Foglalkoztatás

More Pékség
Összefoglalás:
A hátrányos helyzetűek és a hátrányos helyzetű településen élők foglalkoztatásának nehézségei és megoldásának lehetőségeit járjuk körbe cikkünkben.

A foglalkoztatás eredendően relatív és szubjektív társadalmi értékének minősítésétét szélesebb körű vizsgálatnak kell alávetni. Azokról a feltételekről, amelyek mellett a társadalmi érték megfelelő és tartós felfogása ápolható az adott foglalkoztatási körülmények között, olyan módon, amely alkalmazkodó és rugalmas a gyakran foglalkoztatottak számára. Ezek a feltételek bonyolultan kapcsolódnak a társadalmakon belüli újraelosztási folyamatokhoz. A közpolitika létfontosságú szerepe a fokozatos újraelosztási intézményi mechanizmusok megerősítése, amely a foglalkoztatás társadalmi értékei, valamint az emberi és a gazdasági fejlődés közötti rugalmasság és pozitív szinergiák kialakításának eszköze.

A munkanélküliség magas szintje jellemző a rendkívül nagy szegénységű városrészekre, elsősorban a falusi környezetben. Számos kihívás áll a munkahelyteremtés útjában ezeken a területeken. Ide tartoznak a potenciális munkavállalók alacsony készségei, a nem megfelelő és romló infrastruktúra, a foglalkoztatásban történő faji megkülönböztetés, a bűnözés és egyéb bajok. Ezeknek a kérdéseknek a sikeres kezelése továbbra is kihívást jelent a politika számára.

Néhány elmélet a hátrányos helyzetű kisebbségek alacsonyabb foglalkoztatási rátájáról a városi környéken azt találja, hogy ez részben annak köszönhető, hogy ezeken a területeken egy munkavállalóra jutó alacsonyabb munkahely áll rendelkezésre. A munkahelyek és a belvárosi dolgozók közötti térbeli eltérés az ipari szerkezet változásával jöhetett létre, amikor a munkahelyek elhagyják ezeket a környékeket. A munkavállalók és a munkahelyek közötti eltérés továbbra is fennáll, ha a bentlakásos szegregáció, amely legalább részben a lakáspiaci diszkriminációnak tudható be, megnehezíti a lakosok számára, hogy közelebb kerüljenek a bőségesebb munkahelyekkel rendelkező területekhez. Nem megfelelő szállítás és a város magjainak magas ingázási költségei a nagyobb foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező területek felé, a szomszédságon kívüli munkalehetőségekre vonatkozó információk hiánya és a faji megkülönböztetés a felvétel során szintén hozzájárulhatnak a rendkívül szegény környéken lakók alacsonyabb foglalkoztatásához. A kevesebb munkahely, az alacsony bérek és a magas ingázási költségek együttvéve kevésbé vonzó lehetőséget jelent a munkavégzés számára, különösen azok számára a kevésbé képzettek számára, akik számára az ingázási költségek a jövedelem nagyobb részét teszik ki. Van azonban néhány bizonyíték arra, hogy nem csak a munkahelyek elosztása a területek között fontos, hanem az is, hogy a faj milyen mértékben játszik szerepet a foglalkoztatásban. A munkahely kezelése ezeken a területeken nem elegendő a probléma kezelésére, amennyiben a foglalkoztatásban történő faji megkülönböztetés szerepet játszik a rendkívül szegény környéken lakók magasabb munkanélküliségében, vagy ha a munkaerő-piaci hálózatok, amelyek segítik a potenciális munkavállalókat a nyitott pozíciók megtalálásában, faji szempontból el vannak különítve. Feltéve, ha ez a helyzet, akkor a szegénység csökkentésére szánt ösztönzők felvétele a munkahelyteremtés ösztönzésével a célzott területeken ösztönözni fogja a helyi lakosok alkalmazását.

Az ország számos területén nagy a szegénység koncentrációja, alacsony a foglalkoztatottság. A meglévő politikák, amelyek célja a munkahelyek növelése ezeken a területeken a foglalkoztatás és a beruházások ösztönzése révén, nem eredményezték a munkahelyteremtés jelentős növekedését és a legkevésbé hátrányos helyzetű emberek jövedelmének növelését. Az egyik politikai alternatíva javaslata, új munkahelyek támogatása lenne a helyi nonprofit szervezetek révén. Ezek a szervezetek a szegénységi küszöb alatti családok lakóit alkalmaznák a hátrányos helyzetű területek újjáélesztése és javítása érdekében. Egy kezdeti időszak után, amikor a munkavállalók készségeket és tapasztalatokat fejleszthetnek, a program elősegítené, és részben támogatná a magánszektorbeli munkahelyekre való átállást. A cél az lenne, hogy erős ösztönzőket teremtsen az azonnali munkahelyteremtéshez, és ösztönözze a munkavállalók átmenetét a jobban fizetett magánszektorbeli munkahelyekre, ugyanakkor javítsa az életminőséget a megcélzott területeken, ami elősegítheti a magánszektorbeli munkahelyek növekedését.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA