A marketing-kommunikációs politika alapjai – direkt és indirekt reklám

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program cikksorozatának utóbbi néhány írásában a négyszögű marketing-mix rendszer sarkalatos összetevőiről volt szó; egy maradt hátra, a „negyedik P”-vel jelzett  „promóciós” politika témaköre.

                A promotálás lényegében információképzést és információ-áramoltatást jelent, üzleti céllal, az eladó felől a potenciális vevők felé.  A promotálás alakításakor jó észben tartani azt, hogy a promóció illetve a termékforgalmazás – akarva-akaratlanul – derivátumokat keletkeztet, vagyis elszármaznak belőlük olyan jelenségek, amelyek a promotálás és a forgalom bővítményeiként működnek. Ilyen jelenség például, amikor az internet fórumain apróbb-nagyobb fogyasztói körök egymás közt kommunikálnak cégekről, márkákról, termékekről. Az internetes kor előtt a marketingszakma  „szájreklámnak” nevezte az ilyesmit (még akkor is, ha  ugyanezen jelenségegyüttesen belül a termékről történő lebeszélés sem fehér holló);  a klasszikus „szájreklám” természetesen az internetes korban sem veszett ki.  A promotáló és a promotáltató cég szempontjából a puszta emlegetésnek is – hogy például egy termék létéről valaki (akár szándékán kívül) tudósít másokat – értéke van. A „szájreklám” olykor nagy erővé is tud válni. Régi időkben erre alapozódott az a  –  ma már tarthatatlan –   nézet, hogy „jó bornak nem kell cégér” (értsd: külön költségű direkt hirdetések nélkül is bármeddig folytonosan növekedhetnek egy termékelőállító műhely eladásai).  Ma akkor mondhatja egy vállalkozás, hogy neki „nem kell cégér”, ha már erős goodwillje van, de egyelőre nem akar bővítést, sőt, aktuálisan örülne – például egy nagy látogatottságóú cukrászda – ha csökkenne kicsit a zsúfoltsága, ezért leveteti az útmenti útbaigazítókat.

            Ha a pozitív vagy negatív „szájreklám” nem (legfeljebb csak látszólagosan) indirekt, ezt a gerillamarketing jelenségkörébe sorolhatjuk.

                A promotálás modern alapelveit a legkönnyebben két összekapcsolódó kommunikáció-építő modell ismertetésével vázolhatjuk fel.  Az egyik ilyen amerikai szerzőségű modell a 20. század első felében kapott megformázást, a másik a 20. század utolsó harmadában. A korábban előállt modellt az AIDA-betűszó jelöli, mert a modellbeli négy megjelölt tennivaló angol szavakkal  a következő: attention interestdesireaction. A szavak sorrendje taktikai koncepciót hordoz: figyelemkeltés – az érdeklődés fokozása – vágykeltés – a vásárlási cselekvés közvetlen kiváltása.  (Az attention helyett néha az awareness szerepel a modell-ismertetőkben, úgymint a tudatosulás kiváltása abban az értelemben, hogy a potenciális fogyasztó egyáltalán tudomást vesz valamilyen termék létezéséről, kezdi számontartani, noha még nem kíván beszerezni belőle.) Az AIDA-modellhez később kapcsolódó 5M-modell  összetevői megelőzőleg is alkalmazva voltak (hiszen az AIDA összetevői is megvoltak az AIDA kinyilatkoztatása előtt): modellbe-állításuk csak tudatosító és koncentratív lépést jelentett. Az 5M-modellt következő írásunkban ismertetjük.

             

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A hulladékkezelés szabályai

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A hulladékgazdálkodás törvényi megfogalmazása szolgálja az emberi egészség védelmét, a természeti és az épített környezet megóvását, továbbá a környezettudatos magatartás kialakítását. A 2000. évi XLIII. törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek a hulladékgazdálkodásról rendelkeznek. Ezen előírások hatására a faiparban is több megoldandó feladat került napirendre. Az Európai Unióhoz való csatlakozás további problémákat vet fel, hiszen az ott alkalmazott szabályozás több pontban is szignifikánsabb szankciókat vezetett be. Összességében a hulladékkezelésről elmondhatjuk, hogy a környezet megóvása érdekében szükséges a keletkező hulladék mennyiségét minimalizálni, a fennmaradó mennyiséget megfelelően kezelni, ugyanakkor létfontosságú újrahasznosítani.

Napjainkban az emberek többsége nincs tisztában a hulladék fogalmával. Nem minden hulladék szemét, sőt a legtöbb újrahasznosítható. A faiparban például rengeteg hulladék, famaradvány képződik melyek 100%-ban felhasználhatóak. Ilyenek a darabolási nyesedékek, a faforgács, a fűrészpor, stb. A faalapú hulladékok felhasználására két fő lehetőség ajánlkozik. Az egyik a faalapú hulladékok újrafelhasználása, akár az adott cég termelési folyamataiba történő visszaforgatásával, ekkor egy viszonylag zárt körfolyamat jön létre. Ekkor beszélhetünk úgynevezett másodnyersanyagok hasznosításáról. A másik lehetőség a famaradványok külső cégnek való átadása, melyek legtöbbször kalorikus energia előállítás hasznosítási módját alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. A brikettek tartalma 100% fa. A komponens, amely lehetővé teszi számukra, hogy kompakt maradjon, a lignin, amely egy természetes anyag a fában, amely naturális kötőanyagként működik. Ilyen módon teljes mértékben újrahasznosított termék született, amely egy már nem alkalmazható nyersanyagból származik.

A fa brikett kimagasló fűtőértékkel rendelkezik. Alacsony nedvességtartalma miatt lassan és folyamatosan ég. Minél nagyobb a brikett sűrűsége, annál kevesebb levegő van benne, és annál lassabban ég el. Olyan termék, amely nagyon kevés hulladékot, hamut termel. Magas tömörségű produktum, amely lassan és erősen fogyaszt, és gyakorlatilag az egész terméket elégeti. Nyilvánvaló, hogy fából készültek és minimális maradványok maradnak, körülbelül 0,5% -os hamu képződik.

Megújuló energiaforrás, mert a brikett alapanyaga, a fa- és fűrésziparban folyamatosan termelődik.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. piacvezető, ugyanis vállalkozásoknak, magánszemélyeknek egyaránt lehetőséget biztosít a fa maradványok helyben történő újrahasznosítására. Innovatív mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely egyszerűsíti és gyorsítja a fa- és egyéb maradványok feldolgozását. A feldolgozáskor a fabrikettáló gép kerül kiszállításra és a brikettálás után a felhasználó dönthet arról, hogy felhasználja vagy értékesíti a fabrikettet.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Energiatudatosság a házépítésben

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Az elmúlt évek megváltozott gazdasági környezete, a jelentősen megemelkedett energia-árak és az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelmi szempontok fokozatosan alakítják át az épület-tervezések és építések szempontjait.

  1. A könnyűszerkezetes ház rendkívül jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, ezért a fűtési költsége is jóval alacsonyabb, mint egy hagyományos téglaházé. Ez többek között a fő-, és válaszfalakba beépített ásványgyapot szigetelő anyagnak és a külső expandált polisztirolhabnak (DRYVIT) köszönhető. Ezeknél a házaknál nem kell fűtenünk a falakat, csak a légteret kell felmelegítenünk, ami sokkal gyorsabb, és kevesebb energia felhasználással jár. A főfalakban használt párazáró fólia használatával megakadályozzuk a párásodást, és a penészképződést is.

Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban.  A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre ugyanott. Azóta több mint 32 000 passzívház épült Európa-szerte (főként Németországban és Ausztriában). Az energiatakarékos házak Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a skandináv országokban kedveltek, számuk rohamosan nő világszerte. Az energiahatékony passzívház-technológia reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez és a széndioxid-semleges épületek elterjedéséhez. Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009. februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal. Tervezője Szekér László építész, a PHPP számítást Benécs József készítette.

A vastag szigetelés a szintén nem hagyományos lemezalap alatt is megtalálható és hőhíd-mentesen veszi körbe a házat. A telkeken hosszan csőrendszer kanyarog a földben és a talajhőt átvevő friss levegőt szállítja a házba. A ház „tüdeje” egy hőcserélő készülék, amely hozzávetőleg 90 %-os hatékonysággal nyeri vissza a hőt a távozó használt levegőből. A gép két-három óra alatt képes elvégezni a teljes légcserét, áramfelvétele kisebb, mint egy hűtőszekrényé. A vizes helyiségekből történik az elszívás, és a lakóhelyiségekbe áramlik a friss levegő, így a szagok is eltávoznak. A szellőzés intenzitása állítható. Minden elszívási ponton könnyen cserélhető szűrőket szerelnek fel. A por- és allergiamentesség pollenszűrők beépítésével érhető el. A vízmelegítést egy rétegtározós tartály végzi, amelyben nem mozog a víz, csak hőcsere történik. A víz felmelegítését a napkollektor és szükség esetén elektromos rásegítő végzi.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Asztalosszerszámok fejlődése

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

____________________

Egy mesterembert a tudása, gyakorlata és a szerszámai tesznek igazán mesterré. Ez utóbbit illetően előző cikkünkben már tettünk utalást a régebbi idők eszközállományáról.

Ez alkalommal jobban ráközelítünk a szakma tárgyi feltételeire és a következő cikkünk fog kitérni a mai legmodernebb felszerelésre, amelyet a „Mosolyalkotóház” is biztosít a tagjai számára.

Az első famegmunkálási eszköz a kőkorszaki kőbalta volt, amely segítségével mesterséges emberi hajlékot lehetett összeállítani. Képesek voltak az akkori emberek fát vágni, fúrni, karcolni, fűrészelni, hasítani és faragni.

A finomabb famegmunkálás feltétele egyértelműen eszközfüggő volt. Az eszközök fém részei sokkal hatékonyabbá tették a tárgyak megalkotását, de még durva, pontatlanabb maradt a munka. Az egyiptomiak már fűrészt, vésőt, fúrót, fejszét, a kalapácsot, bárdot és faragókést már használták, gyalut és esztergát még nem ismerték és szerkezeti kötéseket tudtak már kialakítani elemek szimpla összekötése helyett. Keretbetétet beszegezték ahelyett, hogy árkolásba helyezték volna. Az elemek összepasszintásából adódó fasérüléseket gittel fedték el és színes díszítőfestékkel pingálták ki. A furnérozás is már kezdetlegesen, de jelen volt: olcsóbb falemezt nemesebb falemezekkel borítottak.

A görög kor asztalosai már gyaluval (görög eredetű) és esztergapaddal rendelkeztek, a gyalu a többi szerszámmal szemben egymagában sokkal nagyobb hatású volt, mint az össze többi szerszám megjelenése. A görögök a keretbetétszerkezetet már kifejlett formájában alkalmazták, gőzöléssel hajlították a fát, fakötéseket tökéletesre fejlesztették, furnérozás és intarzia kezdeti megoldásait lehet felfedezni náluk. A görög asztalosok a fa természetességét és a felületi szépségét hangsúlyozták.

A rómaiak bútorművészete hasonló felfogású volt a görögökéhez. Mint már azt korábbi cikkünkben említettük, a római asztalos szerszámkészlete megközelítette a mai kéziszerszámokat. Igazából csak jó érzékkel átvették és továbbfejlesztették más népek eszközállományát, saját feltalálásaik nem voltak: profilgyalu, keretes fűrész, gyalupad elődje.

A középkorban lezajlott eszközfejlődés egyre többfajta tárgy kialakítására adott alkalmat. Lassanként kialakult a manufakturális sorozatgyártás, melyet a frankok által elsőként használt a körfűrészgépet, majd transzmissziós tengely egész napos forgási lehetősége, fűrészmalmok (XIII. sz.) megjelenése is elősegített. Emellett a szerszámok éltartóssága volt az árutermelés alapja. A furnérozás és a faintarzia művészi fokra emelkedett a XVII. században feltalált lombfűrész révén, a kárpitozás is elterjedtté vált. A XVII. századtól már megjelentek olyan kiadványok, amelyek szerszámgyűjtemények voltak pl. Joseph Moxon (1697) ébenisták szerszámait mutatta be. Az ébenisták csak reprezentatív bútorok gyártásával foglalkoztak, XIV. Lajos napkirály udvarában működött a leghíresebb műhelyük.

A XVIII. században kezdődött kéziszerszámok gyártásának szakosodása a XIX. sz. elejére tehető, eddigre az acélgyártó központok is már megjelentek. Az angol szerszámok voltak a legkiforrottabbak, 1800-as évek elejéről már említhető katalógus. Az I. világháborúig a kéziszerszámok elsődlegesek voltak, Klikar Adolf újpesti gyára német típusú szerszámokkal jelent meg a 1893-ban Magyarországon és külföldön egyaránt.

A két világháború között elektromos motorral felszerelt gépműhelyek törték meg a kéziszerszámok fejlődésének történetét. Az 1990-es évektől akkumulátoros kivitelű kisgépek a helyszíni munkálatokat segítették már.

Következő írásunkban a mai legmodernebb eszköztípusokat fogjuk áttekinteni.

 A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

Asztalosszerszámok fejlődése

faipari kisüzem
A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

____________________

Egy mesterembert a tudása, gyakorlata és a szerszámai tesznek igazán mesterré. Ez utóbbit illetően előző cikkünkben már tettünk utalást a régebbi idők eszközállományáról.

Ez alkalommal jobban ráközelítünk a szakma tárgyi feltételeire és a következő cikkünk fog kitérni a mai legmodernebb felszerelésre, amelyet a „Mosolyalkotóház” is biztosít a tagjai számára.

Az első famegmunkálási eszköz a kőkorszaki kőbalta volt, amely segítségével mesterséges emberi hajlékot lehetett összeállítani. Képesek voltak az akkori emberek fát vágni, fúrni, karcolni, fűrészelni, hasítani és faragni.

A finomabb famegmunkálás feltétele egyértelműen eszközfüggő volt. Az eszközök fém részei sokkal hatékonyabbá tették a tárgyak megalkotását, de még durva, pontatlanabb maradt a munka. Az egyiptomiak már fűrészt, vésőt, fúrót, fejszét, a kalapácsot, bárdot és faragókést már használták, gyalut és esztergát még nem ismerték és szerkezeti kötéseket tudtak már kialakítani elemek szimpla összekötése helyett. Keretbetétet beszegezték ahelyett, hogy árkolásba helyezték volna. Az elemek összepasszintásából adódó fasérüléseket gittel fedték el és színes díszítőfestékkel pingálták ki. A furnérozás is már kezdetlegesen, de jelen volt: olcsóbb falemezt nemesebb falemezekkel borítottak.

görög kor asztalosai már gyaluval (görög eredetű) és esztergapaddal rendelkeztek, a gyalu a többi szerszámmal szemben egymagában sokkal nagyobb hatású volt, mint az össze többi szerszám megjelenése. A görögök a keretbetétszerkezetet már kifejlett formájában alkalmazták, gőzöléssel hajlították a fát, fakötéseket tökéletesre fejlesztették, furnérozás és intarzia kezdeti megoldásait lehet felfedezni náluk. A görög asztalosok a fa természetességét és a felületi szépségét hangsúlyozták.

rómaiak bútorművészete hasonló felfogású volt a görögökéhez. Mint már azt korábbi cikkünkben említettük, a római asztalos szerszámkészlete megközelítette a mai kéziszerszámokat. Igazából csak jó érzékkel átvették és továbbfejlesztették más népek eszközállományát, saját feltalálásaik nem voltak: profilgyalu, keretes fűrész, gyalupad elődje.

középkorban lezajlott eszközfejlődés egyre többfajta tárgy kialakítására adott alkalmat. Lassanként kialakult a manufakturális sorozatgyártás, melyet a frankok által elsőként használt a körfűrészgépet, majd transzmissziós tengely egész napos forgási lehetősége, fűrészmalmok (XIII. sz.) megjelenése is elősegített. Emellett a szerszámok éltartóssága volt az árutermelés alapja. A furnérozás és a faintarzia művészi fokra emelkedett a XVII. században feltalált lombfűrész révén, a kárpitozás is elterjedtté vált. A XVII. századtól már megjelentek olyan kiadványok, amelyek szerszámgyűjtemények voltak pl. Joseph Moxon (1697) ébenisták szerszámait mutatta be. Az ébenisták csak reprezentatív bútorok gyártásával foglalkoztak, XIV. Lajos napkirály udvarában működött a leghíresebb műhelyük.

XVIII. században kezdődött kéziszerszámok gyártásának szakosodása a XIX. sz. elejére tehető, eddigre az acélgyártó központok is már megjelentek. Az angol szerszámok voltak a legkiforrottabbak, 1800-as évek elejéről már említhető katalógus. Az I. világháborúig a kéziszerszámok elsődlegesek voltak, Klikar Adolf újpesti gyára német típusú szerszámokkal jelent meg a 1893-ban Magyarországon és külföldön egyaránt.

A két világháború között elektromos motorral felszerelt gépműhelyek törték meg a kéziszerszámok fejlődésének történetét. Az 1990-es évektől akkumulátoros kivitelű kisgépek a helyszíni munkálatokat segítették már.

Következő írásunkban a mai legmodernebb eszköztípusokat fogjuk áttekinteni.

 A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

Az értékesítési politika alapjai

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tárgyú cikksorozatában ezúttal az úgynevezett marketing-mix „harmadik P”- jének, a „Place” (hely) szóval jelzett funkció-zónának az összetevőit, szerkezetét tekintjük át.  Adott esetben egy online felület is egyfajta „hely”-nek számít.

           Megelőző írásunkban az árpolitikáról volt szó. Az árpolitika „külső” összefüggései közül talán az értékesítési politika említendő az első helyen. Például, ha luxusboltokba terítenénk szét egy nem oly nagy volumenben legyártott, de kirívóan alacsony árú terméket, nagyobb lenne a kockázat, hogy a termék gyatraságától vagy kellemességétől függetlenül az adott fogyasztói réteg inkább kikerülje. Nagy haszonkulccsal viszont ugyanitt több kelne el belőle.  A tömegáru-előállítás ugyan termékpolitikai döntés eredménye, de ez a döntés nyomban maga után vonja az alacsonyabb árfekvésen belüli árkialakítás követelményét, valamint a gyakori típusú vásárlóhelyek sokaságába történő termék-eljuttatás kívánalmát, illetve a reklámozás egyszerűbb és harsányabb módjainak alkalmazását.

           A termék eljuttatása a kívánt számú –  vagy a minél nagyobb számú –    fogyasztóhoz számos meggondolt döntést igényel. Szűkebb vagy szélesebb értékesítési rendszerben kell gondolkodni, amelynek a termékkibocsátó vállalaton, vállalkozáson belüli és kívüli tényezői egyaránt elemzendők és kontrollálandók.  Választanunk kell az értékesítési stratégiák (az intenzitás vagy a szelektivitás kitüntetése), és a kereskedelmi formák –  illetve ezek kombinálási arányai – közt.  A formaválasztással még nem végeztük el az adott forma képviselőinek, tehát a lehetséges partnereknek az értékelését, a közülük történő választást. Megtervezendők továbbá az értékesítési, elosztási csatornák, hisz a megfelelőnek talált partnerek többféle ügymeneti tagolásra is

képesek lehetnek, amelyeket tanácsos leendő működésükben realisztikus részletességgel végiggondolni, logisztikájukban is (készlettározás és -mozgatás, spedíció stb). A főbb ilyen csatornák: a közvetlen értékesítési utak, mint a csomópontokról történő csomagküldés, a tele- és a tévé-marketing, a direkt-mail, a multi level marketing; a közvetítőkön keresztül zajló értékesítések, mint a nagy- és kiskereskedői hálózatok működése, a bizományos tevékenység (a bizományosok az üzlet-kockázatot nem maguk viselik), és az ügynökök által intézett eladások. Az értékesítés ügymenetét számos felmérhető tényező, tényezőcsoport alakítja; ilyen az értékesítési út hosszával,  a szállítási, raktározási kérdésekkel kapcsolatos tényezőcsoport, vagy a választható értékesítési alapformák jelenléte.  Az intenzívnek mondott értékesítési alapformával a szelektívnek mondott értékesítésforma áll szemben, amikor   szűkítéssel –  csak kiválasztott üzletekben, kiemelt kereskedelmi-hálózaton át  vagy franchise (megbízott termékforgalmazói) háló igénybevételével – zajlik az értékesítés.

           Az értékesítési politika tehát azoknak a döntéseknek az együttesét jelenti, amelyek a termékeknek a fogyasztóhoz/ vendégekhez/ügyfelekhez történő eljuttatásáról szólnak, meghatározva ennek útjait és módszereit.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Fűtési szokások

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A bolygón a lakott területek 2/3-a olyan éghajlati övbe esik, melynél a fűtés állandó vagy szezonális jelleggel, de jelen van. Manapság sokféle fűtési lehetőség közül választhatunk. Különböző szempontok alapján, mindenki mérlegelheti és kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbet. Prioritást élvez a kényelem, a tisztaság, az egyenletes hő biztosítás és a környezettudatosság aspektusai. További szempontok a fűtési rendszer kialakítási és a fűtés fenntartási költségei. Azonban az emberek 70%-ának nincs vagy csupán elenyésző választási lehetősége van. Az emberek többsége kész házakba, többlakásos épületekbe költözik, ahol, már kialakított a fűtési rendszer, így annak megváltoztatásra sokszor nincs lehetőség, vagy rendkívül magas költségek ráfordításával kivitelezhető. Ezen felül, a lakott területek több mint felét hátrányos helyzetű települések alkotják. A hátrányos helyzetű települések nem rendelkeznek kellő financiális kerettel. Az ott élőknek a mindennapok kiadásai is komoly kihívást jelentenek. A hátrányos helyzetű településeket főként alacsony iskolai végzettségűek, 3 vagy több gyermekes családok, kisebbségek alkotják. A munka lehetőségek korlátozottak, így jövedelemszerzésük behatárolt. Az önkormányzatok segélyekkel, egyéb szervezetek pedig különféle támogatásokkal segítik a lakosokat. A támogatások mellett, szezonális munkalehetőségekkel, képzésekkel és önellátó háztáji gazdálkodási alternatívák megismertetésével próbálják felzárkóztatni a rászorulókat. Az anyagi ráfordítások szűkössége mellett a helyiek együttműködése, munkamorálja is komoly kihívásokat okoz. Szumma-szummárum meghatározó probléma együttes a felzárkóztatás, és az emberek szokásainak transzformálása.

A hátrányos helyzetű településeken élők körében kiterjedt a nélkülözés. Ámbár példaértékűek lehetnek az újrahasznosítási szokásaik, még ha azok indíttatása nem is mindig megfelelő. Amit tudnak, felhasználnak, akár élelmiszerről, ruházatról legyen szó. A lehetőségek szerinti maximális felhasználás ebben az esetben, a szűkölködés velejárója. Amin lehet spórolnak, és amit tudnak felhasználnak. A fűtés a legjobb példája a spórolásuknak. Ezeken a településeken főként fatüzeléses rendszerek vannak kiépítve vagy legalábbis üzembe helyezve. A biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak feltételezhetően nem felelnek meg, karbantartásuk és állapot ellenőrzése vélhetően nem rendszeres. Legtöbbször a kazánok, kályhák és egyéb fűtőberendezések korszerűtlenek. Ráadásul, amit égetnek benne hő szerzés céljából rettenetes. A kazánokba kerül a szemét, mindenféle hulladék, maradvány és optimális esetben minél több tűzifa. Az elégetett szemét hőképzése minimális, viszont az általa kibocsátott füst irtózatos. Rengeteg mérgező gáz kerül a levegőbe, tragikus károkat okozva a környezetnek. A téli tűzifa begyűjtésére, adományozására sokféle kezdeményezés létezik, azonban sokaknak így sem jut fűtőanyag. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív fabrikettáló gépével kíván segíteni a hátrányos helyzetű településeknek, mégpedig úgy, hogy önköltségi áron a keletkezett zöld-, mezőgazdasági, ipari és egyéb fahulladékokat a keletkezés helyén brikettálja. A fabrikett egyfajta biomassza, minimális a füstkibocsátása. Továbbá kiváló fűtőértékkel rendelkezik, azaz hosszú ideig képes egyenletes hőmérsékletet biztosítani. Azonfelül a hátrányos helyzetben lévők munkapiacra történő beilleszkedését kívánja segíteni, mégpedig a helyi munkavállalók alkalmazásával.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Megújuló energiaforrások háztartásokban

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még nem éri el az uniós átlagot. 2009-ben a megújuló energia (vagyis a nap-, szél- és vízenergia, valamint a biomassza) részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül az 1999. évi 3,3 százalékról, áll az összeállításban.

Az összképhez tartozik, hogy a megújuló energiaforrások közül itthon, elsősorban a biomassza felhasználásának van vezető szerepe, a napenergia aránya egyelőre elenyésző. Ezzel együtt a visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb a megújuló forrásból származó áramellátás aránya.

Az Európai Unió előírásának megfelelően  Magyarországnak a teljes energiafelhasználásának legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ig. Ebben a tervben az elérhető célkitűzés nem kevesebb, mint 14,65 %.

Napenergia 

Az országban elérhető napenergia potenciált se napkollektorokkal, se napelemekkel nem hasznosítjuk eléggé. A jövőben a napkollektor-rendszerek árcsökkenése és az ilyen irányú támogatásoknak köszönhetően jelentősen növekedni fog, főleg a használati melegvíz előállításra felhasznált rendszerek száma. A nyári időszakban jól hasznosíthatóak akár medencefűtésre és távhő rendszerek ellátására is. A másik hasznosíthatóság a közvetlen villamosenergia termelés napelemekkel. A napelemek segíthetek ellátni, az amúgy el nem látott területeket árammal, mint pl. a tanyákat.

A napenergiának van még egy hasznosíthatósága, ezek az úgynevezett naperőművek, ahol hagyományos erőműi körfolyamatot napenergiával hajtanak meg. Az első ilyen erőművek 2020-ig megjelenthetnek hazánkban is.

Geotermikus energia 

Magyarország egyik természeti kincsének tekintik a geotermikus energiát, vagyis az európai átlagot meghaladó geotermikus gradienst. ( Az átlag 3-4 °C/100 m a világon, ezzel szemben Magyarországon 5-7 °C/100 m). A felhasznált energia mennyisége 2020-ig valószínűleg megháromszorozódik, ez főleg fűtési célokat fog szolgálni. (Épületfűtés, használati melegvíz szolgáltatás, üvegházak hőellátása, távhő, stb.) Külön fejlesztési program fogja a fürdők fejújítását szolgálni, ezzel elősegítve az ilyen irányú turizmus növekedését.

Hőszivattyú

Főleg a lakossági, decentralizált energiaellátást javíthatja, mivel könnyen használható hűtésre és fűtésre is. A jelenlegi beépített teljesítmény akár a harmincnyolcszorosára is emelkedhet. A különböző hőszivattyúkkal és felhasználásukkal oldalunkon a későbbiekben külön is fogunk foglalkozni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A bútorasztalos

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

__________________

Említettük már, hogy az asztalos/faműves az ácsszakma kora középkorban önállósult változata. Előtte jellemzően az ácsok végezték a berendezési bútorok készítését is, de a létrák, terménytárolók is az asztalosok feladatkörébe tartoztak. Az asztalosszakma is tovább aprózódott, az egyes részeket előállító asztalosok is saját ággá változtak (faesztergályos, mintaasztalos, képkeretező, kárpitos késő középkortól, farestaurátor). Az ácsok mellett az ajtók, ablakok beszerelését végzik az épületasztalosok, szintén önálló szakmaágként.

Szeretnénk arra rávilágítani, hogy a XX. és XXI. századi gépesedés nem tudja az asztalos alkotókedvét, fantáziáját és lendületét megtörni. Alapvetően az emberben és ezért minden asztalosban is munka közben felébrednek, megerősödnek az alkotói energiák. A „handmade”, pusztán kézzel készült darabok eszmei és reális értéke mind a mai napig magas.

Alapvélekedés, hogy az emberi szakmaigényesség adja meg a kész mű sava-borsát a tudás és tapasztalat megszerzése után. Megkongatták már a vészharangot a szakma felett, de még mindig él az egyedi bútorkészítés. Miért? Mert pontosan az egyenbútorok viszonylag unalmas vizuális világa, az egyedi igények (főként helyszűkéből vagy épp tágasságából adódóan) még mindig egyedi tervezési megrendelésekhez vezetnek. Egyre nagyobb az árkülönbség a tömegbútor és az egyedi gyártású bútor között, a restaurálásról már ne is beszéljünk. Érdemes tehát a minőségre törekedni, ezt a marcali illetőségű, szegény cigány származású Rostás Árpád (2011. Magyar Örökség Díjas vándorasztalos) nemzetközi elismertsége is példázza. A Louvre ablakait, faburkolatát, a versailles-i kastélyban XIV. Lajos parkettáját, Szent Gellért termálfürdő egyes részleteit is ő újította fel, 2015-ben ő készítette az angol Vilmos herceg és Katalin hercegné két gyermekének a kiságyat és a neogótikus, tölgyfa és diófa, intarziaberakásos bölcsőt, melyek a Kensington-palotában kerültek átadásra. Gyerekekkel táborokban ismerteti meg a szakma szépségeit, állami gondozott és sérült gyerekekkel restaurálta a somogyvári Széchenyi kastély lépcsőházát. Rendelkezik továbbá olyan speciális tisztítószerrel, amelyet maga fejlesztett ki régi nyílászárók, műtárgyak tisztítására. Természetes anyagokból készít régi írásokban (Vitruvius könyvei) őrzött hagyományok alapján egyedi receptúrákat, sok esetben csak az adott bútorra kidolgozva.

Az Euroskills 2018. évi versenyén Nagy Ádám János készítette el a versenymunkáját, egy koronás címer formájú ablakot. Elhivatott fiatal szakember, aki teljes lelkesedéssel végzi feladatait: „Azért lettem asztalos, mert nekem az volt a szívembe írva, hogy fával dolgozzam.” Nem érdekli, hogy esetleg több bevétele lehetne más szakma választásával, a fiatalok tanítás és lelkesítése a fő célja. Szerinte tudni kell a minőség érdekében nemet mondani egyes megrendelésekre, elkerülvén a túlvállalás miatti határidőzavart és megrendelői elégedetlenséget. A valódi fával való munka okozza számára a legnagyobb örömet.

Berkes Gábor (Győrújbarát) is 2009-ben Kanadában 8. helyezett lett a világbajnokságon, 2012-ben Belgiumban aranyérmet szerzett a fiatal szakmunkások európai versenyén. Kedvenc munkaanyaga a juhar vagy juhar-cseresznye kombinációja.

Felkészítő szakemberekként Babanecz Csaba, Dancsó János (Bátonyterenye), Fekete Zoltán neve forog a köztudatban. A versenyeken tizedmilliméternyi pontosságú munkát várnak el a fiatal szakemberektől.

A műemlékek felújítása szakmai kihívást is jelent a jelenkori szakembereknek, vajon hogyan lehetett gépek nélkül ilyen remekműveket készíteni?

A jó asztalosnak kiváló térlátása, kiemelkedő rajzolvasási képességgel, kézügyességgel kell rendelkeznie. Ha már a csapozásról nem tudjuk megmondani géppel vagy kézzel készült-e, akkor már kiemelkedő szakmai teljesítményről lehet beszélni.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

Az árpolitika alapjai

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tematikus cikksorozatában most az úgynevezett marketing-mix „második P”-jéről, a „Price” (ár)-jelzetű  elv- és módszer-együttesről igyekszünk az eddigieknél többet, láttatóbbat mondani.

               A kínált terméket illető ármeghatározás az áru pénzben kifejezett ellenértékének megállapítása a kínáló oldaláról. Innen nézve ez az egyetlen tisztán közvetlen jövedelmi tényező, míg a vevői oldalról egyrészt (lehetséges) kiadást, másrészt (hamis vagy nem hamis) minőségre-utalást jelent. Az ármeghatározásnál számításba kell venni a célzott fogyasztói kör piaci árismeretét, érdekeltségének árnyalatait. Azt a pénzbeli értéket, amelyet a vásárló indokoltnak tart megadni a termékért, „belső referenciaárnak” nevezzük.

           Az ár nem módosíthatatlanul rögzül, hiszen az ármeghatározás olyan eleme az árpolitikának, amely az összes többi árpolitikai elem befolyását, ezek tartalmi változását viseli, míg más elemek viszonya egymáshoz nem ilyen szoros.  Például ha megismerjük a kurrens vállalkozói hitelfelvételi lehetőségeket és ezek aktuális részleteit, ez nem befolyásolja feltétlenül és azonnal azt, hogy megértünk-e bizonyos fogyasztói magatartási jelenségeket, pedig mindkét informálódás és adategyüttes-alkalmazás, a cég hitelfelvételi számításai is, és a fogyasztói árelfogadás elemzése is (vagy  az árérzékenységi vizsgálódás)  egy-egy eleme az árpolitikának. Igaz, ezek az analízisek nem egyedül az ármegállapításra hatnak együttesen, hanem már csak önmagában a haszonkulcs bemérésére is, amely legszorosabban a körültekintően tagolt költségszámítással függ össze.  Hogy egy vállalat, vagy vállalkozás mely módszert alakít ki az árképzési szempontok összevezetésére, ez a választás és munkafolyamat maga is eleme az árpolitikának, csakúgy, mint a stratégia-képzés az ár-differenciálást illetően (például kiárusítási akciókkal, vagy épp felárazással  kapcsolatban).

           A lehetséges ár alsó határa a költségek becslésével határozódik meg –  termékelőállítás, értékesítés –, csakúgy, mint a veszteség elkerüléséhez minimálisan szükséges eladásmennyiség. Költségösszeg alatti áron csak menekülésszerűen (veszteségcsökkentéi céllal) szokás eladni, vagy pedig akkor, amikor az eladás biztos módon magával húzza magas haszonkulcsú más termékek eladását.    A termelési/eladási mennyiség növekedése csökkenti az állandó költség egy egységre jutó részét. A rentabilitást biztosító eladásmennyiség túllépésével akkor is megugorhat a nyereség – azaz többszörös vagy sokszoros bevétel képződhet a költséghez képest –, ha egyetlen egységet (példányt stb.) tekintve az ár a költséget csak csekély mértékben haladja meg.  A költséget jelentősen felülmúló, illetve megnövelt ár mindig csökkenti a fizetőkereslet extenzitását (széleskörűségét) az adott előállítású termékre, ez a törvényszerűség azonban egy sor körülmény-tényezőtől függően nem teszi lehetetlenné, hogy a magasabb ármeghatározás, illetve árnövelés nyereségnövelést hozzon.  Az ide vonatkozó tényezők függvényekbe, képletekbe rendezhetők, eszerint játszik szerepet az árképzésben a keresleti görbék megismerése, vagy a termékhez  kapcsolódó keresletrugalmasság mértékének figyelembevétele. De ezek a támpontok is különböző ármanőverezésekre, árstratégiákra, eltérő kalkulációkra adnak lehetőséget, amelyek más-más mértékű és típusú keresletet váltanak ki, más forgalom, más piaci célok felé mutatnak.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo