellett a vidéki térségek lehatárolásának tudományos értékű szempontrendszerre is szükség van, mert az a kérdés, hogy mit tekintünk vidéknek, hogy miben különbözik a városi térségtől, nem egyszerűsíthető le támogatási kérdésre. 

A vidékiség sokat hangoztatott jellemzője a jobb környezeti minőség, a nagyobb zöldfelületi arány. Ez nyilvánvalóan befolyásolja a vidék által betölthető funkciókat és ezen keresztül kapcsolatát a városi térségekkel is.

Mindazonáltal napjainkban a „város” közelebb áll a vidékhez, az emberek a város és a gazdaságok házai között ingáznak, a családok pedig megosztottak és mobilak (szezonálisan, de akár naponta).

Véleményem szerint ez szinte értelmetlené teszi a pillanatfelvételen történő lakóhely kérdését. Úgy gondolom ahelyett, hogy aggódnánk a számok vagy a városok besorolása miatt, jobb befektetni a megélhetés változó térbeli dinamikájának – a települési, termelési, beruházási, felhalmozási minták – megértésébe. Ehhez a helyi önkormányzatok, a szolgáltatásnyújtás, az infrastrukturális beruházások, valamint a gazdasági és területrendezés radikális újragondolása szükséges. Indokolttá vált a régi gyarmati tervezési modellek elhagyása, és át kell tervezni a statisztikai adatgyűjtésnek, továbbá az új összefüggéseknek megfelelően.

Régóta érvelnek egyesek a tervezés és fejlesztés regionálisabb térbeli perspektívája mellett, beépítve az átalakított vidéki térségeket és összekapcsolva a városi területeket, bármilyen típusú. A helyi gazdasági fejlődés zajlik, de az állami (és magán, civil szervezetek és adományozók) széttöredezett, diszfunkcionális jellege miatt nincs összehangolva, támogatva és a legtöbbet kihasználva. Ennek megvalósításához természetesen működő bürokratikus államra, valamint gazdasági és politikai stabilitásra van szükség. Ez sajnos még mindig messze van.

Addig az emberek folytatják életüket, átalakítják a városi és vidéki tereket, valamint a kapcsolatokat olyan módon, amelyet a tervezési tankönyvek és a népszámlálási adatok egyszerűen nem árulnak el.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Megélhetés egy kistelepülésen

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A merchandising fogalma

A StartMa markekting és vállalkozásStartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában az utóbbi írásaink a  trade marketinggel foglalkoztak, és az ilyen írások számát gyarapítjuk most is: a merchandising  témája ugyanis kapcsolódik a trade marketing tematikájához, sőt –  részben –  főként ide tartozik.

             Az árusítás, az eladás, a forgalmazás, az értékesítés, a kereskedés egymástól nem távoli értelmű kifejezések, de nem is szinonimák – még ha adott esetben (egyes áruforgalmi jelenségeknél, egyes kontextusokban) előfordul is, hogy az említett szavak közül kettő-három szinonimikusan   alkalmazható.  Az angolban is jónéhány szót használnak ebben a jelentéskörben, illetve mindkét nyelvben több jelentésváltozata van az egyes marketingszótári szavaknak is. A „merchandising” szó azért honosult meg a hazai üzleti nyelvben, mert a magyar „értékesítés”, „kereskedés” szavak minálunk megszokottabb jelentésváltozatai elterelik a figyelmet arról a jelentésről, amely bizonyos speciális képletű értékesítési módokra vonatkozik. Az angolban egyébként a „merchandising” általánosabb („kereskedés”-) jelentése jól megfér a speciálisabb jelentésváltozatokkal, vagyis a magyarban valamivel szűkebb alkalmazási köre van ennek a szónak, mint az angolban. Hozzá kell tenni: az angol általánosabb jelentésváltozat is utal az áruval (merchandise) történő valamilyen machinációra (valamely áruból más árukat származtatni, vagy valamely árut sajátos szabályok szerint elrendezni az árusításhoz – stb.). Így sem külföldön, sem itthon nem egyszerű, ki mikor milyen értelemben emleget „merchandisinget”.

             X személy N napon tárgyalva esetleg semmi egyebet nem ért bele ebbe az általa alkalmazott szóba, mint szellemi termék – például  f r a n c h i s e – áruba bocsátását (azaz a franchise portékává, merchandisezá tételét) , míg Y személy ugyanaznap máshol úgy beszél „merchandising”-ról, mint vetületi vagy derivátum-portékák bazári forgalmazásáról  (amint például a műanyag Messi-figurák, Messi-matricák, a Messi pályafutásához kapcsolódó fényképes kvízfüzetek, a Messi képével vagy névfeliratával díszített trikók  a futballbiznisz vetületi  részéhez –  származékos kiterjedéséhez –  tartoznak). X és Y merchandising-fogalma aztán Z szóalkalmazása esetén egészen egybe is nyílhat („arculatátvitel”, arculati értékjogok), viszont P személy talán soha nem használja másként a szót, mint a „polc-szerviz”, vagy inkább az „eladáshelyi szolgáltatás” elegánsabb fedőnevét. Ennél a bizonyos P jelentésváltozatnál álljunk meg: most vagyunk a leginkább helyben a trade marketing és a merchandising összetartozását illetően. A gyártó és a kereskedő strategikus együttműködése csak az eladáshelyi szolgáltatások élénken figyelmes szakszerűsége által nyerheti el azt a harmonizációt, amely a fogyasztói elégedettség magas fokához vezet. A gyártót és a kereskedőt a fogyasztói elégedettségnek természetesen a visszavonatkozási oldala érdekli elsődlegesen, a márkahűség.  Legközelebb itt folytatjuk.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Megélhetés egy kistelepülésen

More PékségÖsszefoglaló:
Vidéken történt megélhetési változásokkal ismerkedhet meg az olvasó. Milyen hatással van a nagyvállalattok bezárása a vidéken élőkre? A földreform hatásai máig érezhetőek, így megélhetési eszközök és egy élhető vidék megoldásait vizsgáljuk.

A vidéki megélhetés megváltoztatása nagy hatással van a vidéki települések földhasználatának mértékére, felépítésére és morfológiájára, új kihívások elé állítva a vidék revitalizációját és a települések rekonstrukcióját. Az Észak-magyarországi hegység Edelény járásában fekvő Szalonna települést és környékét vettük példának. A részvételi vidéki értékelési adatok alapján elemeztük a vidéki háztartások megélhetési eszközeinek szerkezetét és megoszlását, valamint megélhetési sokféleségüket ökológiai eszköz, megélhetési diverzifikációs index és tájképi index modellek felhasználásával. Célunk volt egy válaszmechanizmus megtalálása a vidéki megélhetés változása és a vidéki települések földhasználatának változása között. Az eredmények hasznos információkat nyújthatnak az új falvak kiválasztásához, a vidéki települések rekonstrukciójához és az élhető vidéki környezet megteremtéséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy Szalonna településen az egy háztartásra jutó átlagos megélhetési eszközök összértéke nőtt. A megélhetési eszközök négy típusa, ideértve a természetes, az anyagi, a munkaerő és a pénzügyi eszközöket, idővel változott. Míg korábban a munkaerő-eszköz volt a legfontosabb megélhetési eszköz, amelynek értéke a megélhetési eszközök teljes értékének 76,67% -át tette ki. Az idő meghosszabbításával a négyféle eszköz aránya az összes megélhetési eszközhöz közelebb került egymáshoz. 

Ugyanakkor negatívumként szolgál, hogy néhány nagyvállalkozás bezárt (egyes bankok és korábban nagyüzemeket kiszolgáló társaságok), és mindhárom esetben a közszolgáltatások és a városi infrastruktúrába történő állami beruházások súlyos visszaesése következett be.

Figyelembe véve ezeket a változásokat és a földreform betelepítési területeivel való kapcsolatokat, vajon, milyen elmozdulások fontosak a vidéki kistelepülések változó szerepének megértésében? Négy témát szeretnék kiemelni. Először is az üzleti lehetőségeket. Most a vidéki gazdaságban nagy bevételek halmozódnak fel a földreform-gazdaságok mezőgazdaságából. Számos helyi gazdaság dinamizmusa kapcsolódik a földreformos áttelepítésekhez. Ezen készpénzáramlások közül sok szezonális – és ma a készpénzválság súlyosan érintett, bár az e-kereskedelemre gyorsan átálltak -, de az összmennyiség jelentős. Az eredmény az, amit a közgazdászok összekapcsolásnak és multiplikátorhatásnak neveznek, szolgáltatások, ráfordítások stb. iránti kereslet, különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos üzleti tevékenység, ideértve a közlekedést, a berendezéseket, a vetőmagot, a műtrágyát és így tovább.

A második megközelítés az új emberek a betelepülése a kistelepülésekre. A múltban az ilyen településeken a kereskedelmi tevékenységet a nagyvállalkozások uralták. Ezek olyan helyek voltak, ahol munkát kaphattak, vagy a mezőgazdasági dolgozók vagy a köztisztviselők lakóövezete volt. A gazdaságokban dolgozók fizetés után jönnek vásárolni. Ma több kisvállalkozás van. Ezek különösen fontosak a fiatalok és a nők, valamint azok számára, akik nem kaptak földet a földreform révén. Az ilyen tevékenységek törékenyek, informálisak és kockázatosak, de megélhetést kínálnak, és egy-két másik embert alkalmaznak, amelyek jelentős gazdasági tevékenységet eredményeznek. 

A harmadik szempont a ház. Az alacsony és közepes sűrűségű lakások jelentősen bővültek. Hatalmas építési fellendülés történt. Sok befektető földreform-gazdálkodó és mezőgazdasági áruk kereskedője. A földreform helyszíneihez kapcsolódnak az új földesurak, akik elhelyezik a tanárokat, az ápolónőket és más köztisztviselőket. Az időszak tehát elmozdult a gazdasági és osztályviszonyokban, valamint a felhalmozási mintákban, mivel az emberek a földművelésből befektetnek az ingatlanokba.

Végül az Infrastruktúra és a tervezés. Az alapvető szolgáltatások, az infrastruktúra és a tervezés nem tudnak lépést tartani ezzel a gyors változással. Az állami kapacitás és a beruházások hiánya valóban megmutatkozik valamennyi településen. A szennyvíz, az áramellátás és az utak például rossz állapotban vannak. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA