admin – Oldal 18 – SalgóInfo

2020-05-202020-10-15

Megújuló energiaforrások háztartásokban

Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még nem éri el az uniós átlagot. 2009-ben a megújuló energia (vagyis a nap-, szél- és vízenergia, valamint a biomassza) részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül az 1999. évi 3,3 százalékról, áll az összeállításban.

Az összképhez tartozik, hogy a megújuló energiaforrások közül itthon, elsősorban a biomassza felhasználásának van vezető szerepe, a napenergia aránya egyelőre elenyésző. Ezzel együtt a visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb a megújuló forrásból származó áramellátás aránya.

Az Európai Unió előírásának megfelelően Magyarországnak a teljes energiafelhasználásának legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ig. Ebben a tervben az elérhető célkitűzés nem kevesebb, mint 14,65 %.

Napenergia

Az országban elérhető napenergia potenciált se napkollektorokkal, se napelemekkel nem hasznosítjuk eléggé. A jövőben a napkollektor-rendszerek árcsökkenése és az ilyen irányú támogatásoknak köszönhetően jelentősen növekedni fog, főleg a használati melegvíz előállításra felhasznált rendszerek száma. A nyári időszakban jól hasznosíthatóak akár medencefűtésre és távhő rendszerek ellátására is. A másik hasznosíthatóság a közvetlen villamosenergia termelés napelemekkel. A napelemek segíthetek ellátni, az amúgy el nem látott területeket árammal, mint pl. a tanyákat.

A napenergiának van még egy hasznosíthatósága, ezek az úgynevezett naperőművek, ahol hagyományos erőműi körfolyamatot napenergiával hajtanak meg. Az első ilyen erőművek 2020-ig megjelenthetnek hazánkban is.

Geotermikus energia

Magyarország egyik természeti kincsének tekintik a geotermikus energiát, vagyis az európai átlagot meghaladó geotermikus gradienst. ( Az átlag 3-4 °C/100 m a világon, ezzel szemben Magyarországon 5-7 °C/100 m). A felhasznált energia mennyisége 2020-ig valószínűleg megháromszorozódik, ez főleg fűtési célokat fog szolgálni. (Épületfűtés, használati melegvíz szolgáltatás, üvegházak hőellátása, távhő, stb.) Külön fejlesztési program fogja a fürdők fejújítását szolgálni, ezzel elősegítve az ilyen irányú turizmus növekedését.

Hőszivattyú

Főleg a lakossági, decentralizált energiaellátást javíthatja, mivel könnyen használható hűtésre és fűtésre is. A jelenlegi beépített teljesítmény akár a harmincnyolcszorosára is emelkedhet. A különböző hőszivattyúkkal és felhasználásukkal oldalunkon a későbbiekben külön is fogunk foglalkozni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-05-172020-10-07

A bútorasztalos

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

__________________

Említettük már, hogy az asztalos/faműves az ácsszakma kora középkorban önállósult változata. Előtte jellemzően az ácsok végezték a berendezési bútorok készítését is, de a létrák, terménytárolók is az asztalosok feladatkörébe tartoztak. Az asztalosszakma is tovább aprózódott, az egyes részeket előállító asztalosok is saját ággá változtak (faesztergályos, mintaasztalos, képkeretező, kárpitos késő középkortól, farestaurátor). Az ácsok mellett az ajtók, ablakok beszerelését végzik az épületasztalosok, szintén önálló szakmaágként.

Szeretnénk arra rávilágítani, hogy a XX. és XXI. századi gépesedés nem tudja az asztalos alkotókedvét, fantáziáját és lendületét megtörni. Alapvetően az emberben és ezért minden asztalosban is munka közben felébrednek, megerősödnek az alkotói energiák. A „handmade”, pusztán kézzel készült darabok eszmei és reális értéke mind a mai napig magas.

Alapvélekedés, hogy az emberi szakmaigényesség adja meg a kész mű sava-borsát a tudás és tapasztalat megszerzése után. Megkongatták már a vészharangot a szakma felett, de még mindig él az egyedi bútorkészítés. Miért? Mert pontosan az egyenbútorok viszonylag unalmas vizuális világa, az egyedi igények (főként helyszűkéből vagy épp tágasságából adódóan) még mindig egyedi tervezési megrendelésekhez vezetnek. Egyre nagyobb az árkülönbség a tömegbútor és az egyedi gyártású bútor között, a restaurálásról már ne is beszéljünk. Érdemes tehát a minőségre törekedni, ezt a marcali illetőségű, szegény cigány származású Rostás Árpád (2011. Magyar Örökség Díjas vándorasztalos) nemzetközi elismertsége is példázza. A Louvre ablakait, faburkolatát, a versailles-i kastélyban XIV. Lajos parkettáját, Szent Gellért termálfürdő egyes részleteit is ő újította fel, 2015-ben ő készítette az angol Vilmos herceg és Katalin hercegné két gyermekének a kiságyat és a neogótikus, tölgyfa és diófa, intarziaberakásos bölcsőt, melyek a Kensington-palotában kerültek átadásra. Gyerekekkel táborokban ismerteti meg a szakma szépségeit, állami gondozott és sérült gyerekekkel restaurálta a somogyvári Széchenyi kastély lépcsőházát. Rendelkezik továbbá olyan speciális tisztítószerrel, amelyet maga fejlesztett ki régi nyílászárók, műtárgyak tisztítására. Természetes anyagokból készít régi írásokban (Vitruvius könyvei) őrzött hagyományok alapján egyedi receptúrákat, sok esetben csak az adott bútorra kidolgozva.

Az Euroskills 2018. évi versenyén Nagy Ádám János készítette el a versenymunkáját, egy koronás címer formájú ablakot. Elhivatott fiatal szakember, aki teljes lelkesedéssel végzi feladatait: „Azért lettem asztalos, mert nekem az volt a szívembe írva, hogy fával dolgozzam.” Nem érdekli, hogy esetleg több bevétele lehetne más szakma választásával, a fiatalok tanítás és lelkesítése a fő célja. Szerinte tudni kell a minőség érdekében nemet mondani egyes megrendelésekre, elkerülvén a túlvállalás miatti határidőzavart és megrendelői elégedetlenséget. A valódi fával való munka okozza számára a legnagyobb örömet.

Berkes Gábor (Győrújbarát) is 2009-ben Kanadában 8. helyezett lett a világbajnokságon, 2012-ben Belgiumban aranyérmet szerzett a fiatal szakmunkások európai versenyén. Kedvenc munkaanyaga a juhar vagy juhar-cseresznye kombinációja.

Felkészítő szakemberekként Babanecz Csaba, Dancsó János (Bátonyterenye), Fekete Zoltán neve forog a köztudatban. A versenyeken tizedmilliméternyi pontosságú munkát várnak el a fiatal szakemberektől.

A műemlékek felújítása szakmai kihívást is jelent a jelenkori szakembereknek, vajon hogyan lehetett gépek nélkül ilyen remekműveket készíteni?

A jó asztalosnak kiváló térlátása, kiemelkedő rajzolvasási képességgel, kézügyességgel kell rendelkeznie. Ha már a csapozásról nem tudjuk megmondani géppel vagy kézzel készült-e, akkor már kiemelkedő szakmai teljesítményről lehet beszélni.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

2020-05-132020-10-19

Az árpolitika alapjai

A StartMa program marketing-tematikus cikksorozatában most az úgynevezett marketing-mix „második P”-jéről, a „Price” (ár)-jelzetű elv- és módszer-együttesről igyekszünk az eddigieknél többet, láttatóbbat mondani.

A kínált terméket illető ármeghatározás az áru pénzben kifejezett ellenértékének megállapítása a kínáló oldaláról. Innen nézve ez az egyetlen tisztán közvetlen jövedelmi tényező, míg a vevői oldalról egyrészt (lehetséges) kiadást, másrészt (hamis vagy nem hamis) minőségre-utalást jelent. Az ármeghatározásnál számításba kell venni a célzott fogyasztói kör piaci árismeretét, érdekeltségének árnyalatait. Azt a pénzbeli értéket, amelyet a vásárló indokoltnak tart megadni a termékért, „belső referenciaárnak” nevezzük.

Az ár nem módosíthatatlanul rögzül, hiszen az ármeghatározás olyan eleme az árpolitikának, amely az összes többi árpolitikai elem befolyását, ezek tartalmi változását viseli, míg más elemek viszonya egymáshoz nem ilyen szoros. Például ha megismerjük a kurrens vállalkozói hitelfelvételi lehetőségeket és ezek aktuális részleteit, ez nem befolyásolja feltétlenül és azonnal azt, hogy megértünk-e bizonyos fogyasztói magatartási jelenségeket, pedig mindkét informálódás és adategyüttes-alkalmazás, a cég hitelfelvételi számításai is, és a fogyasztói árelfogadás elemzése is (vagy az árérzékenységi vizsgálódás) egy-egy eleme az árpolitikának. Igaz, ezek az analízisek nem egyedül az ármegállapításra hatnak együttesen, hanem már csak önmagában a haszonkulcs bemérésére is, amely legszorosabban a körültekintően tagolt költségszámítással függ össze. Hogy egy vállalat, vagy vállalkozás mely módszert alakít ki az árképzési szempontok összevezetésére, ez a választás és munkafolyamat maga is eleme az árpolitikának, csakúgy, mint a stratégia-képzés az ár-differenciálást illetően (például kiárusítási akciókkal, vagy épp felárazással kapcsolatban).

A lehetséges ár alsó határa a költségek becslésével határozódik meg – termékelőállítás, értékesítés –, csakúgy, mint a veszteség elkerüléséhez minimálisan szükséges eladásmennyiség. Költségösszeg alatti áron csak menekülésszerűen (veszteségcsökkentéi céllal) szokás eladni, vagy pedig akkor, amikor az eladás biztos módon magával húzza magas haszonkulcsú más termékek eladását. A termelési/eladási mennyiség növekedése csökkenti az állandó költség egy egységre jutó részét. A rentabilitást biztosító eladásmennyiség túllépésével akkor is megugorhat a nyereség – azaz többszörös vagy sokszoros bevétel képződhet a költséghez képest –, ha egyetlen egységet (példányt stb.) tekintve az ár a költséget csak csekély mértékben haladja meg. A költséget jelentősen felülmúló, illetve megnövelt ár mindig csökkenti a fizetőkereslet extenzitását (széleskörűségét) az adott előállítású termékre, ez a törvényszerűség azonban egy sor körülmény-tényezőtől függően nem teszi lehetetlenné, hogy a magasabb ármeghatározás, illetve árnövelés nyereségnövelést hozzon. Az ide vonatkozó tényezők függvényekbe, képletekbe rendezhetők, eszerint játszik szerepet az árképzésben a keresleti görbék megismerése, vagy a termékhez kapcsolódó keresletrugalmasság mértékének figyelembevétele. De ezek a támpontok is különböző ármanőverezésekre, árstratégiákra, eltérő kalkulációkra adnak lehetőséget, amelyek más-más mértékű és típusú keresletet váltanak ki, más forgalom, más piaci célok felé mutatnak.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

2020-05-132020-07-14

A légszennyezés felelősei

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Mindennapjainkhoz elengedhetetlen a jó levegő. Szervezetünknek szüksége van oxigénre a megfelelő működéshez és a betegségek elkerüléséhez. A légszennyezés nagyon komoly egészségügyi problémákat, akár halált okozhat. A légkör alkotóeleme a nitrogén (78%), az oxigén (21%), az argon (0,9 %) és egyéb nemes gázok. Amennyiben az arányok felborulnak komoly egészség- és környezetkárosító hatásai lehetnek. Amikor megváltozik a levegő koncentrációja, legtöbbünknek a szmog riadó jut eszébe. Nagyvárosokban sajnos egyre sűrűbben előforduló probléma, melyet a gépjármű forgalom csökkentésével, szabályozásával igyekeznek orvosolni. Ámbár, ha jobban belegondolunk akkor csak a megnövekedett közlekedési járművek a felelősek? Netán az ipar létesítmények által kibocsátott gázok? A válasz részben helyes. Ugyanis ezek a tényezők nagyban hozzájárulnak a levegő szennyezéséhez, de alapvetően a lakosság a felelős. Gondoljunk csak bele, hogy manapság egyre többször hallunk arról, hogy a mezőgazdasági termékek is szennyezettek. Felmerül a kérdés, hogyan fordulhat ez elő, hiszen a termőföldek általában messze találhatóak a városoktól, minimális a gépjárműforgalom, stb. A válasz igen egyszerű. A légszennyezés hiába egy meghatározott területen történik (ami sajnálatosan ritkán fordul elő), a környezetkárosító hatása igen nagy területet érint. A szél, a víz elszállítja a szennyező anyagokat, továbbá maga a levegő is áramlik. Összességében elmondható, hogy a légszennyezés kihat az egész Földre, gyakorlatilag bekerül a folyókba, tengerekbe, óceánokba, hegyekbe, földekbe, kihat a növényekre, az állatokra és az emberekbe. Így kerülnek a különböző szennyeződések a termőföldekre és ez által az ételeinkbe is.

A lakosság felelősségét tisztáztuk, de nézzük meg, miként történik a szennyezés. A Földön a lakható területek többsége olyan éghajlatú melyeknél a fűtés egész évben vagy időszakosan szükséges. Napjainkban igen sokféle fűtési lehetőségek közül választhatunk, a gáz-, a villanyfűtéstől, a napelemeken át, a szén- és fatüzelésekig. Sokan lehetőségeikhez mérten, mások környezettudatosan vagy kényelmi szempontok alapján döntenek. Egy felmérés alapján az emberek többsége szeméttel fűt. Vajon mit is jelent a szemét? Az emberek egy része nem is tud arról, hogy mennyire káros fűtőanyaggal fűt. A rengeteg ragasztó és egyéb kötőanyagokkal teli tűzifa elégetése során, számtalan káros anyag jut a levegőbe. Másrészről viszont, sokan a szó szoros értelmében vett szeméttel, hulladékkal fűtenek. Általában a hátrányos helyzetű településeken élők körében fordul elő, mondhatni azzal a fűtenek, amivel csak tudnak. Az ott lakók java részének, komoly anyagi nehézségeket okoznak a mindennapi kiadások. Az élelmiszer, a tisztálkodási szerek, a rezsi költségek nagyon megterhelőek számukra, így ott spórolnak, ahol csak tudnak. Mindazonáltal a fűtési szokásaikkal és a fűtőanyagukkal, hatalmas károkat okoznak a környezetnek, ezáltal az emberiségnek.

Mindezek után, nélkülözhetetlen a környezetvédelem szempontjából is, a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatása. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. a hátrányos helyzetű települések önkormányzatainak, oktatási intézményeinek és az ott élőknek kíván segítséget nyújtani, az innovatív mobil brikettáló gépével. A fabrikettáló gépet önköltségi áron kínálja, mellyel a zöld-, mezőgazdaági és ipari hulladékból fabrikettet állít elő, mely kiváló fűtőértékkel rendelkezik. További esszenciális tulajdonsága, hogy 100%-ban természetes, minden fajta kötőanyag hozzáadása nélkül készül. Így elégetése minimális szén-dioxid kibocsátást eredményez, csupán annyit, amennyit az összepréselt fa tartalmaz, de kevesebbet, mint amennyi komposztálás útján kerülni a légtérbe.

…..

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

2020-05-132020-10-15

Alternatív energiaforrások Magyarországon (2.)

Hazánk energiaigényének fedezéséhez 95 százalékban még mindig a fosszilis és nukleáris energiahordozókra támaszkodunk, annak ellenére, hogy a meglévő potenciálbecslések szerint ezek jelentős része kiváltható lenne környezetbarát energiaforrásokkal. Hiányzik a kellő elköteleződés az alternatív termelési módok mellett, a megújulókra vonatkozó jogszabályok pedig gyorsan változnak és a sok módosítás hatásra gyakran éppen az ellenkezőjét érik el, mint amire megalkották azokat.

A kulcs az energiahatékonyság

A szakértők nagy része egyetért abban, hogy a korszerű technológiák mellett a hatékony energia-felhasználásnak is jelentős szerepe van a fenntartható, környezetbarát energiastratégiát illetően.

Az IBM Magyarország felmérése szerint az úgynevezett ezredfordulós generáció már a szívén viseli saját energiafelhasználásának szabályozását. Egy 12 országban végzett, ötezer embert érintő tanulmány szerint a válaszadók 90 százaléka alkalmazna intelligens fogyasztásmérőt, és az egyéni szabályozás lehetőségét növelő eszközöket. A rugalmasabb szolgáltatásért cserébe sokan akár hajlandóak lennének többet is fizetni.

Ma már több olyan intelligens közműmegoldás is létezik, amely lehetővé teszi a flexibilisebb energia-felhasználást, s egyes országokban az átalánydíjas elszámolási rendszer helyett a valós használatot veszik figyelembe, míg bizonyos cégeknél lehetőség van a mobilszolgáltatóknál ismert előre fizetett, fix áras tarifacsomagok igénybevételére is.

Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az atomenergiát sem.

Összegezve a magyar energiahelyzetet, figyelembe kell venni, hogy mást jelent az egyes lehetőségekben rejlő potenciál és mások azok a körülmények, amelyek az egyes megújuló energiahordozó-fajtákkal kapcsolatos technológiák megvalósítási lehetőségeit (finanszírozhatóság, megtérülési jellemzők) meghatározzák. A potenciál alapján a geotermikus és a napenergia lenne a legkedvezőbb, a pénzügyi megfontolások alapján a geotermikus, biomassza, a szél és a hulladék alapú erőműveket részesítik előnyben a hazai beruházások esetében.

Szintén kulcsfontosságú az igénybe vehető támogatások mértéke, hozzáférhetősége. Ezzel kapcsolatban a már említett EU-irányelv kissé módosíthatja a jelenlegi helyzetet, de miután túlnyomórészt a tagállamokra bízza a megvalósítást és megengedi az eltéréseket a tagországok között – azaz a támogatási rendszer az unióban nem egységes, sőt inkább jelentősen diverzifikáltnak mondható – jelenleg nem igazán látni azokat a feltételeket, amelyek alapján a közeli jövőben a beruházások jelentősen felgyorsulnának.

A szakértők egyetértenek abban, hogy átláthatóbb, átgondoltabb szabályozásra van szükség, amely pontos hatásvizsgálatok és potenciál-felmérések eredményeit figyelembe véve alkotja meg a hazai igények és a gazdasági környezet számára is megfelelő stratégiát és törvényi hátteret.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-05-112020-10-07

Az ácsszakma

__________________

Mint már előző cikkünkben említettük, az ács a faszerkezetek, stabil gerendaszerkezetek elkészítésével foglalkozik, zsaluzatokat és állványzatokat épít, bont, átalakít, javít és karbantart mind magas-, mind mélyépítőipari területen.

Az ács tevékenysége 3 alapvető feladatkörre tagolható:

kötőácsmunkák (gerendák, födémek, falak, lépcsők, fedélszerkezetek)
állványozó és dúcoló munkák, zsaluzás
vegyes ácsmunkák (padló).

Az ácsnak jártasnak kell lennie a tervkészítésben, az anyagismeretben, az anyagszükséglet kiszámolásában és a technikai kivitelezéshez szükséges ismeretekben, gyakorlatban.

Az évszázadok során elkülönültek egymástól az egyes ácsismeretekből kifejlődő iparágak: pl. hajóács, malomács. Majd mára tovább szakosodtak a foglalkozási ágazatok: tetőfedő, állványozó.

Régen ács munkálta meg teljes mértékben a faanyagot, mára azonban inkább az összeszerelés, finomabb munkálatok (gyalulás, csiszolás, kézi szerszámokkal való megmunkálás) vált meghatározó feladattá, hiszen az alapanyag készre és méretre munkálását már az ács is megrendeli. Leginkább a különböző fűrészgépek (lánc, kör szalag) és összeillesztéshez szükséges egyéb gépek (réselő, fúrógép, popszegecselő) alkotják az ács gépparkját.

Minőségi igény esetén Erdélyből hozott egészséges és keményfát hoznak be, melyeket előtte akár évekig is szárítanak. Puhafát inkább gerendának, pallónak, lécnek használnak. Az ácsok törekszenek az egyszerűbb csapolásokra és fémszeg valamint ácskapocs használata terjedt el.

Tudásuk gátak, zsilipek építésénél is elengedhetetlen, de legtöbbször az előre gyártott házak építésénél találkozunk velük.

A fa a legkönnyebben megmunkálható és legsokoldalúbb építőipari alapanyag. Azonban az újratermelődésének és a felhasználásának üteme között olyan nagy időszakadék tátong, hogy az építőipari szakembereknek lehetőség szerint más alapanyag után kellett nézniük a környezetvédelem jegyében. Az acélszerkezetgyártás elterjedtté válása könnyűszerkezetes épületelemek és csarnokvázak megjelenéséhez vezetett főleg a mezőgazdasági és ipari területeken. Ha csak Budapest pályaudvaraira (Keleti, Nyugati) gondolunk vagy az Eiffel-toronyra, már tudjuk, miről beszélünk. Tűzvédelmi szempontból is előnyösebb az acélszerkezet, példának okáért ezért cserélték le a kölni dóm faszerkezetét acélszerkezetre. A második világháborúban még 14, angol repülőről ledobott gyújtóbomba találata okozott tüzet, amelyet sikerült időben megfékezni.

A párizsi Notre Dame 2019. április 15-én történt leégése a középkori ácsmunkálatok kb. 800 éves örökségének pusztulásához vezetett, a tetőszerkezet 2/3-a elpusztult. Már nem csodálhatjuk meg élőben a középkori „erdőt” (1300 tölgyfa), középkori ácsok munkáját.

Gyakorlóműhely

(X)

2020-05-062020-07-14

A ház felújításakor gondoljon a zöldhulladékra

A ház felújítása, általános tisztítása vagy közösségi projekt befejezése után valószínűleg rengeteg hulladék keletkezik. A zöldhulladék csak egyike azoknak a hulladékoknak, amelyekkel találkozunk, és fontos, hogy elkülönítsük őket a többi törmeléktől. A hulladékot az elejétől kezdve szelektálni kell, és a zöldhulladékot elkülöníthetjük egy önálló áthidaló tálcára, mely előnyös a környezetre nézve.

Fontosnak tartjuk, hogy a zöldhulladékot definiáljuk. A zöldhulladék olyan biológiailag lebomló hulladék, amely kerti vagy egyéb szerves hulladékból állhat. Olyan dolgokat foglal magában, mint a fűvágások, cserjék, ágak, forgács, kéreg, fa, pálmafa és a gyomok. Ezek tartalmaznak minden olyan szemétanyag, amellyel gyakran találkozunk, de előfordulhat, hogy nem ismerjük fel a zöld és más típusú hulladék közötti különbségeket. A zöldhulladékot képező szerves anyagot egy másik ártalmatlanítási módszerrel lehet feldolgozni, mely különbözik a többi általános háztartási hulladéktól vagy műanyagtól. A zöldhulladékot lehet komposztálni vagy brikettet készíteni belőle. A zöldhulladék újrahasznosítása sok előnnyel jár. A kerti hulladékok újrahasznosítása jelentősen csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, mivel a zöldhulladékok nem fognak ugyanolyan metántermelő módon a hulladéklerakókban kikötni, mint a normál hulladék. Ezen kívül a gyűjtött zöldhulladékok feldolgozási létesítménybe kerülhetnek, ahol komposztálják. Ez a komposzt sok előnnyel járhat a tereprendezők, kertészek és a közösség tagjai számára. Amennyiben a zöldhulladékból brikettet állít elő úgy, mindamellett, hogy újrahasznosítja azt, fűtőanyagot állít elő. A Sajó Brikett Nonprofit Kft innovatív technológiával bír, amely egyedülálló a piacon. Ugyanis a mobil brikettáló gép kerül kiszállításra a megrendelőhöz, így a feldolgozás a hulladék keletkezés helyén történik, felesleges idő ráfordítás és szállítási költségek nélkül. Az elkészült fabrikett kiváló fűtőértékkel rendelkezik, mely egyenletes és lassú égést biztosít. A megrendelő eldöntheti, hogy saját felhasználás a célja vagy értékesíteni kívánja a fabrikettet. A cég továbbá segíti a hátrányos helyzetű településeket azzal, hogy a szolgáltatást önköltségi áron nyújtja nekik.

A zöld hulladék válogatása fontos lépcső az újrahasznosításban. A műanyag zacskók véletlenszerű elhelyezése a zöldhulladék-ürítőedénybe további költségeket okozhat Önnek és a környezetnek. A tiltott hulladékok, a speciális kiigazításra szoruló hulladékfajták elhelyezése, vagy a kiugró tartályokban nem egyeztetett hulladékok további ártalmatlanítási költségeket igényelnek. Kárt okozhatnak abban az esetben is, ha az újrahasznosított komposztban szerepelnek a tiltott anyagok.

Ha még mindig nem biztos benne, hogy hogyan kell rendezni a zöld hulladékot, nem kell aggódnia. A cégek melyek felvásárolják a zöld hulladékokat, segítenek a szelektálásban.

…..

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

2020-05-062020-10-15

Alternatív energiaforrások Magyarországon

Alternatív energia – a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia úgy, mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia.

Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet szennyezést. Alternatív energiaforrás az az energiahordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát ( hő-, mozgási-, villamosenergia) tudunk kinyerni.

A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk.

Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák (megújuló energiák): a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul, ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy a jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát. Sajnos Magyarország lemaradása óriási, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén.

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya. Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között. A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja.

Napenergia

Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, azonban továbbra is elmaradásban van nem csupán Nyugat-Európához, de szomszédaihoz képest is. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2018 végén már 640 MW feletti összkapacitással bírtak az országban. Az ország legnagyobb naperőművei Pakson, (20,6 MW), Bükkábrányban (20 MW) és Felsőzsolcán találhatók.

Vízenergia

A kedvezőtlen környezeti adottságok és a Bős-nagymarosi vízlépcső esete után jelenlévő társadalmi elutasítottság miatt Magyarországon nincs jelentős vízenergia felhasználás. A két legnagyobb magyar vízerőmű a Tiszán helyezkedik el, a Tiszalöki erőmű 12,5 MW, a Kiskörei erőmű 28 MW beépített kapacitással rendelkezik. További, kisebb teljesítményű vízerőművek találhatóak még az országban, elsősorban a Rábán (pl. Ikervári vízerőmű). A tapolcai Malom tónál található malomkerék 2016-os felújítását követően mini-vízerőműként üzemel. Bár Horvátország többször is kifejezte új vízerőművek (Novo Virje, Barcs) építésére vonatkozó szándékát a Dráva Magyarországgal közös szakaszain, ezt a magyar fél határozottan ellenzi. A közeljövőben csupán kisméretű, illetve mini-vízerőművek telepítésére lehet számítani az országban. 2015-ben Magyarországon 57 MW volt a vízenergia potenciális összteljesítménye.

Biomassza

A magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik. Biomasszának minősülhet bármilyen szerves növényi vagy állati hulladék, amelynek újratermelődése biztosított. Magyarországon mindenekelőtt a mezőgazdasági melléktermékek, illetve külön erre a célra termesztett növények (pl. energiafű) felhasználása elterjedt. Részben vagy egészben biomasszát használnak számos magyar fosszilis erőmű működtetéséhez (Dorogi hőerőmű, Pécsi hőerőmű). A közlekedésben felhasznált bioetanol magas cukortartalmú növényekből készül. Biomasszának minősül a lakóházak fűtésére használt tűzifa is.

A kaposvári cukorgyárban a gyártás melléktermékeként keletkező biogázt megtisztítják, és amellett, hogy a gyár saját energiaszükségletét fedezik vele, a város is olcsóbb energiaforráshoz jut. Cukorgyári gázzal fűtik például a Virágfürdőt, de a 2015-ben munkába állított, gázüzemű helyi járatú buszok üzemanyagának egy része is ebből a megújuló energiaforrásból származik.

Geotermikus energia

A geotermikus hőenergia közvetlen felhasználásában Magyarország a világ vezető államai közé tartozik 2,7 TWh kapacitásával (A legnagyobb felhasználók Magyarországon kívül: Kína (20,6 TWh), Törökország (12,2 TWh), Izland (7,4 TWh), Japán (7,1 TWh), USA (2,6TWh) és Új-Zéland (2,4 TWh). Elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. Geotermikus energia biztosítja többek között Győr, Szentlőrinc, Miskolc és Szentes távfűtését, részben vagy egészben. Az ország első áramot termelő geotermikus erőműve Turán épült. A 3 MW kapacitású létesítmény 2017-ben kezdte meg működését.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-05-052020-10-19

A termékpolitika alapjai

A StartMa program marketinges témájú cikksorozatában a korábbiak során szinte csak annyit mondtunk a termékpolitikáról, hogy sarkalatos összetevője annak a négyszögű kombinációs egységnek, amelyet mint marketing-mixet szokás emlegetni. Megkülönböztettük egymástól a „négy P-t”, hangsúlyozva azt is, hogy integráltan működtetendők, de közelebbről még egyiküket sem vettük szemügyre. Kezdjük az – egyelőre még nem nagyfokú – közelítést az „első P”-vel, amely a „Product” (termék) szót, illetve az általa hangsúlyozott üzletpolitikai részfogalmat és gyakorlati mezőt jelenti.

Amikor „termékről” esik szó, jóideje nem kizárólag a meghatározott fizikai korpusszal, vagy legalábbis térfogattal, súllyal bíró, a szokásos értelemben vett termelésből származó, áruforgalomba bocsátott vagy abba bocsátható holmikra gondolhatunk. Bár ezen a termékkörön belül is több nagy termékcsoport van – legelőször is az épp a termeléshez használatos eszközök és a más funkciójú (úgy szokás mondani, fogyasztási) termékek csoportját különböztetjük meg – , de ma már nem feledkezhetünk meg arról, mennyien emlegetnek szolgáltatás-természetű termékeket. Marketinges szemlélet szerint mégis tanácsosabb a hagyományos termékfogalom szerinti termékpolitikát elkülönböztetni a szolgáltatásmarketingen belüli termékpolitikától. Nem mintha ne volnának átfedő, közös vonásaik bőven, ám a szolgáltatásmarketingnél egy sor sajátlagos szempont is felmerül, amelyek alkalmazandó plusz-fogalmakat hívtak ki. Ezekről egy más alkalommal írunk. A szervezet-közi marketing (termelőcégek felől eszközvásárló termelőcégek felé) természetesen ugyancsak eltér egyben-másban a fogyasztói marketingtől.

A fogyasztói termék lehet közszükségleti (létfenntartási) cikk, és – a marketinges nézetből talán legérdekesebb átmeneti kategóriákon túl – lehet luxuscikk. A luxus azonban átaljában véve – nem egy-egy meghatározott fényűzési árucikk, hanem valamilyen kis luxus – szükséges az emberi élethez: tragikus következmények nélkül évek során át nem nélkülözhető. A természeti népeknek is megvoltak az ilyen varázsértékű kis luxusaik. (Orwell 1984-ében a rúzs-motívum mutatja ezt: a már-már árnyék-létbe süppedt két főszereplőből akkor lesz életre-ébredt pár, amikor a nő titkon hozzájut egy, a puszta létfenntartáshoz nem szükséges kozmetikumhoz.) Ezzel is összefüggésben a közszükségleti árucikkeknél sem csupán az elvárható terméktulajdonságra, ezek teljesülésére/nem-teljesülésére, illetve a fizio-minőség javítási bónuszaira figyelmesek a fogyasztók, hanem esztétikai és szimbolikus terméktartalmakra is. Ezért a design (formatervezés) valamint a csomagolás ügyét inkább a termékpolitikához szokás sorolni, mint a kommunikációs témakörhöz, noha persze összenyílnak ezek a megfontolási területek. A design-feladatok különben a funkcionális terméktervezéstől, termékfejlesztéstől sem válnak el élesen (pontosabban nem optimális, ha így válnak el, ha merőben utólagos, külsődleges rátét-esztétizálás történik). A logó, illetve egyáltalán a márka (brand) témája viszonylag szorosan kapcsolódik ide is, de nem ez, hanem a variatív termék-kínálat, a minőségbiztosítás és a garancianyújtás kérdésköre az, ami még mindenképpen a termékpolitikához tartozik.

StartMa

(X)

2020-05-042020-10-07

Az asztalosszakma története

Elsőként az asztalosszakma történetéről ejtünk pár szót. Ha ismerjük egy tevékenység múltját, abból a jövőre vonatkozóan is inspirációt meríthetünk.

Az asztalosság az ácsszakma egyik specializálódott ágát jelenti. Az ácsszakma tárgyi emlékei a többezer éves ókori időkbe nyúlnak vissza. Az ács zsaluzatokat, állványszerkezeteket és megmaradó faszerkezeteket (fedélszerkezet, fafödém), készházak szerelése) készít, javít, bont, tehát a fával való ipari tevékenység legalapvetőbb formája. Ezzel szemben az asztalos az épületek kisebb faszerkezetét (ablak, ajtó) és fa berendezési tárgyak (asztal, szék, szekrény stb.) készítését végzi. E két bontásban beszélhetünk épületasztalosról és bútorasztalosról. Az ács szakmából még számos faipari tevékenység leágazott az asztalossághoz hasonlóan a specializálódás jegyében: faesztergályos, zsindelyfaragó, teknőkészítő, oszlopkészítő stb.). A szakma ókori emlékekkel is rendelkezik bőséggel: zsámolyok, kerevetek, trónszékek. A korai szekrények még faszegekkel, fakötésekkel voltak összeillesztve, később jelentek meg a túró vagy enyvalapú ragasztóanyagok. Nem is gondolnánk, hogy a római kori asztalos szinte a mai kéziszerszámokkal rendelkezett, technikája kifinomult volt.

Az asztalos, azaz faműves, a középkorban vált le igazán az ácsszakmától kb. a XIII. században. Zsigmond és Mátyás olasz és német asztalosokat is behívott a szakma csínjának-bínjának átadására. A törökidők alatti népességvesztés a szakmagyakorlókat is érintette. Comenius a 17. században „szökrényös” névvel illeti a szakma képviselőit.

Magyarországon a bognárok, kerékgyártók, kádárok száma kulturális adottságok miatt jelentős volt. A kocsigyártás a XV. századtól felfutóban volt, a bricska, majd a hintó volt a személyszállítás újdonsült eszköze. Lengyel fejedelem által a francia királynak adott magyar készítésű kocsi Párizsban elismerést váltott ki a XV. században.

A XVIII. század végén még mindig a bécsi asztalosok uralják a magyar piacot. Csak az 1800-as évek első felében Steindl Imre céhfüggetlen tevékenysége és a nemzetközi ipari kiállításokon való sikerek megnyitották a külföldi piacokat a magyar piacok számára.

Alapvetően a manufakturális bútorgyártás volt az uralkodó a XIX. sz. végéig, 1870-től már bútoripari csírái is megjelentek. 1895-ben már hét gyár volt az országban, melyek száma az I. világháborúig jelentősen felszaporodott. A világháborúk hektikussá tették a szakma fejlődését. 1990-től a nagy gyártókapacitások helyett kisebb, korszerű vállalkozások jöttek létre, vették fel a versenyt a külföldi bútorüzletekkel. Az egyedi bútorgyártásban van jelenleg a perspektíva és a versenyképesség záloga az asztalosszakma képviselői számára.

Gyakorlóműhely

(X)