Levegőszennyezés

Mobil brikettálás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Mobil brikettálás

Mindenekelőtt meg kell ismernünk a levegőszennyezés okait és okozóit. A levegőszennyezést szilárd és folyékony részecskék, és bizonyos a levegőben felfüggesztett gázok okozzák. Ezek a részecskék és gázok autó- és teherautó-kipufogógázokból, gyárakból, porból, pollenből, penész spórákból és vulkánokból származhatnak. A levegőn szuszpendált szilárd és folyékony részecskéket aeroszoloknak nevezik.

A levegőszennyezés akkor következik be, amikor a szilárd és folyékony részecskék – aeroszolok – és bizonyos gázok kerülnek a levegőbe. Ezek a részecskék és gázok károsak lehetnek a bolygóra és az egészségünkre, ezért fontos a nyomon követésük.

Az aeroszolok a levegőbe felvett vagy a levegőben kémiai reakciókból kialakuló részecskék. Számos aeroszol belép a légkörbe, amikor fosszilis tüzelőanyagokat égetünk, úgy, mint a szén, a kőolaj és a fa. Ezek a részecskék különféle forrásból származnak, ideértve az autó kipufogógázát és a gyárakat is. A részecskék és a gázok egy része közvetlenül ezekből a forrásokból származik, míg mások a levegőben kémiai reakciók révén alakulnak ki. Az aeroszolok más helyeken is előfordulhatnak, mint például egy kitörő vulkánból származó hamuban. Az aeroszolok példái a por, a növények pollenje és a penész spórái is.

Továbbá bizonyos gázok a légkörben levegőszennyezést okozhatnak. Például a városokban az ózonnak nevezett gáz a légszennyezés egyik fő oka. Az ózon olyan üvegházhatású gáz is, amely jó és rossz a környezetünk számára. Minden attól függ, hogy hol van a Föld légkörében.

Az atmoszférában a magas ózon jó dolog. Segít blokkolni a Napból származó káros energiát, amit sugárzásnak hívnak. De ha az ózon közelebb van a földhöz, akkor nagyon rossz lehet az egészségünkre. A talajszintű ózon akkor keletkezik, amikor a napfény bizonyos vegyi anyagokkal reagál, amelyek fosszilis tüzelőanyagok, például gyárak vagy autó kipufogógázok égési forrásaiból származnak. Amikor a levegőben lévő részecskék ózonnal kombinálódnak, szmogot képeznek. A szmog olyan légszennyezés, amely füstös ködnek néz ki, és nehezen látható.

Hogyan érinti a légszennyezés a Föld éghajlatát?

Az aeroszolok hatással lehetnek a Nap fényére. Néhány aeroszol például a napfényt tükrözi, míg mások a napfényt elnyelik. Ez a részecske színétől függ. A sötét felületek – akár egy fekete póló, akár egy sötét részecske a légkörben – elnyelik a Nap hőjét. A világosabb felületek a Nap hőjét tükrözik. Egy fehér póló a forró napon tükrözi a Napot, így hűvösebbnek érzi magát. Hasonlóképpen, a fény színei és a Földtől távolabbi hőt tükröző világos színű részecskék a globális hőmérséklethűtővé válhatnak. A Sötét fényt elnyelő sötét színű részecskék megnövelhetik a globális hőmérsékletet.

A szennyezett levegő lélegzése nagyon káros lehet az egészségünkre. A légszennyezés hosszú távú expozíciója összefüggésben áll a szív- és tüdőbetegségekkel, a rákokkal és más egészségügyi problémákkal. Ezért fontos számunkra a levegőszennyezés ellenőrzése. Körültekintően kell megválasztanunk a közlekedési eszközeinket és a fűtőberendezéseinket, fűtőanyagainkat. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával rendelkezik, ugyanis mobil brikettáló gépével a keletkezett mezőgazdasági, ipari-, fa és zöldhulladékok újrahasznosítását a keletkezésük helyén végzi. Az elkészült fabrikettek kiváló fűtőértékkel rendelkeznek. Ráadásul 100%-ban természetes fűtőanyag, minden fajta kötőanyag hozzáadása nélkül készül. Így elégetése minimális szén-dioxid kibocsátást eredményez.

További érdekesség, hogy a NASA a Földön keringő műholdakat használ a légszennyezés figyelemmel kísérésére. A NASA egy új eszközt is kifejleszt, melyet az Aeroszolok többszörös látószögű képalkotónak, vagy MAIA-nak neveznek, hogy repüljenek egy jövőbeli űrhajó küldetésére. A MAIA segít a tudósoknak megérteni a levegőben lévő aeroszolok méretét, összetételét és mennyiségét. Végül a tudósok képesek lesznek összehasonlítani ezeket az információkat egészségügyi nyilvántartásokkal. Ez segíthet jobban megérteni az aeroszol szennyezés és az emberi egészség közötti kapcsolatot.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A könnyűszerkezetes házak elemei

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A könnyűszerkezetes falaink vázszerkezete beépített belső oszlopokból áll, amelyek kiosztása normál körülmények közt 62,5 cm. A vázszerkezet vastagsága külső falak esetében 14-16 cm. A fa teherviselése oszlopként való alkalmazásnál a többszörösét teljesíti annál, mint amire igénybe van véve a falpanelben. Egy átlagos családi háznál a teherviselés szempontjából megfelelő lenne akár 10 cm vastagságú vázszerkezet még a külső falak esetében is.  A hőszigetelés kérdése, valamint a fa, mint élő anyag mozgása miatt ennél mindenképpen vastagabb vázszerkezet ajánlatos. Az ideális vázvastagság szerintünk 14-16 cm. Az ilyen vázvastagságú falnak /ha szárított KVH anyagból készül!/  minimális a mozgása. A bordák közét kitöltő ásványgyapot hőszigetelő pedig a külső hőszigeteléssel együtt kiváló hőszigetelést nyújt, és egy energiatakarékos modern könnyűszerkezetes házat eredményez.

Könnyűszerkezetes házaknál a vázszerkezet növelése egy bizonyos vastagságon túl már nem jár jelentős eredménnyel. A külső falakon a hőszigetelés vastagságának növelése is csak akkor hatásos, ha ez együtt jár a többi épületelem hőszigetelésének növelésével, az esztrik és födém, valamint a tetősík jobb szigetelésével a tetőtér beépítése esetén. Lényeges a jobb minőségű nyílászárók alkalmazása, valamint a ház tömítettsége, amely a részletekben rejlik.

A ház és panelgyártásunkban a legelső időktől kezdve az a törekvés érvényesül, hogy az elemek gyártása a lehető legteljesebb mértékben az üzemben történjen  /az alapozási és szakipari munkáktól eltekintve/ , hogy ezáltal a helyszíni szerelési idő a lehető legrövidebbre korlátozódjon.  A minél nagyobb fokú előregyártás feltétele a precíz előkészítés, ahol milliméter pontosságú minden és valamennyi  kötőelemnek előre kijelölt helye van. A fal az épület egyik leglényegesebb eleme, nem mindegy miből és hogyan készül. A kezdetektől fogva  nagypaneles technológiával építjük házainkat, ahol egy fal egy panelt jelent a megvalósításban. Amíg a gipszkarton egy száraz vakolat, szilárdsági tulajdonságait nem lehet figyelembe venni, addig a gipszrost lemez teherviselő, amely megfelelő merevséget és stabilitást ad az épületnek. A gipszrost lemez festhető és csempézhető, dűbelezhető, tehát egy normál tárgy a falfelület bármely részére felrakható. Egy favázas háznál nem csak a belső oszlopoknak van lényeges szerepe, hanem a váz borításának is, mivel nagyrészt ez ad megfelelő merevséget és szélállóságot a háznak. A borítás szerkezeti elem egy favázas háznál. Olyan esetben, ha a nagy  nyílászárók miatt kritikusan lecsökken a falfelület, akkor belső acél szélmerevítőket alkalmazunk a stabilitás növelésére. Nagyobb súlyú tárgyakhoz /pl. bojler/ külön belső bordákat használunk valamennyi falszerkezethez.

Az OSB borítás masszív és teherviselő, a gipszkarton pedig a festhető és csempézhető burkolat. A kétféle variáció közt használati értékben nincs különbség. A fal teljes vastagsága egyik esetben 26,5 cm, a másik esetben 29 cm.

A födémek esetében szintén a két legmeghatározóbb szempont a teherviselés és a hőszigetelés, az egyáltalán nem mellékes egyéb épületfizikai tulajdonságok figyelembevétele mellett, például a kopogás teljes mértékű megszűntetése. A födém szerkezete nagyban hasonló a falakéhoz, de a rétegrendje a rendeltetés függvényében változik attól függően, hogy a ház földszintes vagy tetőteres. A födémek  teherviselő elemei  általában 8/20 cm méretű gerendák. A födém ugyanúgy paneles szerkezetű, mint a falak, a gerendák feletti teherviselő réteg  deszka vagy OSB lemez. A födémpaneleket szerelésnél egymáshoz és az alatta levő falak felső keretéhez csavarozzuk.

Az  5,3 KN/ m2 érték nagyobb annál, mint a szabvány előír, de hosszabb élettartamot biztosít az épületnek.

A födém általában 20 cm vastagságú gerendákból áll. Mivel ez a keresztmetszetű anyag gazdaságosan 5,5 m fesztávig alkalmazható, e fölött 22 cm vastagságú gerendákat használunk.

A födémgerendákat borító rétegnek szintén lényeges szerepe van a falakat és a tetőt érő szélnyomás és az egyre gyakoribb viharok elviselésében, stabilizálja a tetőt. Hiányában repedések, sőt nagyobb mozgások is előfordulhatnak. Nem ritkán látni egyes olcsónak hitt megoldások esetén könnyűszerkezetes házaknál, hogy a födém felső „burkolata”  csupán csak fólia, és kizárólag a járásra kijelölt helyekre tesznek masszív borítást, sok esetben még oda sem.

A födémszigetelés teljes vastagsága ott ahol a tetőtér nincs beépítve 23 cm. Ahol a tetőtér beépített, ahol a szarufák között is hőszigetelés van, akkor a földszint feletti födém szigetelése 10 cm vastagságú ásványgyapot.

A tető nagyobb távolságú építkezés esetén paneles formában, egyébként előre leszabva és elkészítve kerül kiszállításra, de ahol a célszerűség úgy kívánja rácsostartókat építünk.

Ahol a tetőtér beépítésre kerül, ott a szarufák 20 cm vastagságúak, ami hosszú élettartamot biztosít. A szarufák közé 18 cm vastagságú ásványgyapot kerül, ami minden igényt kielégítő hőszigetelést biztosít. A további szigetelés a szarufák alatti síkban történik.

Ahol a tetőtér nem beépített, ott hagyományos dimenziójú és szerkezetű tetőt építünk ácsolt vagy paneles formában.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Faipari iparművészet

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

____________________

Iparművészeti tárgynak hívunk minden olyan használati tárgyat vagy dísztárgyat, amely művészi igényességgel és technikával kivitelezett. A XIX. századi ipari tömegtermelés visszavette a fejlődését, de az angol preraffealista időszak idejétől kezdve ismét virágzásnak indult általánosságban véve.

Az asztalosság az ipari formatervezési ágba tartozik. Van, akinek az asztalosművészete az építőművészetének részét képezi, mindkettő az ő tervei alapján valósul meg egy egységet képezve (pl. Kozma Lajos XX. század eleji iparművész).

Róla el is nevezték stílusirányzatát: Kozma-barokk. Sajátos elegyet alkotott az európai, magyar és a más népek művészete barokkjegyeinek ötvözésével. A magyar népi formakincsből születési helye okán (Kiskorpád) a somogyi volt az uralkodó.

Hol az a határ, ahol az asztalosság végződik és az iparművészet kezdődik?

Gyergyai Albert szerint a stílusteremtéshez jó mesterség, új formák, nemes anyag egysége szükségeltetik. Az iparművészet is megköveteli mindezek harmóniáját, első pillantásra el lehet dönteni egy alkotásról, hogy megüti–e a művészeti szintet.

Kozma szerint a következő tulajdonságok kellenek a kiemelkedő szakmamesterséghez:  „önállóság, fantázia, lelkesedés, szeretet a munka iránt, egyéni koncepció, találékonyság, minden új helyzetben gyorsan kiigazodni tudás, felelősségérzet egyrészt, másrészt egy egészen speciális konstruktív-érzék, mely minden elgondolást rögtön anyagba, szerkezetbe tud önteni.”

Nem volt könnyű, de sikerült a megrendelői igényekre sikeresen rákapcsolta a Kozma-jegyeket, idővel aztán már kifejezetten kérték a vásárlók, hordozza a „kozmás” stílusjegyeket az alkotás. A részletek embere idővel egyre inkább elhagyta a díszítőelemek sokaságát és lassanként az anyag tiszta struktúrája és a felület megmunkálása vette át az ékesítő funkciót. De ekkorra már a tömegtermelés felé vette Kozma a stratégiai irányt.

Nos, nyilván a tömegtermelés csúcsán napjaikban újra a különleges daraboknak van létjogosultsága. Ezért érdemes Kozma munkássága korai szakaszát megismerni, hiszen ez volt a legtermékenyebb időszaka.

Kozma Lajos sokoldalúságát bizonyítja, hogy nem csak asztalosbútorokat tervezett, hanem pl. a New York kávéháznak evőeszközkészletet, szőnyeget, kandallórácsot, asztali lámpát, tükröt.

Merjünk tehát új megközelítések mentén új tárgyak alkotásába is belevágni. Győzzük meg a megrendelőket, mennyire újszerű és egyedi megoldásról van szó, mely még inkább díszíti az otthonuk belterét vagy külterét.

Következő írásunkban a még ma is népszerű Bauhaus-iskolával fogjuk iparművészeti blokkunkat folytatni.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

Könnyűszerkezetes házak technológiai engedélyezése

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A könnyűszerkezetes épületek fal -és födémszerkezeteire nincs nemzeti, -vagy uniós szabvány, vagy attól azok jelentősen eltérnek. Ezért legyártásukhoz a gyártónak egyedi szabványt, specifikációt kell készíttetni a Rendeletben kijelölt akkreditált intézettel (ÉMI Nonprofit Kft.)
Az ÉME (Építőipari Műszaki Engedély) és az ETA (Európai Műszaki Engedély) tehát nem más, mint a nem szabványos termékek, szerkezetek és berendezések egyedi szabványa.
Az egyedi szabványok megléte önmagában azonban nem elegendő a jogszerű kivitelezéshez.
A 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet értelmében „építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet.”. Ezért ahhoz, hogy az ÉME alapján legyártott fal -és födémszerkezetek a kivitelezés során épületbe jogszerűen beépíthetőek legyenek, annak megfelelőségét le kell igazolni.

Ezt minden ÉME II. fejezet 3.1. pontja szabályozza is („Megfelelőség igazolás módozata”).

A nem szabványos termék, szerkezet vagy berendezés megfelelőségét kizárólag az ÉME jogosultja igazolhatja le Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat kiállításával, de csak abban az esetben, ha rendelkezik az akkreditált intézet által kiállított Megfelelőségi Tanúsítvánnyal is.
A Rendelet szerint a „szállítói megfelelőségi nyilatkozat: a szállító által kiadott megfelelőség igazolás”, s a „megfelelőségi tanúsítvány: kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelőség igazolás”.

Hazánkban jelenleg kizárólag kettő(!) olyan könnyűszerkezetes épületek építésével foglalkozó vállalkozás van, akinek a szerkezetei beépíthetőek épületbe! A többi ÉME -vel vagy ETA -val rendelkező vállalkozás szerkezetei legyárthatóak ugyan, de forgalomba azok nem hozhatóak s épületbe jogszerűen nem építhetők be! Ennek oka, hogy szerkezetei megfelelőségét a gyártó nem igazolhatja le azért, mert részére azt az akkreditált intézet sem tette meg!
Ellentmondásos a helyzet, hiszen betervezhetőek, csak beépítésük nem jogszerű a Megfelelőségi Tanúsítvány hiánya miatt:
Rendelet 3§ (2)  „Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van.”

Kérdésként felmerül azonban, hogy az első fokú építésügyi Hatóságnak az engedélyezési eljárás lefolytatása során feladata -e a majdani kivitelezés jogszerűségét vizsgálni. Ha igen, nem adhat ki építési engedélyt könnyűszerkezetes épületre csak abban az esetben, ha igazoltnak látja a kivitelezés jogszerűségét is, azaz meggyőződik arról, hogy az ÉME -vel, vagy ETA -val rendelkező gyártó rendelkezik -e Megfelelőségi Tanúsítvánnyal is, ami a megfelelőség leigazolásának feltétele!
A másodfokú Hatóság építésfelügyelői viszont helyszíni ellenőrzéseik során nem az egyedi szabványt kell, hogy kérjék a kivitelezőtől, hanem a szerkezetre vonatkozó Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatot. Az ÉME vagy ETA, mint egyedi szabvány a nem szabványos szerkezet legyártásának dokumentuma, a jogszerű forgalomba hozatal -és beépítés dokumentuma viszont a Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat, lásd alább.

 

Szállítói megfelelőségi nyilatkozat

A termék gyártója:

A termék forgalmazója:

Termék megnevezése:

A termék típusa:

Gyártási szám:

Gyártás dátuma:

A termék rendeltetési célja:

Különleges használati feltételek:

A termék első típusvizsgálata:

Kijelölt szervezet azonosítási száma:

A nyilatkozat érvényessége:

Szállítólevél száma:

Kiadás dátuma:

Kiegészítő információ:

a termékismertető, beépítési-, kezelési- és használati útmutató, továbbá a

biztonságtechnikai adatlap.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Online menedzserek – a választáskényszer

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges tematikájú cikksorozatában általánosságban már írtunk arról, hogy mi fán terem, hogyan művelendő a marketing-vezetői tevékenység. Elmondtuk, hogy bár az elméleti képzettség megszerzése aránylagosan csekély részét teszi ki a piacképes marketing-menedzseri tudásnak, de ennek a résznek is megvan a maga nem csekély fontossága. Funkciói közt megemlítettük azt is, hogy az iskolai, tanfolyami képzés nyújtja az optimális keretet ahhoz, hogy eldőljön a leendő marketinges személyi igazodású irányvétele a marketing birodalmán belül. A festőiskola, az összhangzattannal kapcsolt hangszertanulás, az úszásoktatás gyakorlatibb a marketingtanfolyamnál, de magukban véve még ezek sem tesznek jelentős festővé, előadóvá, versenysportolóvá senkit. Ám tudjuk, hogy spontán vagy fél-spontán úszástanulással számos mozgási tökéletlenség tudatosulatlan marad, akár be is idegződhet, és magának a gyereknek is elkerüli a figyelmét, hogy alkatilag   pillangózásban fejlődhetne jobban, semmint hátúszásban.

                      Ha kevésbé általánosan, most már taglaltabban szólunk a menedzseri feladatkörről és a marketingmunka ágairól, rögtön kitűnik, hogy az online menedzserek dolgát semmilyen részletező fokon nem fedik le, nem fejezik ki elég jól a szokásos idevágó megfogalmazások. Ha jelző nélkül, átaljában tekintjük a marketing-vezetői munkát, akkor először is a hosszú- és a rövidtávú marketing-stratégia kidolgozásának és permanens kezelésének-fejlesztésének feladatát kell említenünk, majd rátérnünk a márkaépítés, a piac- és versenytárs-feltárás (kimutatások), valamint a költségvetés feladatcsoportjaira. Olyan időráfordításokról sem feledkezhetünk meg, mint amilyen a rendezvényi képviselet és a szakadatlan önfejlesztés-továbbképzés (kommunikáció, vezetéstan). Ha azonban az online menedzser munkáját kell bemutatnunk, akkor máshogyan kell kezdenünk, és máshogyan folytatnunk. Ebben az esetben ugyanis az első megállapítás az, hogy annak a személynek, aki online marketingeléssel kezd foglalkozni, választania kell három lehetőség közül. Három különböző alap-irány kínálkozik, vagyis az online marketingfeladatok végzése három eltérő karakterizációval történhet, de a munkába belelendülni  ezen a három úton egyszerre nem lehet.

                      Az egyik út a generalista típusú online-marketinges szakemberé, a másik a specialista típusúé, a harmadik az úgynevezett T-szintű szakértő útja. Ezekről a tevékenységi karakterekről legközelebbi írásunk ad képet. Itt csak annyit még, hogy a specialista is lehet menedzser, ha éppen egy nagyobb szabású, összetettebb, teammunkát igénylő feladat elsődlegesen kötődik az adott online specialitáshoz.

                     A választás egyik előfeltétele némi belekóstolás az online

marketingen belüli különböző szakterületek mindegyikébe: keresőoptimalizálás (SEO) – keresőmarketing (SEM) –  konverzió-optimalizálás (CRO) – közösségimédiamarketing – tartalommarketing – keresztmarketing (partnerségi marketing) –  kattintásonként fizetett hirdetések (pay per click) –

 e-mail marketing –  digitális analitika stb.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Éghajlati történelem

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Erőteljes vita folyik az emelkedő felszíni hőmérsékletmértékéről és súlyosságáról, a múlt és a jövő felmelegedésének az emberi életre gyakorolt ​​hatásáról, valamint a jövőbeni felmelegedés csökkentésére és annak következményeinek kezelésére irányuló intézkedések szükségességéről. Ez a cikk áttekintést ad a globális felmelegedés témájával kapcsolatos tudományos háttérről. A felszínen felmerülő felszíni levegőhőmérséklet, a befolyásoló tényezők, az éghajlati kutatási és előrejelzési folyamatok, az emelkedő hőmérsékletek lehetséges ökológiai és társadalmi hatásainak, valamint a 20. század közepe óta bekövetkezett közvélemény alakulásának okairól.

Klímaváltozás az utolsó gleciáció óta

A globális felmelegedés az éghajlatváltozás általánosabb jelenségéhez kapcsolódik, ami az éghajlatot meghatározó attribútumok egészében bekövetkező változásokra utal. A levegő hőmérsékletének változásán túl az éghajlatváltozás magában foglalja a csapadékminták, a szél, az óceáni áramlatok és a Föld éghajlatának egyéb fluktuációját is. Az emberi civilizáció megjelenése óta az éghajlatváltozás „antropogén”, vagy kizárólag emberi eredetű, és az antropogén elem az elmúlt két évszázad ipari időszakában egyre kiemelkedőbbé vált.

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás fogalmának megfelelő meghatározásához először fel kell ismernünk, hogy a Föld éghajlata sokszor változott, az egyéni emberi élettartamtól kezdve milliárd évig terjedően. Ez a változó éghajlati történelem jellemzően korszakok szerint vannak besorolva. Például a pleisztocén glaciális korszakot (körülbelül 2 600 000–11 700 évvel ezelőtt) a gleccserek és a jéglemezek globális mértékének jelentős eltérése jellemezte. Ezek a változások évezredekig tartottak, amelyet a napsugárzás a Föld felszínén történő eloszlásának változásai vezérelték. A napsugárzás eloszlását úgy ismerik, mint a süllyedési mintázatot, és erősen befolyásolja a Föld körül a Nap körüli pálya geometriája, valamint a Föld tengelyének tájolása vagy dőlésszöge a Nap közvetlen sugaraihoz viszonyítva.

Világszerte a legutóbbi jégkorszak körülbelül 21 000 évvel ezelőtt csúcsosodott ki az úgynevezett utolsó glaciális maximumra. Ez alatt az idő alatt a kontinentális jégtakarók jól kiterjedtek Európa és Észak-Amerika középső szélességi régióira, elérve a mai Londont és New Yorkot. Úgy tűnik, a globális éves átlaghőmérséklet körülbelül 4–5 ° C (7–9 ° F) -nál hidegebb volt, mint a 20. század közepén. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok globális átlagok. Valójában az utolsó jégkorszak magassága alatt a Föld éghajlatát a nagyobb szélességi fokokon (azaz a pólusok felé) nagyobb hűtés jellemezte, míg a trópusi óceánok nagy részén (az Egyenlítő közelében) viszonylag kevés hűtés. Ez a jégintervallum hirtelen 11 700 évvel ezelőtt megszűnt, és ezt követte a viszonylag jégmentes időszak, a Holocén korszak. A Föld történetének modern korszakát hagyományosan úgy definiáljuk, mintha a holocénben élnénk. Egyes tudósok azonban azzal érveltek, hogy a holocén korszak (jelenkor) a viszonylag újabb múltban megszűnt, és hogy a Föld jelenleg olyan éghajlati időintervallumban helyezkedik el, amelyet igazán Antropocén (új földtörténetikor) korszaknak lehetne nevezni – melyben az emberek erőteljes befolyást gyakorolnak az éghajlatra.

Noha kevésbé drámai, mint a Pleisztocén korszak (jégkorszak) során bekövetkezett éghajlatváltozás, a globális éghajlat jelentős változásai voltak a holocén folyamán. A korai holocén alatt körülbelül 9000 évvel ezelőtt úgy tűnik, hogy a légköri keringés és a csapadékminták lényegesen eltérnek a napjainkban lévőtől. Például bizonyíték van a viszonylag nedves körülményekre a mai Szahara sivatagban.

A középső holocén alatt, körülbelül 5000–7000 évvel ezelőtt, a körülmények viszonylag melegnek látszottak, sőt, talán melegebbek, mint a világ néhány részén, bizonyos évszakokban. Emiatt ezt az intervallumot néha közép-holocén klimatikus optimumnak is nevezik. A közepes felszíni levegőhőmérsékletek relatív melegsége azonban ebben az időben némileg változóak. A változás a süllyedés mintázatában az északi féltekén magasabb szélességi fokú melegebb nyarakat részesítette előnyben, de ezek a változások az északi féltekén hűvösebb teleket és viszonylag hűvös körülményeket produkáltak a trópusokon egész évben. Az összes félhomályos vagy globális átlaghőmérséklet-változás tehát a szezonális és regionális változások közötti egyensúlyt tükrözi. Tény, hogy a közelmúltbeli elméleti klímamodell-tanulmányok arra utalnak, hogy a középső holocén átlaghőmérsékletei valószínűleg 0,2–0,3 ° C (0,4–0,5 ° F) hidegebbek, mint a 20. század végi átlagos körülmények.

Az ezt követő évezredek során a körülmények a középső holocén szinthez képest hűlnek. Ezt a periódust néha „neoglacial” -nak nevezték. A középső szélességi fokokban ez a hűtési tendencia a hegyi gleccserek előrehaladásának és visszahúzódásának periodikus időszakaihoz kapcsolódott, amelyek (bár sokkal szerényebbek) emlékeztetnek a nagyobb kontinentális kontinens jelentősebb előre és visszavonására.

Mindannyiunk érdeke a környezetünk védelme. Tisztán látszik, hogy egy eldobott hulladék, az energiaforrások pazarlása, avagy a túlzott szén-dioxid kibocsátás hova vezet. Sokan úgy vélekednek, attól hogy egy ember változtat, nem történik semmi, pedig azaz egy lehet a felelőse vagy a megmentője a Földnek. Mindezek tudatában körül tekintően kell megválasztanunk az életvitelünkhöz szükséges szolgáltatásokat. A környezetszennyezés egyik legnagyobb okozója a magas szén-dioxid kibocsátás. Az ipari létesítményektől, gyáraktól kezdve a közlekedési eszközökön át, a fűtésig mind kimagasló károkat okoznak. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mely az ipari, mezőgazdasági, fa és egyéb zöldhulladékokat újrahasznosítva, kiváló fűtőértékkel rendelkező brikettet állít elő. Az innováció abban rejlik, hogy mobil brikettálló géppel rendelkezik, így a hulladék keletkezés helyén kerül feldolgozásra. Az elkészült fabriketteknek minimális a szén-dioxid kibocsátása, továbbá egyenletesebb és hosszabb a hőtartásuk, mint fűtőtársaiké.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Egyedi bútorok


A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

____________________

Napjainkban egyre kevesebb igény és idő jut az egyedi bútortervezésre. A vásárlókat elkényeztetik a nagy bútorüzletek széles választéka, hamar megtalálják a viszonylag megfelelő bútort.

A hangsúly itt a „viszonylag” szón van: ha nem találja meg vagy vannak önálló elképzelések, az a megrendelő mesterember után fog nézni.

Tekintettel arra, hogy az egyéni megrendelés egyedi bútortervezést is igényel, valamint időigényesebb az elkészítés is, nyilván árfelhajtó hatással bír. És hát az sem különösebben kell említeni, hogy a megrendelőkkel való kommunikáció sokak számára megterhelő, több súrlódási felület adódhat velük. De ha ezeket a nehezítő körülményeket kezelni tudjuk, akkor az egyedi megrendelések emelik szakmai tapasztalatunkat, önbecsülésünket és megbecsültségünket. Hovatovább versenyeken is lehet indulni, valamint egyre különlegesebb darabokra kaphatunk megrendelést.

Tehát vállalkozóbb szellemű társainkra széles távlatok várhatnak.

Érdemes már az konkrét megrendelés előtt begyűjteni nem szokványos ötleteket különböző stílusú és funkciójú bútordarabokhoz, hogy legyenek már hamar elképzeléseink a megrendelővel való első beszélgetéskor.

A helyszíni felmérés során fordítsunk figyelmet arra, hogy a bútordarabokat általában már egy meglévő stílusba kell beilleszteni. Manapság felértékelődtek a praktikus megoldások, tárolási helyeket is fantáziadúsabbra képzelik főként a fiatal párok. Arra azért vigyázni kell, ne korbácsoljuk fel feleslegesen a lelkesedést, mert a megvalósítás korlátokkal teli és nem biztos, hogy érdekli a megrendelőt, milyen áron tudjuk valóra váltani álmait.

Ajánlott, hogy rendelkezzünk olyan belsőépítésszel, lakberendezővel, akit igény esetén be tudunk vonni a megrendelés teljesítésébe. Jobb optikája van annak, ha tapasztalt gárdát tudunk felvonultatni, komolyabb munkákat is így el tudunk vállalni és minket is ajánlanak fordított esetben.

A tervvázlat elkészítésére érdemes elegendő időt és energiát áldozni, meghálálja a végeredmény, a könnyű elkészíthetőség és a megrendelői elégedettség. A megrendelők ezen fázisban való intenzív bevonása az alapja minden további ajánlásnak.

A gyártástervet már nem szükséges a megrendelővel egyeztetni, hiszen nem is látja már át még egy lelkesebb szemlélő sem. Egyszerűbb esetben mintadarabot készíthetünk, de ez a legtöbbször azért felesleges és nem is igénylik a megrendelők.

Nyugodtan hangsúlyozzuk előre megkeresés esetén, hogy csak komoly megrendelési szándék esetén készítünk terveket. Ezzel megkíméljük magunkat és a valódi megrendelőinket a felesleges időrablástól.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

 

A marketing-mix bővítménye, a külső-körülményi analízis

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges tematikájú cikksorozatában eddig eltekintettünk az olyan tényezők számbavételétől, amelyek módosulásai úgy befolyásolják az üzletpolitikát, hogy közben e tényezőkre az adott vállalat/vállalkozás egyáltalán nem tud hatni, vagy csak igen csekély mértékben. Alapvető üzletpolitikai érdek, hogy ne csupán a marketing-mixben foglalt, a cég által közvetlenül alakítható tényezők ismerete határozza meg az eszközrendszer tudatos működtetését, hanem a vállalattól függetlenül alakuló körülmények minél reálisabb felmérése is. Az ilyen irányú tájékozódás értéke módszeresség által növelhető. Hogy a körülményi ismeretek gyűjtése felől jól használható elemzési eredményekre lehessen jutni, azt csak valamilyen rendszerezett tényező-áttekintés kerete biztosíthatja. A ma legelterjedtebb ilyen rendszerezés az úgynevezett PESTEL-elemzési keret.

           A hattagú PESTEL betűszó hat vizsgálandó alapfaktor sorát rajzolja ki, angol szavak kezdőbetűi szerint. Először a political (azaz politikai) faktorcsoportot jelöli meg, utána az economical (gazdasági), majd a social vagy socio-cultural (társadalmi) faktoregyüttest, ezután következik a technological (technológiai) és ecological   (ökológiai, vagyis élőszféra-centrikus  értelemben környezeti), végül a  legal (jogi) tényezőcsoport jelölése.  A tényezőcsoportok összefüggnek egymással, de nem mulaszthatjuk el mindegyiket megvizsgálni  különbségeik hangsúlya szerint is.

       A PESTEL-elemzés által kitapinthatóvá válik egy-egy  vállalat makroökonómiai helyzete,  kidomborodnak azok a tendenciák, amelyek a  leginkább figyelembe veendők az adott vállalat stratégiai döntéseinél. Természetesen nem a globális tendenciák összességét kell feltérképezni a PESTEL-elemzésben, hanem a vállalat szempontjából közvetlenebbül észrevételezendő hatásokat-ellenhatásokat, huzamosan rögzült kedvező és kedvezőtlen, valamint elváltozóban lévő külső tényeket. Egy nógrádi turisztikai vállalkozásnak nem kell érdeklődést mutatnia a brazil Bahía szövetségi állam aktuális agrárpolitikai preferenciái iránt, de mondjuk hazai régiók foglalkoztatási adatait már nem furcsa bevonnia PESTEL-elemzési munkájába.

        A P-faktorcsoport összetevőinek adott környezetre vonatkozó vizsgálata a bürokrácia részkérdéseivel, valamint a korrupció, a szólás- és sajtószabadság, a kormánystabilitás, a piaci szabályozóalakítás, az adatvédelem, az egészségügyi szakpolitika, és a vállalkozások iránt, illetve az egyes gazdasági ágazatok iránt megnyilvánuló kormányzati viszony kérdéseivel foglalkozik. Az Ec-faktorcsoport vizsgálata a gazdasági fejlettség mértékét, egyenetlenségeit, aktuális belső növekedési és szűkülési tendenciáit méri fel; további témái: hitelkamatok, infláció, kamatláb, devizaárfolyamok, fiskális és monetáris szakpolitika, tőkepiaci trendek, munkanélküliségi ráta, bérszínvonal, fogyasztási szokások, fekete- és szürkegazdasági arány. Az S-tényezőcsoport vizsgálatának tucatnyi alaptémáját például iskolázottsági, demográfiai, családszerkezeti, életmódbeli adategyüttesek rajzolják ki.  A T-tényezők közé sorolódik például az exportfejlettség és az infrastruktúra számos adata, az internethozzáférés alakulásának adataival együtt. Az En-tényezők feltárása egyebek mellett a klimatikus viszonyokról vagy a környezetvédelmet illető köz-attitüdről ad összetett képet.   A fogyasztóvédelem, a versenyszabályozás, a vámszabályozás  az L-tényezők sorába tartozik.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Globális felmelegedés kialakulása

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A globális felmelegedés, az a jelenség, ami az elmúlt egy-két évszázadban a Föld felszíne közti átlagos léghőmérséklet emelkedésével jár. Az éghajlati tudósok a 20. század közepe óta részletes megfigyeléseket gyűjtöttek a különböző időjárási jelenségekről (mint például a hőmérséklet, a csapadék és a vihar), valamint a kapcsolódó éghajlati hatásokról (mint például az óceáni áramlatok és a légkör kémiai összetétele). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Föld éghajlata a geológiai idő kezdete óta megváltozott, és hogy az emberi tevékenységek hatása, legalábbis az ipari forradalom kezdete óta, óriási impressziót gyakorol az éghajlatváltozásra.

A tudományos közösségek többségének egyre nagyobb meggyőződését adva a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (WMO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 1988-ban kialakította az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületet. 2013-ban az IPCC arról számolt be, hogy az 1880 és 2012 közötti időszakban a globális átlagos felületi hőmérséklet körülbelül 0,9 °C-kal (1,5 ° F) emelkedett. A növekedés közelebb van, amikor az átlaghőmérséklethez viszonyítva mérjük, ekkor 1,1 °C (2,0 °F).

 Az IPCC által 2018-ban készített jelentés tovább finomította ezt a becslést, megjegyezve, hogy az emberek és az emberi tevékenységek felelősek a globális felmelegedés 0,8 és 1,2 ° C közötti (1,4 és 2,2 ° F) átlaghőmérséklet-emelkedéséért az iparosodás előtti idők óta, továbbá a XX. század második felében megfigyelt felmelegedés nagy része az emberi tevékenységnek tulajdonítható. A jelentés úgy jósolta, hogy a globális átlagos felületi hőmérséklet 2100-ra az 1986–2005-ös átlaghoz viszonyítva 3 és 4 °C-al (5,4 és 7,2 ° F) emelkedik, ha a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is a jelenlegi sebességgel folytatódik. A várható hőmérséklet-emelkedés számos lehetséges forgatókönyven alapult, amelyek az üvegházhatást okozó gázok jövőbeli kibocsátásának és a mérséklési (súlyosságcsökkentő) intézkedéseknek, valamint a modell-előrejelzések bizonytalanságainak köszönhetőek. A főbb bizonytalanságok közé tartozik a visszacsatolási folyamatok pontos szerepe és az ipari szennyező anyagok aeroszolként kifejtett hatásai, amelyek ellensúlyozhatják a felmelegedést.

Számos éghajlati tudós egyetért abban, hogy jelentős társadalmi, gazdasági és ökológiai károk keletkeznének, ha a globális átlaghőmérsékletek ilyen rövid idő alatt több mint 2 °C-kal (3,6 ° F) emelkednének. Ilyen kár magában foglalná a növények és állatfajok fokozott kihalását, a mezőgazdaság mintázatának megváltozását és a növekvő tengeri szinteket. 2015-ig néhány nemzeti kormány kivételével megkezdték a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló tervek megalkotásának folyamatát, amelynek célja az, hogy segítse az országokat abban, hogy a globális felmelegedést 1,5 ° C (2,7 ° F) alá szorítsák, az iparosodás előtti szint eléréséhez. Az IPCC által 2018-ban közzétett különjelentés megállapította, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, az átlagos felszíni levegő hőmérséklet-emelkedése valamikor 2030 és 2052 között elérné az 1,5 ° C-ot. 1901 és 2010 között a tenger szintje kb. 19–21 cm-rel emelkedett, és a tenger szintje a 20. század második felében gyorsabban emelkedett, mint az első félévben.

A fent említett forgatókönyvek főként az egyes nyomokban lévő gázok (üvegházhatású gázok) jövőbeni koncentrációitól függenek, amelyeket az alsó légkörbe növekvő mennyiségben fosszilis tüzelőanyagok égetésével, ipari, közlekedési és lakossági felhasználásokra injektáltak. A modern globális felmelegedés az úgynevezett üvegházhatás nagyságának növekedése, a Föld felszíni és az alacsonyabb légkör felmelegedése, amelyet a vízgőz, szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok és egyéb üvegházhatású gázok jelenléte okoz. 2014-ben az IPCC beszámolt arról, hogy a légkörben a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxidok koncentrációja meghaladta a 800 000 éves jégmagokban találhatóakat.

E gázok közül a szén-dioxid a legfontosabb az üvegházhatás- és az emberi gazdaságban betöltött szerepe szempontjából. Becslések szerint az ipari kor kezdetén, a 18. század közepén a légkörben a szén-dioxid-koncentráció megközelítőleg 280 millió ppm volt. 2018 közepéig 406 ppm-re emelkedtek, és ha a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is az aktuális sebességgel égnek, akkor a 21. század közepére várhatóan 550 ppm-re emelkedne – ami azt jelentené, hogy a szén-dioxid-koncentráció megduplázódna 300 év alatt.

Mindezek tudatában nagyon fontos, hogy odafigyeljünk környezetünkre és megválogassuk a fűtési alapanyagainkat, technikáinkat.  Innovatív tervet készített a Sajó Brikett Nonprofit Kft. mellyel a piacon egyedüliként mobil brikettáló géppel rendelkezik. A mezőgazdasági, ipari, fa és zöldmaradványokat brikettálja a keletkezés helyszínén. Az elkészült termék kiváló fűtőértékkel és minimális a szén-dioxid kibocsátással rendelkezik.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Mit is jelent a könnyűszerkezet?

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

Az újonnan épülő készháznak, gyorsháznak számtalan előnye van. A kiváló hőszigetelésből adódóan egy alacsony energiaigényű házat kapunk. Biztos lehet benne, hogy a felhasznált környezetbarát és egészségre ártalmatlan anyagok nem szaporítják tovább az amúgy is rohamosan növekvő allergiások és rákbetegek számát. Egy modern készház tulajdonosának nyugodt a lelkiismerete, hogy saját lehetőségeihez képest tett valamit a bolygónk klímájáért.

A szendvicspanelek nem csak a nagyon jó hőszigetelő képességük miatt előnyösek. Kis súlyúak, könnyen és gyorsan beépíthetőek, és nem fog ki rajuk az időjárás sem. A kis súly fontos szempont lehet régi, vagy újabb, de könnyűszerkezetes épületek esetében. Általában nincs szükség nagyobb változtatásokra ahhoz, hogy alkalmazni tudjuk őket. Szélsőséges időjárás esetén is megállják a helyüket, és korrózió ellen is védettek.

 A szendvicspanel tartós, és hatékony tetőszigetelési forma, melyben biztosan nem fog csalódni.

Manapság egyre jobban elterjedt a könnyűszerkezetes épületek kivitelezése, melyek tekintetében a szendvicspanelről, mint alapanyagról beszélhetünk, mely számos remek tulajdonsággal bír. Segítségével a szigetelés megoldható egy elemmel, nem szükséges külön szigetelést alkalmazni. Ráadásul a szakhatóságok által kérvényezett hőszigetelési képesség, hangszigetelő képesség vagy a tűzterjedési határérték igazolásához csak egy termék teljesítményigazolása szükséges. A szendvicspaneleket leginkább úgy lehet megkülönböztetni egymástól, hogy az épület melyik részére szerelik fel, és ezáltal mi a szigetelőanyaga.

A szendvicspaneleknél általában négyféle típussal találkozhatunk, illetve négyféle szigetelőanyaggal. PUR – poliuretán, PIR – poliisocianurát és végül MW – ásványgyapot. Mindegyiknek megvan a maga előnye illetve hátránya, felhasználási terület szerint választhatjuk az ideálisat.

A szendvicspanel és a hőszigetelés

Napjainkban egyre többet hallunk hőszigetelés fontosságáról. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a hőszigetelt épületek energiaigénye sokkal kevesebb és ezzel jelentősen hozzájárulhatunk a klímaváltozás lassításához. A szendvicspanel a könnyűszerkezetes épületek egyik fő alkotóeleme, amely nem csak a teherbírását, hanem a hőszigetelését tekintve is kiváló.

Ha a könnyűszerkezetes épületek alapanyagként szendvicspaneleket használunk, azzal sok energiát lehet megspórolni, különösen, ha a helyiséget fűteni, illetve nyáron hűteni kell. Ez az anyagiakat tekintve nagy előny, de nem szabad megfeledkezni a környezetvédelmi hatásról sem. A szendvicspanel másik nagy előnye, hogy nagy teherbírású, strapabíró és hosszú élettartamú.

Ha könnyűszerkezetes épületre vágyik, a szendvicspanelben nem csalódhat! Nem csak a Magyar építőiparban, de a könnyűszerkezetes épületek kivitelezésekor is egyre elterjedtebbnek számít a szendvicspanelek alkalmazása.

A szendvicspanelek előnyei közé tartozik, hogy jó hőszigetelő képessége van, és ez jóval meghaladja a konkurens anyagok teljesítő képességét. Ezen kívül a hőhídmentes építkezésben is jeleskednek a szendvicspanelek, ugyanis technológiai újításokat betartva egy teljesen passzív szerkezet építésére van lehetőség ezzel a módszerrel. Így biztosított a páralecsapódás és annak kellemetlen következményeinek elkerülése, ami rendkívül nagy szerepet játszik az energia-megtakarítás terén is. Az előre gyártott nagytáblás szendvicspaneleknek köszönhetően a kivitelezés gyors és pontos, és a precíz szerelési technológia lehetővé teszi a későbbi teljes vagy részleges átépítést, ha igény van rá.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo