SalgóInfo – Oldal 7 – …egy újabb InfoCsoport honlap…

2021-01-292021-03-04

Az üzleti élet aspektusai: munkaerő tervezés

Összegzés: A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A megtérülési ráta megközelítését és az oktatást inkább a termelékenységhez való hozzájárulás egyik módjának tekinti, ezért az oktatást befektetési döntésként tekinti. A hallgató a továbbtanulás nyújtotta előnyöket egy pontból vizsgálja, és a becsült megtérülési ráta alapján hozza meg döntését. Ennek eredményeként az iskola csak azután bővíti az oktatási létesítményeket, hogy felmérte a különféle oktatási típusok beruházási hozamát és az oktatás hozamát a gazdaság különböző szektoraiban.

A munkaerőigény megközelítése, mely alapvetően azt állítja, hogy összefüggés van az oktatás és a népesség gazdasági növekedése között, és hogy a megfelelő mennyiségű képzett munkaerő hiánya akadályozza a gazdasági növekedést. Ezért elengedhetetlen a szakképzett munkaerő jövőbeni igényeinek előrejelzése annak érdekében, hogy elérjük a célzott bruttó nemzeti terméket vagy az ipari termelés szintjét. Ezen előrejelzések alapján a politikai döntéshozók és a tervezők azután megfelelő módon fejlesztenék az oktatási szektort.

A mennyiségi megközelítés inkább lokális egy szervezet számára, és arról szól, hogy a felső vezetés elkészíti a humánerőforrás-tervezés tervezetét. Elemzik az Emberi Erőforrás Menedzsment Információs Rendszert és az emberi erőforrások készletszintjeit, és ezek alapján előrejelzik a jövőbeni munkaerőigényt, kvantitatív eszközök segítségével. Ez a megközelítés az emberi erőforrások többleteinek és hiányának előrejelzésére összpontosít, és főleg a felső vezetés végzi.

A minőségi megközelítés inkább alulról felfelé irányul, mint a kvantitatív megközelítés, és a munkavállalók egyéni gondjaira összpontosít, például képzésükre, fejlődésükre és kreativitásukra. További gondok a motiváció, az előléptetés, a jólét, a biztonság, az ösztönzők és a kompenzáció. Ezt elsősorban az alacsonyabb szintű alkalmazottak érik el.

A vegyes megközelítés mely megközelítés a kvalitatív és a kvantitatív megközelítéseket ötvözi, és egyensúlyra törekszik. Hajlamos a legjobb eredmények elérésére, és elősegíti a vezetőség és az alkalmazottak egyenlő részvételét.

Végül úgy összegezhetjük a fentebb írtakat, hogy a kortárs üzleti élet egyre összetettebbé válásával a munkaerő-tervezés kritikus fontosságú a szervezet és a gazdaság szempontjából. Segít a szervezetnek vagy nemzetnek előre látni jövőbeli igényeit és jó előre megtervezni, amennyiben jól sikerül, akkor megelőzheti versenytársait

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába. A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi 2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

2021-01-242021-03-04

Bevezetés a trade marketingbe – shopon innen, shopon túl

A StartMa program marketing-tematikus cikksorozatában legutóbb csupán nagyjából helyeztük el a trade marketinget a piaci munka térképén, jelezve, hogy nagy az átfedése a shopper marketinggel. (Persze, bármily nagy is, azért csak átfedés marad, vagyis a trade marketing terepe nem szorítkozik kizárólag a shopokra.) Most valamelyest pontosítunk: minél inkább trade marketinges keretek közé illeszkedik a shopper marketing, annál inkább megnövekszik a nagykereskedelem és a kiskereskedelem felőli – a gyártó felé irányuló – javaslattevések mennyisége, akár a design, akár az árpolitika (stb.) tekintetében. Egyáltalán felerősödik az egyeztetések szerepe, mígnem a kereskedő és a szállító már rendszeres közös igyekezetet tanúsít az egyes márkák sikeradatainak javítása, a brandek optimális érvényesítése ügyében – a szállító például késedelem nélkül informálódik arról, hogy ha növeli egy termék kisebb kiszerelésű, más csomagolású változatának arányát, áruja jobb illetve kiterjedtebb kihelyezéshez juthat a boltban, vagy hogy készletét növelni ajánlatos, vagy sem egy adott szezonban. Eladásnövelő rugalmasságra tesz így szert a tervvel történő ténylegességi összehasonlítások, ennek nyomán az árengedmény-módosítások, vagy a promóciós effektusok megfelelő irányú bővítése ügyében. A kereskedő több szállítóval is kialakíthatja ugyanezt a fajta kapcsolatot, és ezzel verseny-inspirátorrá, egyben -moderátorrá is előlép. Ennek nyomán már a shopper marketingen kívül eső trade-marketinges mezőben is, tehát a médiafeladatok dolgában, valamint a rendezvényekkel-eseményekkel összefüggő public relations terepén is akarva-akaratlanul megnyilvánulnak a kereskedő és a gyártó kölcsönös kommunikációjának eredményei, kiütköznek strategikus együttműködésük jegyei. A pavilonmunka megtervezésénél, organizálásánál előnybe kerülnek a trade-marketinges kooperálásban haladottabb cégek; ajánlataik sokrétűbbek, vonzóbbak. A szakvásárokra történő pavilonépítés, illetve sokszereplős pavilonokban a helyfoglalás, a parciális helyen történő beltér-kialakítás, a pavilonmunkához kellő felszereltség biztosítása, a pavilonszolgálat üzemeltetése együttesen eléri azt a költségfokot, hogy a trade marketing-beli hátramaradást bizonyos gyártóknál akár veszélyesnek is tekinthetjük.

A trade marketing előtervezéséhez, majd továbbtervezéssel összekapcsolódó gyakorlati folyamatához egyaránt szükséges adatgyűjtés és adatelemzés. Az értékesülés alakulásának követése úgy teljes, ha az időszaki tényleges eladást rendre összevetik a tervvel, és az eltérések magyarázatát más adatok felhasználásával megkeresik. Ugyanígy rendre össze kell hasonlítani a marketing-költségvetési tervet a valóságos költésekkel, a vevőknek valósan

adott kedvezményeket a kategória előirányzatával. Elemző vizsgálatok kell illessék a promóciók hatását, az árréseket, a készlethiányt, a túlkészletezést, a polcrészesedést és így tovább.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

2021-01-222021-03-04

Kereslet és kínálat előrejelzés a munkaerő tervezésben

Összegzés: Az igény előrejelzés és az ellátás előrejelzés megismerésén keresztül, az olvasó a cikk végeztével megismerkedik a munkaerő tervezés minőségi és mennyiségi megközelítéseivel és egy rálátást kaphat arra, hogyan tudja ezt kamatoztatni versenytársaival szemben.

A szervezet emberi erőforrás osztályának kétféle előrejelzést kell megtennie, melyek a keresleti és a kínálati előrejelzések. Egyrészt az igény-előrejelzés, másnéven kereslet-előrejelzés, az a folyamat, amelynek során az emberi erőforrások osztálya megbecsüli a szükséges jövőbeni minőséget és létszámot. Ennek a hosszú távú vállalati terven és az éves költségvetésen kell alapulnia, amelyet ezután tevékenységi szintekké alakítanak át a különböző funkciók és osztályok számára. A kereslet-előrejelzés során számos tényezőt kell figyelembe venni. A külső tényezők magukban foglalják a társadalmi és technológiai tényezőket, valamint a gazdasági klíma változásait helyi és nemzetközi szinten egyaránt. A belső tényezők közé tartoznak a szervezetek termelési szintje, a szervezet saját költségvetési korlátai, a szervezeti felépítés és az alkalmazottak elkülönítése. A kereslet-előrejelzés előnyei többek között a következők, a szervezet képes lesz számszerűsíteni a szervezet termékeinek előállításához szükséges munkák számát. Továbbá segíteni fogja a szervezetet abban, hogy megelőzze a készséghiányt, amikor és ahol a legnagyobb szükség van rá. Mindazonáltal a szervezet képes lesz figyelemmel kísérni a törvényi előírásoknak való saját betartását, ami a munkahelyek fenntartását illeti. Végül a szervezet képes lesz felmérni a megfelelő létszámot, amelyre a szervezet különböző részein szükség van, és elkerülheti a felesleges költségeket.

Az ellátás-előrejelzés az a folyamat, amelynek során a szervezet megméri, hogy a jövőben hány ember lesz elérhető mind belsőleg, mind külsőleg, miután figyelembe veszi az olyan dolgokat, mint az órák és a munkakörülmények változása, az előléptetések és a belső mozgások, valamint a hiányzások. Jó ellátási előrejelzésre van szükség annak számszerűsítéséhez, hogy hány ember és beosztás várható a közeljövőben, tisztázható a létszám összetétele, megelőzhető az emberhiány, és felmérhető a jelenlegi létszám a szervezet különböző részein. Az ellátás-előrejelzés hatékony végrehajtása érdekében ellátási elemzést kell végezni, bevonva a meglévő emberi erőforrásokat, a belső ellátási forrásokat és a külső ellátási forrásokat.

A munkaerő-tervezés különféle nagy léptékű megközelítéseket kínál. A társadalmi kereslet megközelítésével a szervezet azon képességére támaszkodik, hogy értékelje a társadalom oktatási követelményeit. Ez az egyén keveréke az oktatás iránti igény iránt, de az adott társadalomban élő minden egyén tekintetében. Ez nem mindig könnyű, sőt nem is lehetséges, főleg ha nagy szervezetekkel foglalkozunk. Ezért leginkább a múltbeli demográfiai trendek jövőbe vetítésére támaszkodik. Ez a megközelítés képes megmutatni, hogy hány hallgató készül egy adott szakmára, és a korábbi tapasztalatok alapján akár céldátumot is megadhat oktatásának befejezéséhez. Ezeket az előrejelzéseket korlátozza, az oktatással kapcsolatos költségek, a társadalom demográfiai jellemzői, például a halálozás és a termékenység, az átlagos háztartás preferenciái és ízlése az oktatás szempontjából, a képzett emberek által megszerzett jövedelem, a hallgatói támogatások megléte és mértéke. Ezek a korlátok csak egy része azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a társadalmi keresleti megközelítés szembesül, és mint ilyen, óvatosan kell megközelíteni.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

2021-01-172021-07-12

Bevezetés a trade-marketingbe – a súlypont-szerkezet

A StartMa program marketinggel foglalkozó cikksorozatában az eddig tárgyalt üzletpolitikai fogalmak közt több is akad, amelyet könnyű összetéveszteni a trade marketing viszonylag újkeletű fogalmával/gyakorlatával. Elsősorban a push jellegű nagybani értékesítési modell, valamint a shopper marketing jön szóba. Továbbá megzavarhat bennünket egy olyan itthoni kifejezés is, amelyet cikkeinkben eddig nem emlegettünk, ez pedig a „kereskedelmi marketing”. Ez a magyar szópár kereskedelmi vállalatok saját marketingjére vonatkozik, eképp jelentése nem egyezik a „trade marketing” jelentésével (hiába fordítanánk amúgy joggal az itt jelzőként szereplő „trade”-et „kereskedelmi”-nek). Az angol kifejezés ugyanis nem a kereskedőcégek önálló üzletpolitikai aktivitását hangsúlyozza, hanem épp ellenkezőleg: egy-egy gyártó vállalat sokrétű együttműködését egy vagy több kereskedelmi vállalattal, tehát a termelői és kereskedői üzletpolitika közössé tételét. A szóértést zavarhatja még egy másik alaki hasonlóság is, úgyhogy gyorsan kijelentjük: a patinás „trade mark” kifejezés egészen másfelé mutat, mint a „trade marketing” nevezet (tudniillik a védjegyek tematikája felé).

A push jellegű nagybani értékesítési modellt – amelyben a termék-előállító cég kereskedőket célozva promotálja áruját – tekinthetjük akár preformált (vagy kezdetleges) trade-marketinges modellnek is, feltéve, ha a gyártó a termék értékesülési sorsát, ösztönző elemek alkalmazása mellett, egészében le kívánja követni. Másképpen mondva, az említett értékesítési modell az alapját képezi a trade marketingnek: ez az együttműködés érik fejlesztések útján trade-marketinges jellegűvé. De ha már ilyenné lényegült, akkor a marketing már nem kereskedő-centrikus a gyártó felől nézve és nem fogyasztó-centrikus a kereskedő felől nézve, hanem a gyártó felől nézve is két-súlypontú (egyszerre kereskedő- és fogyasztó-centrikus), és a kereskedő felől nézve is az. Utóbbi számára ugyanis a kibontakozó trade marketingben fontossá válik a gyártó befolyásolása is, nemcsak a fogyasztóé.

A klasszikus marketing mintájára a trade marketingben is érvényesül egyfajta 4P-s marketingmix, némiképp módosított összetételben: Presence (termékválasztás) – Pricing (árazáspolitika) – Placement (kihelyezés) – Promotional Strategy ( promóciós stratégia). Valójában azonban a trade marketing inkább 6-7 P-s marketingmixet szokott alkalmazni; a plusz P-k egyike a Proposition (egyes speciális észrevételekhez kapcsolódó ajánlattevések a gyártó és a kereskedő közös lehetőségeit illetően), egy további P a Pack (teljes, komplex ajánlatcsomag kidolgozás), esetleg a People (az emberi tevékenység-oldal) elemzésével társítva

Mindezekkel a megállapításokkal még épp csak körvonalaztuk – arculatában alig is láttattuk –, miben áll a trade marketing. Legközelebb, amikor a shopper marketinghez és a brandekhez való viszonyát világítjuk meg, többre jutunk majd.

StartMa

(X)

2021-01-152021-03-04

Munkaerő tervezés rendszerszemlélete

Összegzés: Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára. Vajon mi lehet az oka? Továbbá az olvasó megismerkedhet a tervezés folyamatával, fontosságával.

Figyelembe véve az összes szervezet turbulens környezetét, tele ciklikusan és véletlenszerűen bekövetkező ingadozásokkal, valamint megszakításokkal, e változások üteme, valamint az őket körülvevő struktúrák hatással lesznek a szervezet humánerőforrás-igényeire, és stratégiai lépéseket kell tenni. A munkaerő profilja folyamatosan változik, amikor a nem, az életkor, a technikai készségek, a társadalmi háttér és az írástudás szintjét vizsgálja. Mindezeknek komoly következményei lesznek a szervezetek munkaerőire nézve, és az emberi erőforrások osztályának képesnek kell lennie hatékony reagálásra a munkaerő-tervezés révén. Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára. A szervezetek növekvő összetettsége azt jelenti, hogy sok olyan speciális készségre van szükségük, amelyeket nagyon ritkán találnak meg. Az ilyen alkalmazottakat fel kell venni és meg kell tartani, mert távozásukkor nagyon nehéz őket pótolni. A jogszabályok és a kormányzati ellenőrzés bármilyen változása a munkaerő különféle hátrányos csoportjaival szembeni megerősítő intézkedések hatással lesz a szervezetre. Ugyanez vonatkozik a munkaidőre és a munkakörülményekre, a gyermekek és nők foglalkoztatásának korlátozására, a szerződéses munkára és az alkalmi munkára vonatkozó jogszabályokra stb. Mindezekkel a szervezetnek szisztematikus munkaerő-tervezés révén kell foglalkoznia.

A jogalkotási ellenőrzés már nem olyan egyszerű, mint szervezetek felvétele és kirúgása. A jogszabály most már nagyon megnehezíti a szervezet számára, hogy gyors, olcsó módon csökkentse a munkaerő nagyságát. Nagyon könnyű növekedni, de nagyon nehéz leadni a plusz súlyt, mivel a munkajog mindig megvédi a munkavállalókat elbocsátások és bezárások idején. A humánerőforrás-osztálynak átfogó terveket kell tartalmaznia ennek kezelésére a munkaerő-tervezési programjaiban.

A nyomáscsoportok hatásához tartoznak a politikusok, a szakszervezetek és az emberek, akiket az óriási szervezetek elhelyezkedése miatt el kellett hagyni. Mindig nyomást gyakoroltak a szervezet vezetésére olyan kérdésekben, mint a belső toborzási és előléptetési politikák, az alkalmazottak családjával való bánásmód stb. Mindezeket figyelembe kell venni a megfelelő gazdálkodási tervezés során.

A tervezés rendszerszemlélete, a szisztematikus gondolkodás elterjedése és az információs technológiai forradalom megjelenése azt jelenti, hogy a tervezésre és az adatelemzésre még nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint korábban, így a munkaerő-tervezés még fontosabbá vált, mint a múltban.

Továbbá a munkaerő-tervezés során figyelembe kell venni azt az időt, amelybe az alkalmazottak felvétele és kiképzése szükséges, mielőtt produktívan hozzájárulhatnak a szervezet céljaihoz, annak biztosítására, hogy a szervezet hatékonyan fektesse be erőforrásait. Maga a munkaerő és a fejlesztési folyamat két fő lépést foglal magában. Az első a kereslet-előrejelzés végrehajtása, a vállalat különböző munkaerő-kategóriák iránti jövőbeni igényeinek meghatározása, a másik pedig a kínálat-előrejelzés végrehajtása annak érdekében, hogy meghatározza a különböző munkaerő-kategóriák jövőbeni kínálatát a közösségtől, ahol az üzleti vállalkozás vagy szervezet található.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

2021-01-102021-03-04

Szegmentációs ismeretek a shopper-marketingben

A program marketinggel foglalkozó cikksorozatában legutóbb a shopper- marketing információs forrásairól volt szó. Most már példát is nézünk arra, milyen rendszer-szerű ismeretek rajzolódhatnak ki – üzletileg hasznosíthatóan – az adatgyűjtés és a szakszerű adatelemzés nyomán.

A vásárlói magatartásra vonatkozó adatbázis alapján a piac felosztható olyan shopper-csoportokra, amelyek egymáshoz viszonyított aránya, illetve szerepük intenzitása jól mérhető. Ezek a vásárlói szegmentumok valóságos magatartás-térképpé rendezhetők. Ezt hívják shopper-szegmentációnak. A bővülő adatbázis az eltérő szegmens követelményeket is világosan meghatározhatókká teszi. (A „szegmens” itt jelző: úgy értendő, mint „a szegmentummal kapcsolatos”, „szegmentális”). A kereskedelmileg legjövedelmezőbb shopper-szegmentumra több marketingműveletet kell irányítani, mint a kevésbé jövedelmezőkre – ám egy adott bolt vagy árucsarnok

lehet, hogy éppen egy kisjövedelmű szegmentumot fog a leginkább kitüntetendőnek találni, ha bizonyos olcsó termékek nagybani értékesítése ott többet hoz, mint magasabb árú termékek szűkebb (az adott helyen túl szűk) kelendősége.

A shopper-alapú piacszegmentálást keresztező irányú, a piacszegmentálással tehát semmiképp sem azonosítandó marketinges aktivitás a termék-pozicionálás. Ez utóbbi marketingmix-alkalmazás által megpróbálunk egy-egy termékkel minél több szegmentumot megcélozni. Ehhez meg kell ismernünk különböző vevő-csoportok hasznossági felfogását és vevői viselkedését.

Mivel így vagy úgy, többé-kevésbé eltér a termékközpontok profilja, arculata, természetszerű, hogy egy bizonyos termékközpont nem ugyanazt a szegmentációs képet kapja meg adatai nyomán, mint egy másik. Az angol kereskedelmi nyelvben felhalmozott shopper-magatartási elnevezések (és alárendelt variáns-nevek) közül az egyik üzlet esetében csak nyolc választódik ki, a másik üzlet esetében tizenhét, és az átfedési szám ilyenkor is kisebb lehet nyolcnál. Nézzünk mutatóba néhány ilyen elnevezést – csak hozzávetőleges, súlyozatlan, abc-szerinti felsorolásban. Brand-Seekings vagy Brand-Aspirationals (márka-keresők), Conveniences (kényelmesek), Discovery-Seekings (felfedezők), Finers (ínyencek, gourmandok), Healthys (egészségesek; nem feltétlen egészség-centrikusak), Mainstream (átlagosak), One-Stop Shoppers (egyszeri bevásárlást intézők), Price Sensitive Affluents (olyan jómódúak, akik határozottan árérzékenyek, nem is csak az ár/érték egyensúlyra figyelve), Quality-Seekings (minőségkeresők), Social Shoppers (társasági vásárlók: barátokkal jönnek maguknak vásárolni, bevonva őket a választásba; elektronikus vásárlás esetén pedig a közösségi média igénybevételével, megosztásokon át érnek célt), Traditionals (hagyomány-preferálók), Trendy Quality Seekers (az előbbivel ellenkező attitüd), Value-Seekings (értékvadászok), Variety-Seekings (akik mindig nagyobb mérvű választékra kívánnak bukkanni) – és így tovább.

StartMa

(X)

2021-01-082021-03-04

Munkaerő tervezés hátrányos helyzetben

Előszó:
Cikkünkben az olvasó megismerkedhet a munkaerő tervezés alap pilléreivel és előnyeivel. A munkaerő tervezés stratégiájának és céljainak ismertetésén túl, betekintést nyújtunk a humánerőforrás terv fontosságának, működésének lépéseivel.

A munkaerő-tervezést emberi erőforrás-tervezésnek is nevezik, és ezt a folyamatot használja a menedzsment annak meghatározására, hogy a szervezetnek hogyan kell az A pontról a B pontra lépnie a munkaerő tekintetében. Ez tervezéssel és fejlesztéssel történik, és lehetővé teszi a menedzsment számára, hogy a megfelelő típusú alkalmazottak megfelelő számban, a megfelelő helyen és a megfelelő időben legyenek. A megfelelő munkaerő megléte együttesen segíti a szervezetet céljainak elérésében, és az egyes alkalmazottak számára is a lehető legjobb előnyökkel jár. Ez a fajta tervezés lehetővé teszi, hogy a HR osztályok előre jelezzék, mely emberi erőforrásokra van szükség a munkák elvégzéséhez. A HR részleg azt is fel fogja mérni, hogy az egyes munkákhoz milyen készségek szükségesek az alkalmazottaktól. Ez meglehetősen összetett, és ha helyesen hajtják végre, ez segíteni fogja a HR-t abban, hogy megbecsülje jövőbeni helyzetét a kereslet és a kínálat szempontjából.

Előny kovácsolható az alábbiakkal. Egyrészt a megfelelő munkaerővel rendelkező munkatársak megfelelő számban rendelkeznek a szervezet különböző munkáihoz. Másrészt a szervezet munkatársainak motiválása arra, hogy produktívak legyenek és a lehető legnagyobb mértékben teljesítsenek.

A munkaerő-tervezés stratégiák összessége és az önmagát megtervező munkaerő-folyamat. A hatékony humánerőforrás-terv különféle mechanizmusokat fog biztosítani, amelyek megszabadulnak a tehetségbeli hiányosságoktól, amelyek a szervezet munkaerő-kínálata és kereslete között fennállhatnak. Ez természeténél fogva rendkívül dinamikus folyamat, és rendszeres kiigazításokat igényel, mivel a munkaerőpiac körülményei folyamatosan változnak.

Miért fontos a munkaerő-tervezés? Amennyiben úgy látjuk, hogy a munkaerő-tervezés részben a jövő előrejelzésére vonatkozik, még a tökéletlen előrejelzés is jobb, mint a semmi. Amikor előre jelzi a jövőbeni szervezeti igényeket, előnyt szerez a versenyben, mert jobban meg tudja tervezni ezeket az igényeket. Ez lehetővé teszi a lehetséges problémák megoldását, például a készséghiányokat.

Munkaerő-tervezés céljai a következők. A munkaerő-tervezés fontos a szervezet számára, mert segít a szervezetnek jó előre felmérni jövőbeli igényeit. Így biztosítja, hogy a szervezetnek mindig megfelelő típusú emberei legyenek, megfelelő számban, megfelelő időben és megfelelő helyen. Továbbá a munkaerő-tervezés segít a szervezetnek lépést tartani az állandó változásokkal, amelyek hatással vannak rá a különböző helyzetekben, beleértve a munkaügyi környezetet is. A hatékony munkaerő-tervezés révén a szervezet képes folyamatosan elosztani és átcsoportosítani emberi erőforrásait, és hatékonyan felhasználni azokat. A szervezet számos célját csak emberi erőforrásainak hatékony felhasználásával lehet elérni. E célok közül sok magában foglalja ezen emberi erőforrások bővítését is. A munkaerő-tervezés segíti a szervezetet ennek elérésében. A munkaerő-tervezés folyamata adat formájában visszajelzést ad a szervezetnek, amely segítheti a döntéshozatali folyamatot, amikor meghatározzák, hogy mely promóciós lehetőségeket és mely alkalmazottakat bocsátják rendelkezésre. A munkaerő-tervezés olyan adatokat is szolgáltat, amelyek hasznos információkkal szolgálnak az emberi erőforrások osztályának a felesleggel rendelkező területekről és a szervezet emberi erőforrásaiban hiányos területekről. Általában az a tény, hogy a munkanélküliek, de a képzettek száma növekszik. Ennek ellenére a piacon számos készségből is hiány van. Ezért fontos, hogy egy szervezet hatékonyan toborozza és megtartsa munkaerejét. Rengeteg változás történik nap, mint nap a különféle irányítási technikákban, marketing módszerekben és gyártási technológiákban. Ezeknek a változásoknak a hatása mélyen befolyásolta sok munkahely hátterét, valamint azok leírását. Ezek elbocsátásokat okozhatnak, és problémákat okozhatnak a munkaerő visszatartásával és átcsoportosításával kapcsolatban. Mindezek hatékony, szisztematikus és intenzív munkaerő-tervezést igényelnek.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

2021-01-032021-03-04

A shopper marketing információforrásai

A program marketinges tárgyú cikksorozatában az előző alkalommal a shopper marketing mibenlétét magyarázva még csak utaltunk ennek az fejlesztési iránynak az adatvezérelt voltára, információs bázisainak jelentőségére a tényleges értékesítési eredményekben. Még nem volt érkezésünk hangsúlyozni, hogy a shopnak nem elegendő egy, valamikor az előző vagy az épp zajló évben összeállt adattárra támaszkodnia, hanem permanens adatgyűjtést, -feldolgozást szükséges folytatnia.

Az adatgyűjtés mindenekelőtt a shopperek magatartása körül kell forogjon, ezért erősen javasoltak a „gyalogos” adatgyűjtési módok is, egyrészt a boltbéli megfigyelések – jegyzőfüzettel felszerelkezett megfigyelők által –, másrészt a közvetlen dialógusok szórványa, vagyis a vásárló-interjúk. Íme néhány a megfigyelői szempontok közül: belépéstől számítva mennyi ideig tart egy vásárlás (az időtartamok közt nyilván eseti eltérések vannak, de átlagolhatóan, illetve tipologizálhatóan); a bolt mely vendége mely cikkeket vett észre, melyeket érintett meg és melyeket vizsgálgatott meg jobban, mielőtt megvásárolt valamit; milyen szokások állapíthatók meg a vásárlói választás során, amelyek netán befolyásolhatják a választási processzust. Az interjúk viszont elsősorban a shopper motivációs tudatára irányulnak, azt kutatják, ő maga mit gondol arról, mit miért keres – illetve mennyire érdekelheti olyasmi, amit nem is keresett, bizonyos terméket helyettesíthetőnek tart-e stb. – , valamint életmódját és életszituációját igyekeznek bemérni. Természetesen a helyettesítő termékek azonosítása is része az alapos interjúkészítésnek.

A harmadik fő információs forrásról előző cikkünkben már szóltunk: ez a pénztárgép-rendszer, együtt a vevőkártyákkal, amelyek a nyugtákat személy szerint társíthatóvá teszik a shopperekkel. A régi pénztárgépek csupán az aktuális árat tüntették fel, amelyet a vásárló is láthatott – mint azóta szintúgy – a gép felső ablakában. A mai, pénztárgép, mint termék-vonalkódokat használó informatikai rendszer a kereskedőt pontosan, szinte pillanatra készen bármikor tájékoztatja saját teljes árukészletének állásáról, úgy a beszerzési ár, mint a fogyasztói ár szerint összegezve a mennyiséget. Az áruösszetételt is taglalja, automatikusan toplistákat is kiad a szállítókat, a cikkelemek értékesítését, a vevőket illetően, megmutatja az óránkénti pénztárgépes forgalmat, csakúgy, mint a bármely nagyobb időszakonként vett forgalmat, az akciók, árváltozások hatását, és még számos üzletileg releváns kérdésre ad választ. Az általa nyújtott adatok egy kisebb hányada másféle adminisztrálással is megszerezhető volna, ám csak költségesebben és olyannyira időigényesen, hogy a kívánt származék-adatok későn állnak elő a hasznosításhoz.

Az összes forrás hozamának összevezetéséhez már kialakult, bevált módozat áll rendelkezésre.

Legközelebb az összevezetéssel adódó információtár egyik fontos használati irányáról írunk.

StartMa

(X)

2020-12-272021-03-04

A shopper-marketing alapkoncepciója

A StartMa program marketinges tárgyú cikksorozata keretében ezúttal azt a vásárlás-ösztönző befektetési irányt vesszük szemügyre, amely a szokott médiacsatornákat megkerülve egyenest az elárusítóhelyeket, a boltokat, shopokat választja a marketing-aktivitás közegéül, színteréül. De kicsoda is ez a befektető? A boltos talán? Nos, a shopper marketingben összeér, társul és lehetőség szerint szimbiotikus fejlődésirányt is vehet a gyártói és a kereskedői marketing-figyelem (lásd későbbi írásainkat a trade marketingről). Utóbbi lehetőséget megnövelheti például az a körülmény, amikor a fogyasztóicikk-gyártó pozíciójában egy-egy olyan multicég szerepel, amely sok márkát és márkaváltozatot bocsát ki.

Áruházi hűségkártyás és más alapú adatelemzések kimutatták, hogy egy-egy adott áruféleség vásárlóinak csupán 5 %-a ragaszkodik egyetlen bizonyos márkához huzamosan, továbbá a márkakiválasztás csak az esetek 30%-ában dől el végleg az eladási helyre belépés előtt. Általában nézve a vásárlási döntéseket, ezek bő kétharmada nem előretervezett. A nagy többséget illetően tehát fölöttébb érdemes a vásárlóhelyeken hatásgyakorlással próbálkozni. Az is tudatosult számos gyártónál és kereskedőnél, hogy mivel a termékfogyasztó nem eleve azonos a termékvásárlóval (például egy bizonyos személy az egész családnak vásárol, ha éppen nem csakis másoknak vásárol egy-egy adott esetben), érdemes lehet a fogyasztói marketing szemléleti kondícióit lecserélni a vásárlói marketing kondícióira: a shoppereket, tehát az üzletekben nézgelődő személyeket állítani a marketing célkeresztjébe. A vásárlói magatartások megértését olyan elemzésre termett, részletgazdag vásárlási adatbázisok segítik, amilyenek évtizedek sorával ezelőtt még nem álltak rendelkezése – és tulajdonképpen ezek az elektronikus képződésű adathalmazok hívták életre a shopper marketinget.

A 4P elve a boltlátogató-centrikus marketingnél is érvényesül, csak az egyes P-k tárgyi részletezése módosul. A product-P tekintetében hangsúlyosabbá válnak a csomagolási méret, forma, szín, anyag általi üzenetek, a vonzó vizuális-identitási jegyek. A price-P dolgában a feltűnő ajánlatokra (termékkombinációs és más árkedvezményes lehetőségekre) esik nagy nyomaték. A place-P szempontjából a shop-tér belső kialakítása, a bemutató-sarkokat is közbeiktató előnyös árurendi tagolás, az előnyös világítási effektusok, a megfontolt polc-elhelyezések feladatsora kerül előtérbe. A promotion-P ügye pedig a bolt-béli impulzusvilág többi elemének fejlesztésével azonos. A feltöltött polc-sorok hangtalan polc-kommunikációs lehetőségei kitűnőek; nem szabad azokat parlagon hagyni. Függő képernyők, padló-matricák alkalmazhatósága, a bevásárlókocsik, kosarak reklámhordozó potenciálja és ennek opciói, alternatívái megintcsak figyelembe veendők, nem szólva az eladói viselkedés számos aspektusáról.

StartMa

(X)

2020-12-242021-03-04

A műanyagok tömörítése

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A műanyagok használata a mindennapi csomagolásokban és a gyártási folyamatokban lassan lebomló anyagok áradatát eredményezte környezetünkbe és élelmiszerláncunkba. Mivel a műanyagok apró részecskékre (<5 mm átmérőjű) bomlanak fel, meg kell vizsgálni az emberi, állati és ökoszisztéma-egészségre gyakorolt hatásait.

A tudomány szolgálatában a világ vezető küldetése, hogy lehetővé tegye az emberek számára, hogy egészségesebbé, tisztábbá és biztonságosabbá tegyék a világot. Ez azt jelenti, hogy oktatást és konzultációt kell biztosítani a mikroplasztok azonosítására és elemzésére törekvő vásárlók számára.

A kis részecskék, nagy hatása. A strandoknak, a ruházatnak, a palackozott víznek, a halaknak, a sörnek, a levegőnek és a méznek egy közös vonása van. Mindegyik mikroplasztot tartalmaz. 5 milliméternél kisebbek, ezek a zavaró mikrorészecskék. Sürgető problémát jelentenek, mivel behatolnak az élelmiszerláncokba, és észrevétlenül csúsznak át a tisztító rendszereken. A mikro műanyagok apró műanyag szálak és részecskék, amelyek a mindennapi tárgyakból származnak. Az alábbiak mikroplasztot tartalmaznak:

– Ruházat

– Festékek

– Gumiabroncs por

– műanyag hulladék (zacskók, palackok, szívószálak)

– Testápoló termékek

Világszerte a tesztelt csapvíz 83% -a szennyezett mikroplasztikus szálakkal. Ezek a szálak a mindennapi tevékenységek, például mosás, úszás, utcai séta vagy az arc tisztítása révén szétszóródnak a környezetbe. Ezek a mikrorészecskék az édesvizű tavakba, folyókba, városi tisztítóművekbe és végül a csapvízbe kerülnek. Ezek a források nemcsak az óceánjainkra, tavainkra és forrásainkra, hanem az őket lakó élőlények életére is hatással vannak.

A helyi kisboltba belépve feltételezheti, hogy a tisztított palackozott víz, mentes a káros részecskéktől. Meglepő módon a palackozott víz sem kivétel a mikroműanyagok szennyezettsége alól, és valójában nagyobb a szennyezettsége, mint a csapvízé. A New York-i Állami Egyetemen végzett kutatások azt mutatták, hogy a tesztelt palackozott víz 93% -a mikroplasztikus szennyezettségű volt. Ez arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy értékelje a mikroplasztikákkal kapcsolatos összes rendelkezésre álló kutatást, hogy megértsék, hogy a mikroplasztok egy életen át történő fogyasztása milyen hatással lehet az emberi egészségre. Sajnos a víztisztító rendszerekben mikrotermékeket nem észlelnek, így azok a csapvíz forrásokból származhatnak, valamint a palackozási folyamat során a gépekből is létrejöhetnek.

A mikroműanyagok szennyeződésének hatása az emberi egészségre jelenleg ismeretlen, mivel a felfedezés viszonylag új. Ez azt jelenti, hogy meg kell találnunk a mikroműanyagok összetételének és elterjedtségének, valamint az emberekre gyakorolt biológiai és toxikológiai hatásainak, tanulmányozásának módját. Mindazonáltal az egészségre gyakorolt negatív hatásai előrevetíthetők. Amint a műanyag hulladék lebomlik a környezetünkben, egyre kisebb szálakká válik. Ezek a rostok képesek elnyelni a vízben található mérgező vegyszereket, például növényi növényvédő szereket vagy a kereskedelmi hajók által okozott szennyezést. A mikroplasztikus műanyagok ezután belépnek az élelmiszerláncba, amikor az élőlények elfogyasztják ezeket a toxinokat, így, a testükbe kerül. Ezek a méreganyagok áttelepülnek az élelmiszerláncba, amíg a tányérjainkra nem kerülnek.

Bár ennek a toxintovábbításnak a mikroműanyagokból a halakba az emberekre gyakorolt hatását még meg kell vizsgálni, tudjuk, hogy a toxinok milyen egészségügyi hatással vannak a halakra és a kis organizmusokra. A halak által bevitt, toxinnal szorbált mikroplasztikák következményei kétszeresek lehetnek. Az expozíció lehet fizikai, szövetkárosodást okozhat, vagy kémiai is lehet, biológiai felhalmozódást eredményezve, amely májmérgezést okoz.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire előnyös a műanyag tömörítése a szemét eltávolításakor? A műanyag tömörítőgép számos nagy előnyt kínál a szemétszállításban. Ez nagyon előnyös a szokásos szemételtávolító dobozokhoz képest. A tömörített műanyag hulladékok csak kevesebb helyet foglalnak el, és jobban néznek ki. Lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy akár több hetes szemetet is összekapcsoljon anélkül, hogy aggódnia kellene a rágcsálók vagy szag miatt.

A műanyag tömörítő fő előnyei közé sorolható a helytakarékosság. A tömörítő segítségével több helyet takaríthat meg, és ez a legjobb választás. Továbbá megkönnyíti az újrahasznosítást. Mivel a tömörítő megteszi az újrahasznosítás egyik lépését a tömörítéssel, így megkönnyíti az újrahasznosítást. A mikroszálak környezetbe való kerülését is nagyban csökkenti a műanyag préselése.

Amennyiben otthonában vagy vállalkozásában nagymértékű műanyag hulladék keletkezik, keressen minket bizalommal azok tömörítésével kapcsolatban. Az eljárás végén helytakarékosabban, környezettudatosabban, esztétikusabban tudja tárolni vagy újrahasznosítatni műanyag hulladékát.

További alternatív energiafelhasználási és fűtési lehetőséget rejt a fabrikett. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát vezetett be az újrahasznosítás és a fűtés piacára. Mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a keletkezett mezőgazdasági, ipari, zöld- és egyéb famaradványok keletkezési helyén végzi az újrahasznosítást, így csökkentve a hulladék ökológiai lábnyomát. A fabrikettáló gép, szárítás, aprítás után, magas nyomáson préseli a maradványokat, mindenfajta kötőanyag hozzáadása nélkül. Az újító technológiának köszönhetően kiváló, egyenletes hőmérsékletet biztosító, ugyanakkor minimális szén-dioxid kibocsátással bíró fűtőanyagot állít elő.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)