A biogáz hasznosítása (2)

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

  1. Földgáz minőségű biometán előállítása

Számos technológia létezik, melynek segítségével a biogázban található szén-dioxidot és egyéb olyan gázokat le lehet választani, melyek eltávolítása után a földgáz minőségével egyező ún. biometánt kapunk. A biometán, amennyiben megfelel az MSZ 1638-ban közölt földgáz minőségi paramétereknek, a földgáz hálózatba betáplálható. Magyarországon még nem valósítottak meg biogáz tisztító berendezést és földgáz hálózati betáplálást.

Biogáz telep
Biogáz üzem

A biogáz Európában

2006-ban az Európai Unióban 62.200 GWh energiát állítottak elő biogázból. Ebbe az energiamennyiségbe beletartozik a depóniagáz (a depóniagáz a hulladéklerakókon képződő gáz. Magyarországon 14 helyen összesen 13-15 millió m3 hulladékból folyik depóniagáz kinyerés, ennek mennyisége évente elérheti a 100-120 millió m3-t. Energiatartalma 1,8-2 PJ. Ennek az értéknek csak töredékét hasznosítják, 0,3 MW beépített kapacitással mintegy 2 GWh elektromos és 12 TWh hőenergiát állítanak elő), szennyvíztelepi biogáz és az egyéb szerves anyagokból előállított biogáz is (többnyire mezőgazdasági biogáz üzemek). Németország és Nagy-Britannia közel 36% és majd 32%-os részaránnyal a legnagyobb biogáz termelő országok közé tartoznak. A többi tagországban lényegesen kevesebb biogázt termelnek és hasznosítanak. Nagy-Britanniában a depóniagáz a meghatározó (90%), míg Németországban az egyéb biogáz termelés (főleg mezőgazdasági alapanyagokat hasznosító üzemek) közel 50%-os aránnyal a meghatározó. Nagy-Britannia 1000 lakosra jutó átlagos energiatermelése biogáz alapon 28,1 Toe, míg Magyarországé 1 Toe. (Az olajegyenérték vagy kőolaj-egyenérték az energia mértékegysége, amely az adott mennyiségű energia előállításához elégetendő nyersolaj tömegét adja meg. Az energetikában használatos, rövidítése az angol tonne of oil equivalent (vagyis tonna kőolaj egyenérték nyomán) toe.)

A lebontási maradék hasznosítása

A fermentáció után visszamaradt anyag sokkal jobban alkalmazható talaj szerves anyag utánpótlás biztosítására, mint az istállótrágya, mert:

-az anaerob kezelés során az értékes nitrogén tartalom megőrződik,

-az elfolyó anyag savassága csökken, a pH értéke 7-ről 8-ra emelkedik,

-istállótrágya esetében a C/N arány 30-50%-kal csökken, tehát a keletkező termék alkalmas közvetlen mezőgazdasági alkalmazásra,

-a folyamatban a foszfor és kálium tartalom a növények számára könnyen felvehető állapotba kerül,

-a gyommagvak csírázóképessége mezofil folyamatban csökken, termofil folyamatban gyakorlatilag megszűnik,

-a termék sokkal kevesebb kellemetlen szaganyagot tartalmaz és könnyen vízteleníthető.

Modern biogáz üzem Brémában Németországban
Biogáz üzem Bréma (Bremen, Németország)

A fermentáció eredményeként a hulladék elhelyezéssel járó közegészségügyi problémák csökkennek, mert:

-az anaerob fermentáció során az emberre veszélyes betegséget okozó baktériumok jelentős része elpusztul (termofil folyamatban teljes fertőtlenítés következik be),

-a termék térfogata számottevően csökken, tehát könnyebben és biztonságosabban tárolható,

-a környezetet szennyező anyagok koncentrációja csökken az anaerob fermentáció után.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház
A biogáz hasznosítása
Alternatív energiaforrások Magyarországon
A megújuló energiaforrások előnyei

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A marketingtervezésről általánosságban

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozata befejezéseként egy olyan téma-blokkot illesztünk az eddigi írások vonulatához, amely a vállalati marketingtervezés összetevőiről, arányairól és munkamenetéről ad taglalt, szisztematikus képet. Ehhez érdemes néhány általánosabb megállapítást előrebocsátanunk a bemutatandó tervezőtevékenységet illetően.

              Ha középvállalati „lépték” szerint mutatjuk be az idevágó feladatokat, ez nem akadálya annak, hogy a kisvállalkozások, sőt, a mikrovállalkozások hasonló teendőire nézvést is eligazítást nyújtson a szöveg: csak módosítani, szűkíteni kell egyes fogalmakon, illetve elhagyni egyes passzusokat. Fordítva már nem egészen így áll a helyzet; a kisvállalkozási marketingtervezés leírásából pusztán törlésekkel és szócserékkel nem juthatunk el a leírás közép- vagy nagyvállalati megfelelőjéhez. Ezért a későbbiekben a középvállalati tervezési mintát fogjuk felvázolni.

             Ma már a tudatos, szisztematikus tervezésen alapuló marketing-alkalmazás nem mellőzhető a versenycélok akár csak megközelítése dolgában sem. A vevők, ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért folytatott versenyben nem lehet sikert elérni, ha a vállalat nem tudja rugalmasan felismerni a piaci környezet változásait, és nem képes marketingeszközeit ezek szerint célzottan finomhangolni, ehhez pedig a rendezett, állandóan frissíthető tervezési eljárások adják meg a megfelelő munkálati keretet.

                Logikus lépések folyamatában kell meghatározni a vállalat marketingcéljait, és a megvalósításukhoz vezető teendők körét, sorrendiségét, arra törekedve, hogy a meghatározódó célok minél inkább mérhető-ellenőrizhető alakot öltsenek. A marketingtervezés nem juthat egyről a kettőre, ha a tervezési folyamat kialakulásának korai fázisai, dinamizálódása nem előz meg minden más döntést, ezért kell még a marketingcélok megállapítása előtt – pedig ezzel soká nem várhatunk – inspirációs környezetet teremteni a gondolkodáshoz. Ezt a megalapozást a sokrétű vállalati helyzetelemzés jelenti.  Ennek nyomán jöhet létre a marketingterv, amelynek végrehajtási ellenőrzése is a marketingtervezés örökfolyamatának része, hiszen egy már adott marketingterv, akár félsikerűnek, korrigálandónak bizonyul, akár kielégítően megvalósul, így is, úgy is folytatást tesz esedékessé, az új helyzethez igazított újabb marketingtervet.

              Az imént jelzett fázisok tartalmának illeszkednie kell a vállalati stratégiába. A vállalat stratégiai tervezete és üzleti terve (vagy üzletági tervei) összehangolt, összeépülő projektumok, de egymással sem azonosak, a marketingterv pedig nekik alárendelt, alsóbb szintet képez. Mindhárom terven ugyanaz az öt szempont vonul végig:  1. alapkontúrt adni a tervtartalomnak, meghatározni a terv tárgyát, a terv-fókuszt; 2.  a célokat pontosítani, mérhetőségüket tematizálni, ellenőrzésük  módját előírni; 3.  célok szerinti erőforrás-elosztás (emberi és tárgyi);  4. versenyelőnyök és forrásaik azonosítása,  veszélyeztetettségeik számbavétele; 5. szinergiaforrások azonosítása – ilyen forrás a különböző szintű tervek (vállalati misszió és marketingfilozófia) harmonizációja is, illetve a piacorientációs tényezők közti viszony javítása (felsővezető, részlegek stb.).

             A marketingtervek két fő típusa: az új termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó  és a már piacon lévő termékekre vonatkozó éves marketingterv.

 

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa
A marketing-kommunikációs politika alapjai – a tervezési körültekintés

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Tizenhét éve az EU-ban

17 éve tagja Magyarország az Európai Unió Közösségének

Európai Unió és Magyarország zászlajaMagyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.

2004. május 1. napján csatlakozott még az EU-hoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is.

Kapcsolódó oldalak:
Országszerte programokkal ünnepelik az Európa-napot
Elindult az Európai Hulladékcsökkentési Hét
Új uniós megállapodás az online tartalomszolgáltatások Európán belüli hordozhatóságáról