A zöldmarketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program cikksorozatának legutóbbi néhány írásában a geografikus, a lokális és a települési marketing kölcsönös érintkezéseivel, és egymástól való  elkülönböződésével foglalkoztunk. Mivel a bemutatott különállásokra ezeknek a rokon szakágaknak a puszta elnevezése nem utal határozottan, így laikus összetévesztésük, vagy fogalmi összemosásuk is elő-előfordul.  Hasonlóképpen a zöldmarketing kifejezés sem beszél önmagáért.

                 A „termékmarketing” esetében az hangsúlyozódik, hogy mit (produktumokat) marketingelnek. Más  tevékenységi ágak nevében viszont nem ilyen a jelző és a jelzett szó logikai viszonya, hiszen például  a „mobilmarketing” szó nem a jelzőbe foglalt eszköz  értékesítéséhez kapcsolódó szorgalmazásokat jelenti, hanem a  mobilhálózati úton, mobil-elektronikai, mobiltechnikai alapon történő marketingelést.   A „zöldmarketing” esetében pedig akár az egyiket, akár a másikat tippeljük az imént exponált logikai viszonyok közül, az nem fog megértésre vezetni. Nem állítható ugyanis, hogy a zöldmarketing – avagy ökomarketing –    középpontjában általában zöldprogramok forszírozása, útjuk egyengetése állna, vagy hogy az ökomarketingben zöldprogramok országos vagy nemzetközi kapcsolatain át intéződne a marketingtevékenység.

                A zöldmarketing formái változatosak, de egyelőre a leggyakrabban olyan formában találkozunk vele, hogy a termékmarketing nem mulasztja el zöld kiegészítőelemek beépítését. Például nem lehetetlen, hogy egy gyártócég, amely nem helyez különösebb súlyt termékei természetbarát módosításaira, azok környezetkímélő csomagolására stb., főtevékenysége mellett feltűnő módon támogat valamely zöldmozgalmi ügyet, e szponzorációval többlet-szimpátiát kelt maga iránt, amely pedig némi piaci előnyhöz juttatja.  Ez is zöldmarketing-eredmény. Ám ha a cég valóban sokat tesz – a gyártási folyamat tekintetében is – zöld szempontok érvényesítéséért, akkor ennek marketinges kiemelését megintcsak zöldmarketingnek mondjuk. Menjünk egy lépéssel tovább: kimondottan környezetvédő funkciójú termékek gyártásához (például: folyadékgyűjtő biztonsági kármentő tálca) nyilván eleve olyan marketing fog kapcsolódni, amely környezettudatossági elveket medializál.   Mondhatnánk, ilyen a legigazibb ökomarketing, de azt nem mondhatjuk, hogy egyben a legjellemzőbb a kategóriában.

               Napjainkra már itthon is úgy alakult a fogyasztói szemlélet, hogy tíz vásárlóból nyolc szívesen fogadja azt a termékverziót, amely pozitív ökologikus vonásokat hordoz, sőt, hajlandó valamivel többet fizetni a termékért, ha az környezetbarát összetevőkkel produkálódott. Ez a körülmény magukat a gyártókat is további döntéshozatali meggondolásokra készteti. Hiszen a „zöld vonások” lehetnek szinte csupán szimbolikusak, de lehetnek igen komolyan érdemiek is, utóbbi eset viszont plusz figyelmi és munkaerőráfordításokat, új beruházásokat igényel, legalábbis eleinte. Márpedig  kérdéses, hogy mekkora azoknak a vásárlóknak az aránya, akik akár jóval többet is fizetnének, ha biztosak lehetnének a márka- és termékválasztás valós ökologikus (térség- illetve bolygókímélő) értékében, illetve akik választásaik dolgában hajlandóak a rendszeres-következetes ökologikus aktivitásra.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A falusi élet előnyei

More Pékség
Összefoglaló:
A városi élet nyüzsgő, rohanó, zsúfolt világával szemben a falusi élet lelassult, tiszta, egészséges és könnyed. Jöjjön velünk egy utazásra, mely elvarázsolja egy csodás vidékre.

 

A vidéki élet mellett szól az utazás. Bár sok olyan közlekedési eszköz létezik, amely csökkenti a testmozgást a városokban, a falvakban az élet nagyon „fizikai” lehet. A falusi élet minden tevékenységéhez szükség van testmozgásra, például a földdel való munkára, a földbe vetésre, a télre fa aprítására és összegyűjtésére, a régi ösvényen való sétára vagy a közeli boltba járásra. Azt mondják, hogy minimum napi harminc perc aktív séta szükséges az egészség megőrzéséhez, ezzel szemben a falusi élet több lehetőséget kínál, mint egy harminc perces aktív séta. Amennyiben a sétát este, sötétedés után teszi, varázslatos látnivalókkal gazdagodhat vidéken.  Az ipari szennyezés miatt a városi éjszakákon csak a különféle házak, a közlekedési lámpák, a járműlámpák és az utcai lámpák szikrázó fényei láthatók, a csillagok és a hold azonban nem. A falu területén azonban tiszta és gyönyörű éjszakai égboltot ölelhet fel, csillagok ezrei csillognak. Egy holdfényes éjszakában messze lát a ház tetejéről és minden tisztán látható.

Feltéve, hogy ha egy városban él, mielőtt kimegy az utcára, ellenőriznie kell, hogy divatos-e a ruhája vagy sem, mivel mások kinevethetik öltözéke miatt. Általános beszélgetési témák lehetnek a részvények, pletykák, hollywoodi filmek vagy sztárok, autók, stb., annak ellenére, hogy nem szereti ezeket a dolgokat. Ezzel szemben a falusi baráti körök egészen másról szólnak, úgymint szabadság, hobbi, közösségi értékek.

Következő különbség a parkolás, ha van autója, akkor tudja, milyen nehéz parkolóhelyet találni a városban. A kis utcák tömöttek, még fizetős parkolóhelyet is nehéz találni, nem hogy ingyeneset, már amennyiben létezik ilyen a városokban. Mindazonáltal egy kis településen nincs olyan közlekedési rendőrség, ami megbüntetné, hogy a faluban az út szélén állt meg. Továbbá nincs lámpa és nincs dugó.

Utolsó és talán legfőbb érv, mely a vidéki élet mellett szól a közbiztonság. A városi élet hatalmas nyomása sok embert megront. Rengeteg bűncselekmény történik a városban, sok lopás és gyilkosság. A városban sokkal több jármű van, ami gyakran közlekedési baleseteket eredményez. Míg a falvakban kevés közlekedési baleset történik. Egy másik elem, amely veszélyt jelent az ön számára, a járványok és betegségek, amelyek többsége egyik városról a másikra terjednek. A városokban élő emberek a mozgásszegény életmód és a gyorsétterem miatt sok betegség számára kiszolgáltatottá válnak. Az ellustulás, mozgásszegény életmód, a gyorséttermi étkezések a falusi ember számára érthetetlen, egészségkárosító tényezők, melyekre nem vágynak. Így egészségesebben, fittebben, tartalmasabban élik mindennapjaikat.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása
Megélhetés egy kistelepülésen
Mitől jobb egy kistelepülésen az élet?

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A városmarketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában a legutóbbi írásainkat a geomarketing és a lokális online marketing rövid ismertetésére szántuk. Mindkét ismertetés alkalmával kitérhettünk volna tematikus érintkezésekre, átfedésekre a települési marketinggel – amelynek klasszikus formája: a városmarketing –, ám jobbnak láttuk biztos módon elkerülni, nem kockáztatni meg azt a súlypont-zavart, amely a két cikket homályos értelművé tehette volna. Míg ugyanis a geomarketing és a lokális marketing fő indukátorai, aktorai a privát cégek, vállalkozások, addig a városmarketing elsődlegesen településközösségi, intézményi aktivitást jelent, még ha úgy van is, hogy a vállalkozásokkal történő együttműködés, célirányos funkciómegosztás elidegeníthetetlenül hozzátartozik a városmarketinghez, és egyes meghatározott, városmarketinges illeszkedésű kezdeményezések privát cégektől is kiindulhatnak.

              Fontos még gyorsan tisztáznunk, hogy a   városmarketing, mint fogalom, az urbanisztika részfogalma: olyan részfogalom, amely urbanisztikai szempontok mentén tagolódik: városcentrum-marketing, városnegyed- (városrész)-marketing, közigazgatási marketing stb. Így tehát korántsem szimplán a város-propagálásról van szó. A   város kifelé irányuló, goodwill-növelő célzatú kommunikációja, a város-imázs (nem alaptalan) javulását reklámeszközökkel továbberősíteni hivatott marketingmunka csupán az egyik szegmentuma a városmarketingnek.

               A „belső városmarketing” (a város-lakosság igényeinek kielégítéséért végzett, folyamatos piacelemző készségű szervező- és fejlesztő-tevékenység) és a „külső városmarketing” (a város iránt érdeklődő, illetve ott valamilyen alkalmi vagy huzamos érdekeltséget bíró máshol-lakók – turisták, konferencialátogatók, külső befektetők stb. – igényeinek kielégítésért végzett szervező- és fejlesztő-tevékenység) egybehangolása maga is külön figyelmet kívánó, fontos városmarketing-feladat. A belső és külső igények – ideértve a még nem közvetlenül adott, ám nagy valószínűséggel prognosztizálható igényeket is – jelentős részben rendszeresen egybeesők, ám szintén rendszeresen bukkannak fel ütközések is a két igényoldal közt.

              A vatikáni múzeumok látogatottsága – de Róma egészének turisztikai frekventáltságával hasonló a helyzet, és vonatkozik ez akár Dubrovnikra, Amszterdamra stb. is – olyan tömegesülést ért el a 21. századra, hogy bár hatalmas bevételt jelent a locus számára, de azt a locus már nem tudja a maga állapotainak valódi javítására fordítani. Legalábbis a koronavírus előtti évtizedekben a környék szemetesülése, rongálódása szüntelen tartott, és a város élhetőségével együtt a turisztikai élménytartalom is romlott (megállni a kerge nyájban egyre kevésbé van mód). Nagy mélységű, kibékíthetetlen ellentétre a városmarketingen belül nem feltétlenül akad példa minden város életének minden egyes évtizede során, de minden városvezetésnek érdemes előre-kondicionálnia magát nehezebb fajta döntéshozatalokra. Huzamosan viselni ilyen ellentéteket elvileg nem szabad, mégis, a szükségesnek mondható intézkedések sok városban igen lassan érnek be.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Mitől jobb egy kistelepülésen az élet?

More Pékség
Összefoglaló:
Minden ember más, máshogy éli napjait és eltérő prioritás alapján hozza döntéseit. Az elmúlt években főként a munkakeresés hatására rengeteg ember költözött városokba, avagy ingázóként vállalt munkát közeli városokban. Ez hatalmas terhet ró a városokra, akárcsak a családokra. Hál istennek egyre több cég kezdeményezi a helyben lévő munkaerő segítését, megtartását.

 

Az urbanizáció évek óta a fő trend az egész világon. A falvakban született emberek többsége modern városokba rohan. Nyilvánvalóan nagy különbségek vannak a falu életmódja és a városi életmód között. Nehéz megmondani, melyik a jobb. Egyikük sem áll a másik felett. A városban élés gyakran magasabb fizetést, több lehetőséget, több árucikk-választási lehetőséget, több oktatási forrást, jobb orvosi ellátást kínál stb. Ezek a dolgok azonban manapság fokozatosan elérhetők a falvakban. Azok az emberek, akik soha nem jártak falvakban, nem ismerik a falusi életmód igazi szépségét.

A továbbiakban ismertetjük a falusi élet előnyeit, melyeket egy nagyvárosban sosem tudunk megtapasztalni. Amennyiben nem élt falvakban, nem tudta elképzelni, milyen friss a levegő. Nincs autó kipufogógáz, vízelvezető árok, büdös hulladék. Míg a városi életbe való belépéshez szinte maszkot kell viselni (érdekes hasonlat 2020.-ban), falvakban élve hajnaltól sötétedésig friss a levegő.

A város mindig forgalmas és zajos. Nagyon sok jármű és ember van az úton. Zajok érkeznek mindenhonnan, úgymint közlekedési zajok, ipari zajok, építési zajok, szomszédok és lakóhelyek zajai. A falvakban azonban soha nem kell aggódnia ezekért a zajokért. Éjjel mélyen aludhat, nappal pedig a csendes sétát élvezheti.

A falusi élet javára írható, hogy különféle zöldségféléket termeszthet egyedül. Ön ellenőrzi a vetést, trágyázást, növekedést, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a zöldségek minden adalékanyagtól mentesek és tiszták. Ezzel szemben a városban élőknek minden ételt szupermarketből vagy helyi bevásárlóközpontból kell megvásárolniuk. Friss zöldségek fogyasztásához korán kell kelni és rohanni kell a piacra. A helyzet azonban teljesen más, egy kis településen. 

A fogyasztói élet és a megélhetési költségek kétségtelen, hogy a falvakban jóval kedvezőbbek. Az áruk ára alacsonyabb a falvakban, mint a városban. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi terméket vásárol, míg kevesebb pénzt költ falusi életmódnál. Továbbá, mivel kevesebb a fogyasztói lehetőség, nagy megtakarításra tehet szert.

A legtöbb városban élő ember magányosan él, pedig csak 10 méterre van más emberektől, mégis egyedül érzi magát. Kevés a kommunikáció a szomszédok között, és a barátok több tíz kilométerre lehetnek. A magány megölése érdekében online filmeket néznek, online játékokat játszanak, rövid utazásra indulnak. Falvakban élve azonban soha nem érzed magad egyedül. Minden reggel köszönthetsz a szomszédjaidnak, és csak 20 méterre lakhatsz a barátaidtól. A városban mindenhol találkozol idegenekkel, míg a faluban mindenki ismeri egymást. 

Minden ember más, máshogy éli napjait és eltérő prioritás alapján hozza döntéseit. Az elmúlt években főként a munkakeresés hatására rengeteg ember költözött városokba, avagy ingázóként vállalt munkát közeli városokban. Ez hatalmas terhet ró a városokra, akárcsak a családokra. Hál istennek egyre több cég kezdeményezi a helyben lévő munkaerő segítését, megtartását.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása
Területfejlesztés
Megélhetés egy kistelepülésen

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Az apátia a nélkülözés útitársa

More Pékség
Összefoglaló:
Fejlesztés, és különösen a vidékfejlesztés egy érzelmes téma, amely felidézi a fejlett országok társadalmi helyzetét. A lesoványodott gyermekek plakátjai, vagy, ahogy egy asszony az emberek által tele szemetelt patakból iszik egyaránt elszomorítóak. Ösztönzői lehetnek, az adj többet és ne pazarolj felhívásoknak.

Fejlesztés, és különösen a vidékfejlesztés egy érzelmi téma, amely felidézi a fejlett országok társadalmi helyzetét. A lesoványodott gyermekek plakátjai, vagy, ahogy egy asszony az emberek által tele szemetelt patakból iszik egyaránt elszomorítóak. Ösztönzői lehetnek, az adj többet és ne pazarolj felhívásoknak. És mi a helyzet a kevésbé kiváltságosakkal? Nekik nincs szükségük az élet hiányosságainak megerősítésére, amely amúgy is folyamatos küzdelem, a szellem elárasztása és leveri a saját túlélésükért folytatott harc akaratát. Az apátia a nélkülözés útitársa.

A vidékfejlesztésről sok szó esik. Sok ember azt gondolja, hogy megvannak a megoldások, egyek szerint politikai szempontból javasolt, mások humanitárius megfontolásokból véleményeztetik a végeredményt. Egyesek szerint az emberi egoizmus és tisztességtelenség hatása, és ha mindenki őszinte és törődik a másikkal, akkor, nem sok különbség lenne. Lényegében a vidékfejlesztés anyagi jellegű és a vidéki falu közösségeinek életminőségük javítása érdekében nyújtott technikai segítség, mind társadalmi és gazdasági szempontból. Lehet, több élelmiszer előállítása enyhítené az éhezést, tiszta víz biztosításakor meg lehetne szüntetni a betegségek kialakulásának többségét, vagy a létfenntartáshoz szükséges biztos anyagiak adásakor meg lehetne szüntetni a szegénységet. Az igazság az, hogy az összes tényező együttes fejlesztésekor lehet átütő eredményt elérni. Hiszen a felsorolt tényezők és még sok más, összes kombinációja mind közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a gazdálkodáshoz, mint életformához. Mielőtt megvitatnánk a vidékfejlesztés hátrányait a fejlődő országokban szükségesnek tartom összefoglalni, hogy minek kell a vezérelvnek lennie.

A nyilvánosság támogatása és a részvétel, tehát a falusiakat meg kell keresni. Továbbá a fejlesztési ügynökségnek katalizátorként kell működnie az érintettek és a falusi szervezetek között. Feltéve, hogy nincs falusi szervezet (ahogy a falvak többségében) akkor ezek a célok, feladatok a falu vezetői segítségével, akár iskolai tanárok, vallási vezetők vagy közvetlenül magánszemélyeken keresztül. Különös jelentőséget kell tulajdonítani a helyi munkaerő alkalmazásának és helyben történő foglalkoztatásának. Továbbá a falvak társadalmi és gazdasági egységét meg kell őrizni. A tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy azok amennyire csak lehetséges, integrálódjanak egymással. A fejlesztésnek tartalmaznia kell rövid, közepes és hosszú távú megoldásokat a felmerülő problémákra. Míg ideális esetben a fejlesztési munkát az embereknek önmagukban kell elvégezniük, valószínűsíthető, hogy az apátia, az ösztönzés és a szervezés hiánya miatt ez ritkán valósítható meg. A fejlesztési projekt végére el kell érni, hogy a támogatott közösséget elhagyva egyedül folytassák a munkát.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Területfejlesztés

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A lokális marketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program cikksorozatának egyik korábbi, az online menedzseri tevékenységgel átaljában foglalkozó blokkjában viszonylag bőven foglalkoztunk a keresőoptimalizálási feladat bemutatásával (SEO).  Ennek a műveletegyüttesnek egyik specializált válfaja az úgynevezett lokális SEO, amely a lokális online marketing központi része.

             Ha szűken egy bizonyos cég lokális online marketingjéről beszélünk, akkor ez olyan marketingtevékenység, amelynek eszközei, eszközhasználata a keresletet –  pontosabban az internetes keresés formáját öltő keresletet – valamely helyi vállalkozás,  vállalkozási hely felé igyekszik terelni, keresletvonzást generálva a helyrajzi pont kínálata számára, vagy továbberősítve a meglévő vonzást. Azonban egy adott körzetben a vállalkozások szándékai jelentős részben összekapcsolódnak – például egy étteremnek és egy hozzá közeli szakboltnak és javítótelepnek közös forgalmi érdeke segíteni a keresés szűkebb körzetekhez kötött módját, legyen minél gördülékenyebb, kényelmesebb a helyhez kapcsolódó tartalmak fellelése – és ezt a társult törekvésüket, helyi adatbázisok képződését is lokális marketingnek nevezzük.   Amikor egy helyrajzi pont üzleti elnevezése felkerül már a Google Mapre is, e pont térképi szereplésére sok, a helytől távol levő (akár interkontinentális utazást tervező) internethasználó figyelme is ráirányulhat, ám a lokális marketingben tipikusabb a földrajzi közelségben kereső felhasználókra fókuszálás. Mindenesetre alapfeltétel nemcsak úgy-ahogy lehetővé tenni, hanem nagyban megkönnyíteni a helyhez köthető, illetve helyi célok figyelembevételével zajló keresést. A felhasználói szempontok alapos marketinges ismeretében kidolgozott kategóriarendszerre van szükség ahhoz, hogy a felhasználó huzamos kattintási kedvvel válasszon magának egy adott körzetre szorítkozó keresés tárgyi elágazásai közül, majd akár valamely meghatározott nyitvatartási kritérium szerint, akár más opcióval keressen tovább.

            Ami az egyes vállalkozások marketingeseit illeti, természetesen a Google-on kívül a helyi adatbázisokban is tanácsos megindítanuk a SEO-folyamatot, miközben utána kell nézniük további olyan felületeknek, amelyekre a cég célcsoportjába tartozók közül már sokan rákaptak,  vagy amelyekre rákaphatnak.

Ha mondjuk szállodamarketingről van szó, akkor fontos lehet a felkerülés a mégoly széles tér-áttekintésű Tripadvisorra, figyelembe véve persze azt, hogy a Tripadvisoron független véleményezések, értékelések is olvashatók. Kulcsszavak kutatására és alkalmazására is szükség van, például a tájék, a környék látnivalóinak témakörében, hogy annak, aki az online térben ezekre keres rá, még abban a percben szeme elé keveredhessen akár a mi szállodánk neve-címe is. Ha a hotel belső tereiről (és esetenként parkjáról, teraszairól) virtuális sétára módot adó felvétel készül és kerül fel az internetre, ez a többlet (néhány feltételtől függően) ugrásszerű előmenetelt is hozhat SEO-szempontból.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A romák kihívása

More Pékség
Összefoglaló:
A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és egész életükre kihat. A roma gyermekek problémái már az életük kezdetekor megjelennek. Mit tehet a társadalom?

 

A romák Európa egyik legnagyobb és leghátrányosabb helyzetű kisebbségi csoportja. Az európai 10–12 millió roma ember körülbelül kétharmada közép- és kelet-európai országokban él. Míg néhányan megszöktek a szegénység elől, milliók élnek nyomornegyedekben, és hiányoznak a számukra szükséges alapvető szolgáltatások, az egészségügytől és az oktatástól kezdve az áramig és a tiszta vízig. 

A roma közösségek hátrányos megkülönböztetése mindennapos, elősegíti kirekesztésüket. A társadalmi beilleszkedésük támogatása, szegénységük és rossz életkörülményeik messze nem ösztönzik a politikai döntéshozók és a nyilvánosság sztereotip nézeteit. A roma gyermekek pedig nem részesülnek a nekik való támogatásban, és diszkriminációval küzdenek, amely megtagadja tőlük a biztonságos, egészséges és művelt gyermekkor elengedhetetlen feltételeit.  A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és az egész életre kihat. A roma gyermekek problémái már az élet elején elkezdődhetnek. 

Egyes országokban például a roma csecsemők négyszer nagyobb eséllyel születnek kissúllyal, mint mások. Ritkábban születésükkor is regisztrálják őket, és sokuknak hiányzik az születési anyakönyvi kivonat, amely jelzi a szolgáltatások teljes köréhez való jogukat.  

Növekedésük során a roma gyermekek nagyobb valószínűséggel alultápláltak, mint a nem roma gyermekek, és kevésbé valószínű, hogy teljesen immunizálták őket. Kevesen vesznek részt a kisgyermekkori nevelésben. A nem roma gyermekeknél ritkábban kezdik el vagy fejezik be az általános iskolát, és különösen a roma lányok jóval kevésbé járnak középiskolába. A roma gyermekek mindössze 19 százaléka jut el a középiskoláig, míg a nem roma gyermekek 89 százaléka. Az írástudási arányban is vannak eltérések, a roma fiúk aránya 80%, a roma lányoké pedig alig 75%, szemben a nemzeti szintű egyetemes műveltségi rátával. A roma gyerekeket túl gyakran szegregálják a javító osztályokba a szokásos iskolákban, és nagyobb valószínűséggel a speciális iskolákba irányítják őket. 

A roma közösségekben a gyermekházasságot a fiatal lányok védelmének „érvényes” módjának és értékes hagyománynak lehet tekinteni. A valóságban az ilyen házasságok elmélyítik a lányok által tapasztalt különbségeket, és szűkítik életlehetőségeiket. Számos balkáni országban a 20–24 éves roma nők fele 18 éves kora előtt házasságot kötött. A gyermekházasság és az iskolai lemorzsolódás szorosan összefügg, különösen a lányok esetében, és az ilyen házasságok a lányokat a korai terhesség és a szülés veszélyeinek, valamint a családon belüli erőszak kockázatának is kiteszi. 

A megoldás a roma gyermekek életének javításához jogokon alapuló megközelítésre van szükség. A leginkább marginalizálódott és kirekesztett gyermekekre kell összpontosítanunk, beleértve a roma közösségekben felnövő gyermekeket is, hogy fenntartsák a teljes gyermekkorhoz fűződő jogaikat.

A családok lehetőség szerinti összetartására szükséges törekednünk, továbbá minden gyermek számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést biztosítanunk kell, valamint az összes gyermek védelmét az erőszakkal szemben. 


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége
A romák helyzete a 21. században

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A geomarketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának keretében olyan, újabban előtérbe jutó marketing-szakágak ismertetésének is igyekszünk helyet szorítani, amelyek kibontakozása, a szakma egészét formáló hatása nagyrészt még ezutánra várható.  Ilyenféle – perspektivikus – cikktémánk  a mostani alkalommal a geomarketing, más néven a (geografikus léptékű és szintúgy földrajztudományos ismeretbázisú) térmarketing.  A geomarketing a 20. században felfejlődő, ám ma már 21. századi vonásokat felöltő térinformatika tudományának egyik vetülete, alkalmazása.

                    Úgy egy gyártóvállalat menedzsmentje, döntéselőkészítő teamje, mint egy kereskedelmi hálózat, bevásárlóközpont, egyedi bolt, szolgáltatócég működtetői számára nyilván nem mindegy, mekkora pontossággal és mennyire dimenzionáltan, szegmentáltan van tudomásuk a maguk vállalata, üzlete meglévő és potenciális termék- és szolgáltatás-értékesítési extenzitásáról/ vonzásköréről. (Az online megtett célzott-forgalomnövelési lépéseknek is megvan – gyengén, erősebben, fölerősíthetően – a helyrajzi oldaluk.) Előnyös tudniuk, hol és hogyan helyezkednek el, honnét érkeznek, fordulnak feléjük a tényleges vásárlóik, valamint hol, hogyan helyezkedhetnek el leendő ügyfeleik (a nem távoli jövőre és a legnagyobb valószínűségre tekintettel), a vállalat eszerint hová irányíthatja területi képviselőit a legelőnyösebben, hol nyithatja meg új értékesítőpontjait, fiókjait, és mekkora az aktuális különbség az üzlet meglévő vevőkörének mértéke és vevőkör-kiterjesztési lehetőségei közt. Ezekre a kérdésekre a válasz a viszonylagos közelmúlthoz képest egyideje minőségileg pontosabb és gazdagabb formában adható meg elektronikus úton,  a térinformatikai eszköztár bővülésével. Ilyen eszköz az autókban használt GPS-készülékek mögöttes rendszere is, illetve a GSM-lokalizáció, együtt – többek közt – az online hozzáférhető GfK Vásárlóerő-adatsorokkal.

                   Minthogy a földrajznak akár interkontinentális és kontinentális, akár országos és mikro-regionális helyrajzi aspektusa – a topográfia – könnyűszerrel egybekapcsolható nemcsak geológiai, talajtipológiai, domborzati, vízrajzi, klimatikus, növény- és állattani, hanem naprakész gazdaságföldrajzi, szocio-földrajzi, közigazgatási ismeretekkel is, így az újabb eszközök által gyorsan nyerhetők olyan információk, amelyeket régebben vesződségesebben és kisebb megbízhatósággal lehetett megszerezni.   Például az adott versenyszituációt kiélesítve megvilágító adatok. De még olyan adatcsoportok is, amelyek  egy gyártóvállalat termékskálájának bővítését, vagy jelentősebb átalakítását „sürgetik”, az esedékes innoválás javasolható tárgyi mibenlétét sem hagyva homályban. A geomarketing-eszköztár használata nemcsak különböző szempontú állapot- térképek szerint igazít el, hanem állapotmódosulási folyamatokat, dinamikai irányokat (trendeket) is idején felfedezhetővé tesz.

                  Akadnak azért olyan, nem mellékes rész-szempontok is, amelyeket illetően a térinformatikai eszköztár egyelőre nem tudott kilépni a gyerekcipőből. Például a beruházások számára (is) fontos volna a GPS-rendszert megfejelni a hazánkban körzetenként, olykor településenként más és más építési szabályzatok, telek-övezeti előírások különbségi térképével. Indultak jó kezdeményezések, akadnak kiváló részeredmények (például a közművesítés  dolgában), ma azonban inkább vesztegel a folyamat. Nem is elsősorban a szabályzatok káprázatos variabilitása miatt, hanem mert nem kevés település önkormányzatánál a saját szabályaikat sem tudják értelmezni, belső vitákban rekednek: a tisztázódás rendre a következő évre, majd megint a következőre marad.  Gyakori még, hogy a honlapra nem az érvényben lévő előírás van feltöltve. Az se mindig olvasható jól, mert olykor valami régi kézijegyzet fotómásolata  várja az oldal látogatóját.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A romák helyzete a 21. században

More Pékség
Összefoglaló:
Kevés a szakképzett munkaerő, mely nagy hatást gyakorol a romák társadalmi és gazdasági helyzetére. Ennek okait és hosszú távú következményit vizsgáljuk.

 

A kialakult tendenciák továbbra is meghatározzák a romák helyzetét Magyarországon. Kevés a foglalkoztatott, és azok közül (férfiak 38% -a és a nők 20% -a) túlnyomórészt szakképzetlen fizikai munkát végeznek, csupán 7% fehérgalléros foglalkoztatottságú, és csak 24% dolgozik szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyen. Ennek az a hatása, hogy még az a néhány roma is, aki foglalkoztatott, nagyon ingatag munkakörben dolgozik, megbízhatatlan jövedelemmel. Sőt, még az alacsony foglalkoztatási ráta is, magas forgalmi rátát takar, körübelül a foglalkoztatottak 43% -át öleli fel. A romák évente elhagyják a munkaerőpiacot, ennek eredményeként annak ellenére, hogy sok a roma, időnként csak kevesen vannak stabil, hosszú távú pozíciókban. A munkaerő-piaci aktivitás alacsony szintjét nem magyarázzák teljes mértékben az oktatás hiányával. A romák összehasonlítása a teljes népesség azon szegmenseivel, amely 8 évig vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik, azt mutatja, hogy ez utóbbi csoport kétszerese a romáknak, míg a foglalkoztatási stabilitás jelentősen nagyobb. Ezeket a különbségeket leginkább a diszkrimináció magyarázza. A romák alacsony iskolai végzettségét és iskolai szegregációját súlyosbítja a magyar oktatási rendszer hajlandósága a problémás gyermekek külön oktatására, általában rosszabb körülmények között. Ez cementálja a különbségeket és a lehetőségek hiányát. 85% -a a speciális iskolákban tanuló diákoknak roma. Bár egyes országokban sikeres volt, Magyarországon ez a megközelítés teljes kudarcot vallott, így ugyanis nincs alternatívája az integrációnak. Mivel ezeket az információkat nem etnikai alapon gyűjtik, a jövedelemről keveset lehet tudni a roma családok tekintetében. Becslések szerint a legalacsonyabb jövedelmű családok mintegy 50% -a roma. Ugyanakkor a legfrissebb országos felmérés arról szól, hogy mennyit keresnek a romák 2003-tól azt mutatta, hogy a roma családok 56% -ának volt jövedelme az ENSZ meghatározása szerint napi két dolláros (kb. 600 forint) szegénységi küszöb, amely általában a fejlődő országokban általános. 

Mindazonáltal megfigyelhető, hogy a romák keveset vesznek részt a politikában. Habár jogilag be vannak építve roma tanácsok sok településen kevés befolyással bírnak. A roma intézményektől eltekintve nagyon kevés roma politikus van a helyi tanácsokban vagy a magyar parlamentben. Egészségügyi és demográfiai mutatók azt mutatják, hogy a romák aránya szintén leginkább a fejlődő világ mutatóihoz hasonlít, vagyis alacsony a várható élettartamuk (az általános népesség 20,2% -a 60 év feletti, de a romák csak 3,9% -a éli túl ezt az életkort), a magas csecsemőhalandóság és az általános népességnél jóval magasabb születési arány. A dohányzás komoly probléma, ugyanis a roma férfiak 70% -a, míg a nők 61% -a dohányzik.  

Számos olyan önkormányzat létezik, ahol nagy feszültségben élnek az különféle etnikai hovatartozású lakosok. Általában a szegény nem roma emberek, akik főleg az erőforrások hiánya miatt nem jutnak kellő segítséghez, támogatáshoz. Az ilyen közösségek elhagyása után, sokan úgy érzik, hogy roma társaik zavarják el őket, sőt fenyegetik őket. Bár tanulmányok nem mutatták ki, hogy a romák bűnözési aránya jelentősen magasabb lenne a lakosság körében, sok polgár meg van győződve arról, hogy ezt az érzést a szélsőjobboldal kihasználja.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Az influencer-marketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában legutóbb elvi különbséget  tettünk a személyes képmás merchandising-használata és a képmás sima reklám-használata közt. Hogy szemléltessük is: ha egy futballsztár klubszíneket  viselő plasztikfigurája ­– függő autódíszként is alkalmazható méretben – szeriálisan áruforgalomba kerül, akkor ez a tárgy a futballklub merchandising-bevételét van hivatva gyarapítani, ha azonban ugyanaz a futballsztár civilben egy, a futballtól függetlenül piacra került, már korábban ismert férfiparfüm plakátján  jelenik meg, ez nem társaság- illetve termék-bázisú arculatátvitel, hanem a személyes képmás sima reklámhasználata, amelyért a reklámot vállaló sportolót (vagy színészt, népszerű szerzőt stb.) illeti a teljes javadalmazás.  Mostani írásunkban a személyes szerepléssel összefüggő marketingkampányok harmadik kategóriáját vesszük szemügyre – ez pedig az influencer-marketing.

             Az angol influence (influensz) szó befolyást, befolyásolást, hatásgyakorlást jelent.  Persze az italmárka reklámarcaként fellépő mozisztár is befolyásol az italmárka dolgában. De az influencer, mint marketing-faktor, olyan (nyíltan nevesülő) személy, aki nem csupán alkalmilag/időszakosan befolyásolja bizonyos termék(ek) potenciális vevőit, hanem mintegy befolyásmesterként – hivatásszerűen vagy mellékhivatás-szerűen – működik, továbbá a hatásgyakorlást nem elsődlegesen a („némán is beszédes”) fizikai külseje által valósítja meg, hanem „véleményvezérként”, legjellemzőbben az online térben.

          Éppenséggel sport- vagy filmsztár is lehet egyben influencer, ha szenvedélyévé válik a közösségi hálókon vagy ezek valamelyikén űzött aktivitás, de gyakoribb eset, amikor ex-élsportolóként válik valaki influencerré, és még gyakoribb, amikor másféle celebek válnak azzá, akik esetleg éppen bloggeri vagy vloggeri (videóbloggeri) tevékenységük által lettek celebek. A lényeg, hogy csak olyan személyek válhatnak egyúttal (vagy főként) influencer-marketinges tényezővé, akik különböző kérdésekben előadott álláspontjaik – esetleg csak hobbi-tematikus nézeteik – , illetve stílusuk, viselkedésük okán sok követővel, „rajongótáborral” rendelkeznek.  Akár közösségi aktivistaként érték el ismertségüket, kedveltségüket, akár másféle online szereplőként tettek szert nagy közösségi kapcsolathálóra, ha javasolnak, ajánlanak valamit, annak erős hitele van, elsősorban a táboron belül, de sokszor a táboron kívülről érdeklődők körében is. Ezt a hitelt általában nem brand-ajánlásokkal szerzi meg az influencer-blogger, hanem például szellemes jelenség-értelmezésekkel, és az így keletkező „tőkéjét” fekteti be aztán brand-ajánlásokhoz is.    Természetesen, ha az öltözködés, vagy egyéb divat-ágak irányadó influencereiről beszélünk, nem mindig a „hitelesség” az ideillő pozitív kifejezés, hiszen ebben az esetben a felmutatott dolgoknak nem feltétlenül objektíve (mérhetően, bizonyíthatóan) kell kitűnő használati vagy élvezeti értékűeknek lenniük, hanem elég lehet, hogy csak aktuális, időleges tetszés-örömet szereznek, hogy tehát az influencer személyi varázsa által megsegített vonzerőt mutatnak fel. Ha viszont mondjuk valamely használaticikk-márkát népszerűsít az influencer, saját érdekében tanácsos olyan márkabirtokossal kötnie  háttér-szerződést, amelynek termékei nem egy szempontból kipróbáltan jó minőségűek, különben az elért influencer-státus könnyen hanyatlásnak indulhat. Általában a márkák keresnek fel kiválasztott influencereket: ritkább, hogy utóbbiak keresnek fel márkairodákat. Egyes cégek ál-influencerekkel is kísérleteznek: fiktív személyeket léptetnek fel és azok weboldalát ellátják fiktív rajongói bejegyzésekkel. Az utóbbi években megszaporultak a különböző tartalmú influencer-botrányok, vlogger-imázsokat érő erkölcsi katasztrófák, úgyhogy a márkáknak is óvatosabbakká kell válniuk az influencer-választás ügyében.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA