Passzív és aktív elemek a fűtésben

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Passzív ház és aktív ház, két kényszerítő építési szabvány a lakások jövőjéhez. A házak helyhez kötött tárgyak, és az „aktív” és „passzív” kifejezések használata kezdetben egy kicsit furcsának tűnhetnek. Ezek a kifejezések általában megfelelnek a tervezési koncepcióknak, amelyek kényelmet biztosítanak az ott lakók számára, miközben drasztikusan csökkentik az energiafelhasználást.

Az aktív elemek energiát igényelnek a munka érdekében. Általában villamos energiát vagy más tüzelőanyagot használnak, például a fűtési kemencéket és a hűtéshez használt légkondicionálókat. A környezetbarátabb megközelítés magában foglalja a napelemek telepítését, amelyek aktívan rögzítik a napfényt és átalakítják azt, villamos energiává az otthoni áramellátás érdekében. Más aktív stratégiák közé tartozik a napenergia, az energiatakarékossági modulok és a kifinomult vezérlések, mint például az automatizált vezérlések, amelyek szükség esetén friss levegőt áramoltatnak, valamint az árnyékolást vezérlő automatikus külső árnyékolók. A passzív stratégiák másrészt a természetes elemeket, különösen a napot és a szelet használják a kényelem érdekében. Ez a megközelítés a hagyományos módszerekre épül, amelyeket évszázadok óta a lakossági tervezésben alkalmazták. A passzív tervezés első alapelve az épület tájolása, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy kihasználja a nap útját, például az északi féltekén lévő déli fekvésű üvegezés ideális, mert a nap folyamán közvetett fényt (nyár) vagy közvetlen fényt (tél) rögzít. Szükséges a közvetlen napfény megakadályozása, hogy a meleg nyári napokon a ház hűvös maradjon, ugyanakkor lehetővé tegye a természetes világítást. A passzív hűtési stratégiák magukban foglalják a lombhullató fák ültetését a ház nyáron történő árnyékolására, vagy az ablakok fölötti napellenzők kialakítását. Úgy kell elhelyezni őket, hogy blokkolják a nyári napsütést, miközben lehetővé teszik az alacsonyabb szögű téli sugárzások behatolását és melegítését. A passzív kialakítás egyéb kulcsfontosságú eleme a jól szigetelt épületburkolat – falak, padló és tető, légmentesség, napfény, természetes fény és természetes szellőzés. Továbbá, egy jól elhelyezett hőtömeg – egy vastag beton vagy falazat – képes a nap folyamán felszívni a hőt, és éjszaka melegítheti otthonát, miközben megtartja az állandó és kényelmes hőmérsékletet.

Amennyiben fával való fűtést tervez, avagy már használ otthonában, mindenképp meg kell ismernie a fabrikett alkalmazását és összetételét. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával vált egyedülállóvá a fafűtés és az újrahasznosítás piacán. A hulladéknak vélt, mezőgazdasági, ipari, zöld- és egyéb famaradványok keletkezésének helyén végzi az újrahasznosítást mobil brikettáló gépével. Ez azt jelenti, hogy a brikettáló gép kerül szállításra, amely a fahulladékokat mindenfajta kötőanyag hozzáadása nélkül aprítja, szárítja, továbbá préseli, melynek következtében egyenletes hőt biztosító, minimális szén-dioxid kibocsátással rendelkező fűtőanyagot állít elő.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A fabrikett tárolása

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A fabrikett legnagyobb ellensége a nedvesség, ami nem csak az esőt jelenti.  A fabrikett külső védelem nélkül, a nedvességet, a ködöt és a harmatot is magába szívja, mely majdnem lehetetlenné teszi a gyújtást.

Tárolásra általában a fémtartályok a leginkább ajánlottak, mivel tűzállóak és kevésbé porózusak, mint a műanyag. A műanyag azonban könnyebben tisztítható és nem rozsdásodik. Bármilyen típusú konténert szeretne használni, összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat.

Kerülje a vízzel való érintkezést

Amennyiben próbált már tábortüzet gyújtatni, akkor tisztában van vele, hogy a használni kívánt golyónak száraznak kell lennie. Ugyanez vonatkozik a fabrikettre.

Fontos a fabrikettet mindig hűvös, száraz helyen kell tárolni, a lehető legtávolabbi helyen a nedvességforrástól. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a fabrikett nehezen gyullad be.

Amennyiben a fabrikett nedves lesz, lehetőség van annak megmentésére, attól függően, hogy milyen típusú és milyen nedvességnek van kitéve. A brikettek hajlamosak a nedvesség hatására szétesni. A nedves csomós és a még szilárd brikett pár napig szárítható a napon. Egy rétegben helyezzük el őket napon.

Ha olyan fabrikettet kíván használni, amely nedves volt, majd megszáradt, helyezze a friss tüzelőanyagot a kályha aljára, majd a nedves-száraz fabrikettre, ez megkönnyíti a gyújtását.

Zárja le a zsákot

Minden használat után görgesse le a zsák tetejét, hogy biztonságosan lezárja a tasakot. A lezárás után tárolja hűvös, száraz, jól szellőző helyen, távol a hő- vagy nedvességforrástól, például tárolótartályokban.

A legjobb fatároló tartályok lehetővé teszik, hogy a fabrikett végtelen ideig épp maradjon. Mindaddig, amíg hűvös, száraz helyen, nedvességtől vagy páratartalomtól távol tartjuk, elvárható, hogy a időtálló maradjon. A tudósok felfedeztek sűrített növényi anyagból készült faszenet, amely több mint 400 éve égett, és még ma is tudna égni.

Tárolási hely kiválasztása

A fabrikett tárolásának helyén néhány fontos tényező figyelhető meg. Először meg kell próbálni olyan helyet választani, amely nincs közvetlen napfényben, tehát hűvös és száraz. Ideális esetben egy természetesen száraz garázs vagy pince kiválóan alkalmas. Amennyiben az alagsor vagy a garázs természetesen nem száraz, használhatunk párátlanítót, hogy csökkentse a nedvességet.

Ha szabadban vagy kültéri tárolóban tárolja, próbálja meg megóvni a fabrikett tárolását a talajtól, ugyanis a földön a nedvesség összegyűlhet. Figyeljen arra is, hogy maguk a tartályok légmentesen legyenek lezárva, és távol maradjanak az ablakoktól vagy a napfény forrásától. Ha különösen nedves éghajlatban él, a kültéri tárolók nem a legmegfelelőbbek. Keressen egy zárt területet, amely viszonylag hűvös és száraz.

Összességében a fabrikett tárolásának lehetőségei szerteágazóak, reméljük, hogy ez a cikk betekintést nyújtott arra, hogy milyen tényezőket érdemes figyelembe venni a brikett tárolása során. További fontos szempont, hogy a fabrikett miből készül és hol. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki a fabrikettálás piacán. Mindenfajta mezőgazdasági, ipari, zöld- és egyéb famaradványokat brikettál. Mobil brikettáló gépével a hulladék keletkezésének a helyén végzi az újrahasznosítást, így csökkentve a hulladék ökológiai lábnyomát.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Lignin

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A kőolaj a vegyipar élettartama. Ez az alapanyag az alapkémiai anyagok számára, továbbá hatalmas termékmennyiség előállítására szolgál. A növekvő kereslet és a csökkenő erőforrások azt jelentik, hogy a vegyipar egyre inkább a megújuló erőforrásokra összpontosít. A lignin egy olyan faelem, amely különösen ígéretes erőforrásnak bizonyul. Jelenleg szinte kizárólag energiatermelésre használják, bár sok más célra is felhasználható. A lignocellulóz (latin lignum = fa) növények alakját és stabilitását biztosítja. A lignocellulóz biopolimerek erősítik a növények sejtfalát, és három fő összetevőből állnak: a cellulóz és a hemicellulóz olyan keretet alkot, amelyben a lignin egyfajta csatlakozóként van beépítve, ezáltal megszilárdul a sejtfal. A sejtfal lignifikációja növényeket ellenállóvá teszi a széllel és a kártevőkkel szemben.

A fosszilis ásványolajjal ellentétben a fából és a szalmából származó lignocellulózok megújuló nyersanyagok, termőföldeken és erdőkben termeszthetőek és klíma semlegesek. Továbbá, a fára és fás anyagokkal történő égetéssel a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem haladja meg a fák által növekvő állapotban tárolt mennyiséget. De a lignocellulózok komoly alternatívát jelentenek-e a kőolajra?

A kőolaj finomítóktól a bioüzemanyagokig a vegyipar teljes mértékben a szénvegyületektől függ, mint például a festékek, ragasztók, mesterséges szálak, műtrágyák és mindenekelőtt a műanyagok. Németországban például az ásványolaj, a földgáz és a szén mintegy 87% -át teszi ki az összes ilyen szénhidrogén-vegyületnek. A szén azonban növényekben is előfordul. A fotoszintézis során a növények a légköri szén-dioxidot kötik össze, és energiában gazdag molekulákat, elsősorban a cukorvegyületek előállítására használják. A vegyipar már meglehetősen korlátozott mértékben (13%), elsősorban növényi olaj, keményítő, természetes gumi és cellulóz előállítására használja. A cél ennek a százaléknak a növelése a jövőben.
Lignin az új kőolaj? A lignocellulóz biomassza legfeljebb 30% -át kitevő lignin kiaknázatlan kincs, legalábbis kémiai szempontból. A gyantás anyag, különböző aromás alap építőelemekből, úgynevezett fenilpropanoidokból áll, amelyek rendkívül hasznosak. Az aromás vegyületeket általában kőolajból nyerik ki, és műanyagokat, gyógyszereket és festéket készítenek belőle. A lignin potenciálja ezért meglehetősen magas: a cellulóz és a kitin mellett a lignin a leggyakoribb polimer a természetben – és az egyetlen, amely ilyen magas számú aromás vegyületet tartalmaz. Minden évben mintegy 50 millió tonna lignint termelnek világszerte a papíripar melléktermékeiből. A lignint általában faanyagból extrahálják egy szulfátos eljárás alkalmazásával, amelynek során a hámozott faaprítékot, szalmát vagy zúzott kukoricaszárakat nagy nyomású edényekben nátrium-hidroxiddal több órán át forralják, hogy a lignint a rostos cellulózból eltávolítsák. A lignin ennek az eljárásnak a mellékterméke, és fekete folyadék formájában halmozódik fel.

Ugyanakkor további felhasználási lehetősége a ligninnek a fabrikettálás. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki mobil brikettáló gépével. A környezetvédelmi szempontoknak maximálisan megfelelő gép kerül szállításra a hulladék keletkezésének a helyére. A mezőgazdasági, ipari, zöld- és egyéb famaradványok, szárítást és aprítást követően magas nyomáson préselésre kerülnek, mindenfajta kötőanyag hozzáadása nélkül, ugyanis a fában található természetes lignin kötőanyagként funkcionál.  A ligninnek köszönhetően, a már korábban említett előnye egyedülálló, ugyanis a fa elégetése során keletkezett szén-dioxid kibocsátás minimális.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Az otthoni megújuló energiaforrások módjai

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A megújuló energiaforrásokba történő befektetés a környezettudatos életmód első lépcsője, azonfelül a havi közüzemi számlák csökkentésének egyik legjobb módja. A következőkben a megújuló energiaforrások módjai kerülnek bemutatásra.

A tetőtéri napelem valószínűleg a legelterjedtebb és legnyilvánvalóbb módszer, ha a megújuló energia típusaira gondolunk. A napelemek tipikusan a tetőn helyezkednek el, bár az udvarra is telepíthetők. A szélességtől és a panelek tájolásától függően négyzetméterenként 10 vagy több wattot állítanak elő. Egy tipikus ház legalább egy kilowatt teljesítményt fogyaszt, így néhány négyzetméternyi napelemnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az otthon legtöbb energia szükségletét fedezze. Természetesen a napenergia egyik nagy gyengesége az, hogy csak akkor működik, amikor a nap sugárzik, ezért, amennyiben nem rendelkezik megfelelő tartalékkal, abban az esetben kiegészítésként, csatlakoznia kell a villamos energia hálózathoz, vagy egy másik típusú megújuló energiába kell fektetnie.

A szélturbinák leggyakrabban a szélerőművekben vagy a tengeren lebegő szélmalmokban találhatók, ugyanakkor telepíthet egy kis szélturbinát az ingatlanára, hogy otthoni erőforrást biztosítson. A szélturbinának azonban van néhány hátránya, ami kevésbé teszi őket népszerűvé a lakóterületeken. Lehetnek csúnyák és sok zajt okozhatnak. Helyet foglalnak el, és településtől függően a helyi törvények és a területrendezési előírások megtilthatják szélturbinák létesítését.

A vízenergia a legtöbb ember számára nem elérhető, de amennyiben a tulajdonban van vízforrás, akkor működtethető. A vízsugár vagy a folyó egy részét vagy egészét átirányíthatja egy turbinán keresztül, így áramot generálhat otthonának.  Számos módja van ennek megtételére, de a legalapvetőbb, hogy megtalálja a legnagyobb függőleges távolságot, amelyet a víz utazni fog, és átirányítja ezt a vizet a turbinán. A víz és a függőleges távolság függvényében jelentős mennyiségű energiát állíthat elő. A vízenergia előnyei hatalmasak. A napenergiával és a széllel ellentétben a víz stabil és folyamatos.

A következő lehetőség a napenergiával való fűtés, ugyanis a napenergia nem csak villamos energiát termel, hanem használhatja a nap erejét is otthonának melegítésére . A napenergiával működő vízmelegítők a napot a víz tartalékának melegítésére használják, amelyet ezután a radiátorokon keresztül, a csaptelepekig vagy zuhanykabinokig szivattyúzhatunk. Ez a rendszer sokkal olcsóbb, mint a gáz vagy a villamos energia használata a víz melegítéséhez, és könnyebb telepíteni, mint a napelemeket. Számos különböző típusú napenergiás vízmelegítő van, amelyek mindegyike saját előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik, ezért győződjön meg róla, hogy az ön számára legmegfelelőbbet választja.

A napelemes légkondicionálás furcsának tűnhet, hiszen a nap melegét használná arra, hogy lehűtse otthonát, de pontosan ez az, amit a napenergia-légkondicionálás tesz. A napelemes légkondicionálás ugyanazokat az elveket alkalmazza, mint a napenergiával működő vízmelegítő, de ez a forró vizet légkondicionáló rendszerben használja. A légkondicionálás több villamos energiát használ, mint szinte bármi más az otthonában. A légkondicionálás évente jelentős pénzösszegbe kerülhet, különösen akkor, ha forró éghajlaton él. A forró víz használata otthoni hűtéshez gazdaságos és segíthet a környezettudatosság kialakításában.

Napjainkban egyre elterjedtebb alternatív energiaforrás a fabrikettel való fűtés. A brikettgyártás számos fűrészüzlet, asztalos és más iparág számára nyújt megoldást, amelyek a brikett gyártásához szükséges melléktermékeket állítanak elő, és nem tudják, hogyan kell őket kezelni, felhasználni, újrahasznosítani. Továbbá a háztartásokban képződött zöld- és fahulladékokat is újrahasznosítja, hatékony fűtőtermékké változtatja. A brikett egyfajta biomassza, ezért elégetésük semlegesnek tekinthető. Nagy sűrűségűek, ami azt jelenti, hogy tárolásuk nem igényel nagy helyet. Amellett tiszták és könnyen kezelhetők, emellett magas fűtőértékkel rendelkeznek.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A geotermia felhasználása

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A geotermikus hőszivattyú, avagy a földi hőszivattyú egy központi fűtő- és / vagy hűtőrendszer, amely a hőt a földre vagy a földről szállítja.

A földet állandóan, időszakosan, hőforrásként (télen) vagy hűtésre (nyáron) használja. Ez a kialakítás, kihasználja a föld mérsékelt hőmérsékletét a hatékonyság növelése és a fűtési és hűtési rendszerek működési költségeinek csökkentése érdekében, és kombinálható a napenergiával történő fűtéssel, hogy még nagyobb hatékonyságú geoszoláris rendszert hozzon létre. Más néven is ismertek, beleértve a geo-cserét, a földelt kapcsolt, továbbá a földenergia-rendszerek. A mérnöki és tudományos közösségek inkább a „geoexchange” vagy „földi hőszivattyúk” kifejezéseket részesítik előnyben, hogy elkerüljék a hagyományos geotermikus energiával való összekeverést, amely magas hőmérsékletű hőforrást használ villamos energia előállításához. A földi hőszivattyúk a Föld felszínén napenergiából elnyelt hőenergiát termelik. A 6 méteres talaj alatti hőmérséklet nagyjából megegyezik az átlagos éves levegőhőmérséklettel (azon a szélességi a felületen).

A szélességtől függően a Föld felszínének felső 6 méter alatti hőmérséklete 10 és 16 ° C között állandó hőmérsékletet tart fenn. A hűtőszekrényhez vagy a légkondicionálóhoz hasonlóan ezek a rendszerek hőszivattyút használnak arra, hogy a hőt a földről átadják. A hőszivattyúk a hőt a hűvös helyről a meleg térbe, a természetes áramlás irányába továbbíthatják, vagy melegebb helyről a hűvösre növelhetik a természetes hőáramlást. A levegőforrás-hőszivattyúk jellemzően hatékonyabbak a fűtésnél, mint a tiszta elektromos fűtők, még akkor is, ha a hideg téli levegőből hőt termelnek, bár a hatásfok jelentősen csökken, ha a külső levegő hőmérséklete 5 ° C alá csökken. A földi hőszivattyú a hőt a földre cseréli, így sokkal energiahatékonyabb, mivel a földalatti hőmérsékletek stabilabbak, mint a levegő hőmérséklete az év során. A barlanghoz hasonlóan a sekély talajhőmérséklet melegebb, mint a fenti levegő a téli időszakban, és hűvösebb, mint a nyári levegő. A földi hőszivattyú télen kivonja a fűtést (fűtésre), és nyáron visszahelyezi a hőt a földbe (hűtés céljából). Egyes rendszerek úgy vannak kialakítva, hogy csak egy üzemmódban működhessenek, fűtéssel vagy hűtéssel, az éghajlattól függően. A geotermikus szivattyúrendszerek viszonylag magas teljesítmény-együtthatót érnek el, miközben a földi hőszivattyúk a vízmelegítés biztosításának leghatékonyabb technológiái közé tartoznak. A telepítési költségek magasabbak, mint a hagyományos rendszereké, de a különbség általában az energia-megtakarításokból, 5-10 év alatt megtérül. 2004-től világszerte több mint egymillió egység van telepítve.
Néhány zavar előfordul a hőszivattyúk terminológiájával és a „geotermikus” kifejezés használatával kapcsolatban. „Geotermikus” szó görög eredetű és azt jelenti, „Föld hő”, amelyet geológusok és sok laikus úgy értelmez, mint a mélyen a földalatti, vulkáni tevékenységből származó. A zavar okát az okozza, hogy a „geotermikus” kifejezést a felszín első 100 méteres hőmérsékletére is alkalmazzák, ez a „Föld hő” egyforma, bár nagyban befolyásolja a napenergia tárolt energiája.

A fogyasztóknak szerteágazó lehetőségeik vannak a fűtési és hűtési rendszerek terén. Az egyik lehetőség a lábuk alatt van, kihasználva a föld állandó földalatti hőmérsékletét, amely közel 30 méterre van a felszín alatt.

További lehetőség a fogyasztók számára a fabrikettel való fűtés, mely környezettudatos és kiváló fűtőértékkel rendelkezik. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki mely a mezőgazdasági, ipari, zöld- és egyéb famaradványokat a keletkezésük helyén hasznosítja újra, így csökkentve a hulladékok ökológiai lábnyomát. Ennek köszönhetően a bérelhető mobil brikettáló gép kényelmesen alakítja át, a hulladéknak vélt famaradványokat, hatékony és környezetbarát fűtő termékké.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A szélenergia felhasználása

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A szélenergia a szélturbinákon keresztül történő levegőáramlás, amely biztosítja az elektromos generátorok mechanikus teljesítményét és hagyományosan más munkákat, például marást vagy szivattyúzást. A fosszilis tüzelőanyagok égetésének alternatívájaként a szélenergia bőséges, megújuló, széles körben elterjedt, tiszta, nem termel üvegházhatást okozó gázkibocsátást üzemelése közben, nem fogyaszt vizet, és kis földterületet használ. A környezetkárosító hatása sokkal kevésbé problematikus, mint a fosszilis tüzelőanyag-forrásoké.

A szélerőmű parkok számos egyedi szélturbinából állnak, amelyek az elektromos erőátviteli hálózathoz csatlakoznak. A szárazföldi szél egy olcsó villamos energiaforrás, amely versenyképes vagy sok helyen olcsóbb, mint a szén- vagy gázüzemek. A partoktól távoli szél viszont állandó és erősebb, mint a szárazföldön, ugyanakkor az építési és karbantartási költségei jelentősen magasabbak. A kis szárazföldi szélerőmű parkok energiát tudnak táplálni a hálózatba, vagy villamos energiát biztosítanak az elkülönített hálózatokon kívüli helyszínekhez.

A szélenergia változó energiát ad, ami évről évre nagyon következetes, de jelentős eltérést mutat a rövidebb időskálák között. Ezért más elektromos áramforrásokkal vagy akkumulátorokkal együtt használják, hogy megbízható ellátást biztosítsanak. Az olyan energiagazdálkodási technikák, mint a többletkapacitás, a földrajzilag elosztott turbinák, a megfelelő vízerőművek, a szomszédos területekre irányuló energia exportálása és importálása, az energiatárolás vagy a kereslet csökkentése, amikor a széltermelés alacsony, sok esetben megoldhatja ezeket a problémákat. Az időjárás-előrejelzés lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-hálózatot előállítsák a termelés várható kiszámíthatósága miatt.

A szélenergia korai felhasználása egysíkú volt, ugyanis az emberek vitorláshajózásra használták. A 9. században Iránban, Afganisztánban és Pakisztánban kifejlesztették a gabona és a szivattyú víz, a szélmalom és a szélszivattyú őrléséhez használt szélerőműveket. A szélenergia széles körben elérhető volt, és nem korlátozódott a gyorsan áramló patakok energiáira vagy későbbi üzemanyagforrásokra.

Az első villamosenergia-termelésre szánt szélmalom Skóciában 1887 júliusában épült James Blyth által. Blyth 10 méter magas, vitorlázott szélturbinája a Marykirk nyaralóházának kertjébe került, és a francia Camille Alphonse Faure által kifejlesztett akkumulátorok feltöltésére használták, hogy a villában világítást legyen. Így ez lett a világ első háza, ahol a villamos energiát szélenergia biztosította. Blyth felajánlotta a felesleges villamos energiát Marykirk népének, hogy megvilágítsák a főutcát, azonban nem fogadták el, mivel azt hitték, hogy az elektromosság „az ördög munkája”.

A villamos energia fejlesztésével a szélenergia új alkalmazásokat talált a központilag generált energiától távolabbi épületek világításában. A 20. század folyamán a párhuzamos utak olyan kis szélerőműveket fejlesztettek ki, amelyek alkalmasak gazdaságokhoz vagy rezidenciákhoz, valamint nagyobb méretű, szélessávú szélerőműveket, amelyek csatlakoztathatók az elektromos hálózathoz. Napjainkban a szélerőművek minden méretű tartományban működnek az apró állomások között az akkumulátorok töltésére az elszigetelt rezidenciákban, akár közel gigawatt méretű tengeri szélerőművekhez, amelyek villamos energiát biztosítanak a nemzeti elektromos hálózatokhoz.

2015-től több mint 200 000 szélturbinát üzemeltetnek, amelyek teljes névleges kapacitása 432 GW világszerte. Az Európai Unió 2012 szeptemberében 100 GW kapacitást ért el, míg az Egyesült Államok 2015-ben meghaladta a 75 GW-t, és Kína hálózati kapcsolt kapacitása 2015-ben 145 GW-t tett ki. 2015-ben az Európai Unióban a szélerőművek az összes beépített villamosenergia-termelési kapacitás 15,6% -át tették ki.

A világ szélenergia-termelési kapacitása 2000 és 2006 között több mint négyszeresére nőtt, mintegy 3 évente kétszeresére. Az Egyesült Államok úttörő szerepet játszott a szélerőmű parkokban, és az 1980-as és az 1990-es években vezette be a világot a beépített kapacitásban. 1997-ben a németországi telepített kapacitás meghaladta az Egyesült Államokét, majd 2008-ban ismét az Egyesült Államok vette át a vezető szerepet. Kína a 2000-es évek végén gyorsan bővítette szélerőműveit, és 2010-ben lehagyta az Egyesült Államokat, hogy a világ vezetővé váljon. 2011-től a világ 83 országa kereskedelmi alapon vásárol szélenergiát.

Az alternatív energia felhasználás egy másik módja a fabrikettálás, ami szintén környezettudatos, ámbár a szélenergiával szemben állandó mennyiség áll belőle rendelkezésre, ugyanis ipari, mezőgazdasági és zöld maradvány, hulladék folyamatosan termelődik. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mely a hulladéknak vélt fa- és zöld hulladékokat brikettálja, így hatékony, magas fűtőértékkel rendelkező tüzelőanyagot állít elő. A fabrikettáló további specialitása, hogy mobil, így a hulladék keletkezésének a helyén végzi az újrahasznosítást.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A fenntartható fejlődés alapelvei

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A nagyszerű ötletek általában egyszerű ötletek. Bár minden fontos téma konkrét elemzése szükségszerűen bonyolultságot és finomságot jelent, az alapfogalmakat, amelyek alátámasztják a gondolkodás erőteljes paradigmáit, általában viszonylag egyszerűek és könnyen érthetőek. A társadalomtudomány területe, az emberek millióit érintő ötletek és a nemzetek politikájának irányítása mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, nem csak egy elitnek. Csak így tudják áthatolni az intézményeket a helyi szintről a globális szintre, mely az emberek részévé válnak. Ez a fejlődés fogalma.

A fenntartható fejlődés alapelvei lehetővé teszik a különböző ágazati és fejlesztési stratégiák összehangolását a fenntartható fejlődés horizontális stratégiájával, valamint általános iránymutatást nyújtanak a stratégia prioritásainak, a konkrétabban meghatározott célok és feladatok meghatározásához, a végrehajtás kereteit és eszközeit összehangolt és harmonizált módon. Az alapelveket az ENSZ és az EU megfelelő szervei a legmagasabb szinten fogalmazták meg, tisztázták és elfogadták. Országos jelentőségük miatt az alábbi alapelveket kell kiemelni.

A holisztikus megközelítés elve, a dolgokat egymással összefüggő elemek rendszerének kell tekinteni, amelyek maguk is az egymással kölcsönhatásban álló rendszerek. Bármilyen beavatkozás a távoli rendszerekben is fellángolhat. Így a helyi kihívások megfelelően kezelhetők a szélesebb környezet és a globális trendek ismeretében.

A nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti szolidaritás elve. A fenntartható fejlődés érdekei az emberekre összpontosítanak. A jelenlegi generációk fejlődési és környezetvédelmi szükségleteit a nélkül kell kezelni, hogy veszélyeztetnénk a jövő nemzedékek saját igényeinek kielégítését.

A társadalmi igazságosság elvénél, el kell ismerni a megfelelő életkörülményekhez való jogot, és mindenki számára garantálni kell az alapvető emberi jogokat. Minden embernek egyenlő esélyekkel kell rendelkeznie a társadalom méltó tagjainak megszerzéséhez szükséges ismeretek és készségek megszerzéséhez.

Az erőforrások fenntartható kezelésének elve, az erőforrások fenntartható kezelése a környezet hordozó kapacitásának korlátozása érdekében, a természeti erőforrások körültekintő és takarékos felhasználásával megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges erőforrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, és nagy hangsúlyt fektetünk annak megőrzésére.

Az integráció elve azt takarja, hogy az ágazati politikák, tervek és programok kidolgozása, értékelése és végrehajtása során figyelembe kell venni a gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásokat és azok kapcsolatait is annak érdekében, hogy kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti tevékenységeket össze kell hangolni.

A helyi erőforrások felhasználásának elvekor erőfeszítéseket kell tenni, a helyi erőforrásokból származó helyi közösségek szükségleteinek ellátására. Meg kell őrizni a helyi jellemzőket és a sokszínűséget. Az ember által létrehozott környezet és a kulturális örökség megőrzése és fenntartható használata szintén nagyon fontos feladatok.

A nyilvánosság részvételének elve szintén prioritást élvező szempont, ugyanis mindenki számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a társadalmi / gazdasági életet és a környezetet érintő információkhoz, a döntéshozatali folyamatokra vonatkozó információkhoz. Tisztázni és fokozni kell az emberek tudását a fenntartható fejlődésről, annak társadalmi / gazdasági és környezeti hatásairól, valamint a fenntartható megoldásokról és megközelítésekről. Meg kell erősíteni a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban.

A társadalmi felelősség elve, a fenntartható fejlődés és az életminőség javítása érdekében meg kell változtatni a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási mintákat. Meg kell erősíteni a vállalkozások társadalmi felelősségét, valamint a magán- és a közszféra közötti együttműködést.

Az elővigyázatosság és a megelőzés elve tekintetében, az elővigyázatossági megközelítés azt jelenti, hogy ha a súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetőségét észlelik, a teljes tudományos bizonyosság hiányát nem lehet kifogásként használni a környezet károsodásának megelőzésére vagy az emberi egészség veszélyeztetésére irányuló hatékony intézkedések késleltetésére, azaz az észlelt fenyegetés súlyosságát figyelembe véve kell lépéseket tenni. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatosság elvének megfelelően kell megtervezni és végrehajtani, és meg kell akadályozni a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetet károsító vagy szennyező tevékenységeket, és – ha ez nem lehetséges – csökkenteni kell, és végül a károkat vissza kell állítani az eredeti lehetőség szerint.

A szennyező fizet elv talán a legvitatottabb álláspont, ugyanis az áraknak tükrözniük kell a társadalom által a fogyasztással és a termeléssel kapcsolatos tevékenységek által fizetett valós költségeket, valamint azok hatásait, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit is. A környezetet károsító / szennyező tevékenységet végzőknek az emberi egészségre vagy a környezetre okozott károkért kell fizetniük.

Mindent összevetve törekednünk kell környezetünk védelmére, továbbá innovatív technológiák fejlesztésére és az újrahasznosítás maximalizálására. A hulladékok java részét egy laikus csak szemétnek látja, viszont egy hozzáértő vizsgálata során kiderül, hogy nagy százalékban újrahasznosíthatóak. Az újrahasznosítás új mérföldkövét fejlesztette ki a Sajó Brikett Nonprofit Kft. mikor megalkotta mobil fabrikettáló gépét.  Olyan szolgáltatást nyújt az innovatív technológia segítségével, mely a hulladékokat azok keletkezési helyén dolgozza fel és hatékony, környezettudatos, magas fűtőértékkel rendelkező fabrikettet állít elő.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A környezetvédelem szabályozása és története

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Környeztünk védelme a XIX. században kezdődött Tanzániában, a kelet-afrikai német megszállás idején. A játék és az erdők védelmére vonatkozó gyarmati védelmi törvények kerültek elfogadásra, amellyel a hagyományos bennszülött tevékenységek, például a vadászat, a tűzifa gyűjtése és a szarvasmarha-legeltetés korlátozása történt. 1948-ban Serengeti hivatalosan megalapította a vadon élő macskák első nemzeti parkját Kelet-Afrikában. 1983 óta szélesebb körű erőfeszítések történtek a környezetvédelmi kérdések nemzeti szintű kezelésére a Nemzeti Környezetvédelmi Tanács (NEMC) létrehozásával és egy környezetvédelmi törvény kidolgozásával. 1998-ban a Környezetvédelmi Fejlesztési Bizalom (EIT) Indiában kezdett el dolgozni.

A bioszféra megosztása a fő kormányzati szerv, amely felügyeli a védelmet. Ezt a politika kialakításával, a környezetvédelmi kérdések összehangolásával és figyelemmel kísérésével, a környezetvédelmi tervezés és a politikaorientált környezetkutatás teszi lehetővé. Ennek a tanácsnak a feladata, hogy számos környezetvédelmi kérdésben tanácsot adjon a kormányoknak és a nemzetközi közösségnek. A NEMC a következő célokat szolgálja: technikai tanácsadás; koordinálja a műszaki tevékenységeket, végrehajtási iránymutatások és eljárások kidolgozását, figyelemmel kíséri és értékeli a környezetet befolyásoló tevékenységeket, a környezetvédelmi információk és kommunikáció előmozdítását és támogatását, és a tudományos ismeretek előmozdítását.

Az 1997-es Nemzeti Környezetvédelmi Politika a környezetvédelmi döntéshozatal keretét képezi Tanzániában. A szakpolitikai célok a következők elérése, biztosítani kell az erőforrások fenntartható és méltányos felhasználását a környezet károsítása vagy az egészség vagy a biztonság veszélyeztetése nélkül. Megakadályozza és szabályozza a föld, a víz, a növényzet és a levegő lebomlását. Továbbá a természet és ember alkotta örökség megőrzése és javítása, beleértve az egyedülálló ökoszisztémák biológiai sokféleségét. A romlott területek állapotának és termelékenységének javítása, ugyanakkor növelje a környezettudatosság és a fejlődés közötti kapcsolat megértését. Az egyéni és a közösségi részvétel és a nemzetközi együttműködés előmozdítását is célul tűzte ki. Tanzánia jelentős számú nemzetközi egyezményt írt alá, beleértve a 1992-es Riói Fejlesztési és Környezetvédelmi Nyilatkozatot és a Biológiai Sokféleségről szóló 1996. évi Egyezményt. A jogi aktus részét képező szakpolitikai eszközök a következők: környezeti hatásvizsgálatok, stratégiai környezetvédelmi értékelések és az adott iparágak és termékek szennyezésének adózása. A jogi aktusok eltolódásának hatékonysága az idő múlásával lesznek nyilvánvalóak, mivel a végrehajtással kapcsolatos aggályok kirajzolódnak.

A környezetvédelem az Európai Közösség intézményeinek fontos feladata a Maastrichti Szerződés után az Európai Unió valamennyi tagállam általi ratifikálására. Az EU már nagyon aktív a környezetvédelmi politika területén, olyan fontos irányelvekkel, mint a környezeti hatásvizsgálat és a tagállamok polgárai számára a környezeti információkhoz való hozzáférés.

Központi figyelmet kell, hogy kapjon hétköznapjainkban a környezet és annak védelme. Számtalan lehetőség közül választhatunk, legyen szó a mindennapokban használt vegyszerekről vagy kozmetikumokról, az energia használaton át az otthon melegen tartásáig. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki a fűtés korszerűsítésére. Bérelhető mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely az ipari, mezőgazdasági, zöld- és egyéb maradványok keletkezési helyén végzi az újrahasznosítást, így csökkentve a hulladékok ökológiai lábnyomát. A mobil fabrikettáló gép az addig hulladéknak vélt maradványokat hatékony és magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyaggá alakítja, kötőanyag hozzáadása nélkül. A fabrikett hosszan ég, így biztosítva az egyenletes hőmérsékletet.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Privát erdőtulajdonosok és viselkedésváltás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az európai erdők több mint 50 százaléka magántulajdonban van, és a magántulajdonban lévő erdők teljes területe és aránya növekszik. A tulajdonosok száma is növekszik, és az erdőtulajdonosok típusai változnak, a tulajdonosok visszaállítása, privatizációja, eladás /vásárlás, erdősítése és változó életmódja révén. Továbbá Európában, a kontextusban nagy különbségek vannak, például az osztrák erdészeti leltár azt mutatja, hogy Ausztria erdőterületének mintegy 54 százaléka a „kisebb erdők”, amelyek 200 hektárnál kisebbek. Ezzel szemben Franciaországban a 25 ha-nál nagyobb erdőket „nagynak” nevezzük. Skóciában a szakpolitikai tanácsadók kulturális megoszlást írnak le a gazdálkodás és az erdészet között, míg Svédországban sok tulajdonos az erdőkben élő mezőgazdasági termelők, bár ez az arány csökken. A „nem rezidens” vagy „távollétes” tulajdonosok növekedése számos európai országban aggodalomra ad okot. Ezzel ellentétben előfordulhat, hogy a kisebb gazdálkodás előnyei is vannak: egyes tanulmányok szerint a kevésbé intenzív és változatosabb erdőgazdálkodásnak köszönhetően a magán erdők hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és a szén-dioxid-tárolási kapacitáshoz.

Méret, integráció más földhasználathoz, életmód és tulajdonosi hagyományok: mindezen tényezők befolyásolják a „betakarítási hajlandóságot”, a versengő értékeket és a többi érdekelt féllel való kapcsolatokat. Mivel ezek a tényezők országonként és azon belül eltérőek, ügyelnünk kell az általánosításokra. Egyes tényezők viszonylag következetesek. Például az USA-ban és Európában a közelmúltban készült bizonyítékok áttekintése azt mutatta, hogy a parcellák mérete, a betakarítási ár és a lakóhelytől való távolság a leggyakoribb jelentős előrejelzők a betakarításra. Egy korábbi tanulmány, amely az USA-ban a betakarítási magatartás alapjául szolgáló döntéseket részletesebben vizsgálja, arra a következtetésre jut, hogy a kutatás sok információt tartalmaz a betakarításról, de nem arról, hogy milyen más tényezők befolyásolják a tulajdonos döntéseit, például a vadászatot és a rekreációt a jövő generációi számára.

Egy további bonyodalom a tulajdonosokkal folytatott kutatás során felhasznált módszerekből és kérdésekből származik. Sokan az értékekre, az attitűdökre és a kijelentett szándékokra összpontosítanak. Ezek a változók azonban nem feltétlenül korrelálnak a tényleges (jelenlegi vagy jövőbeli) viselkedéssel. A társadalmi kutatás fontos területe a szakadék megértése és a szándék és a cselekvés közötti szakaszok modellezése. Számos értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb tanulmány, amely a viselkedést tanulmányozza, valójában a megfogalmazott attitűdök mérése nélkül történik a betakarítási viselkedés megfigyelése nélkül. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan mozognak az erdőtulajdonosok a jelenlegi attitűdökből, szándékokból és viselkedésekből, az új attitűdökből, szándékokból és végső soron viselkedésből, meg kell vizsgálnunk a beavatkozások hatását.

Finnországban a kisüzemi biomassza-ipar felé való elmozdulás megköveteli a meglévő erdészeti ipar és a menedzsment folyamatainak megújítását, míg Szlovákiában az új piacok fejlesztésére összpontosítanak. Még abban az esetben is, ha hajlandó megváltoztatni az erdőgazdálkodás és a kizsákmányolás mintáit, előfordulhat, hogy még nem nyilvánvaló, hogyan kell ezt megtenni. Magyarországon a természetvédelmi területek 22 %-a erdő. Természetesen hazánkban is folyik erdőgazdálkodás, bár erdeink java része állami kézben van.

Érdekes témába csöppentünk, melyet a tények mellett privát véleményünk is befolyásol. Meddig és hogyan lehet a fakitermelést folytatni? Milyen alternatívák léteznek a fasokszorosításra? Ugyanakkor meddig szólhatnak bele a politikai célkitűzések a magán tulajdonnal való rendelkezésbe?

Fontos kiemelnünk a famaradványok maximális újrahasznosítását, melyre innovatív megoldást fejlesztett ki a Sajó Brikett Nonprofit Kft. A különféle ipari-, mezőgazdasági fahulladékokat, akárcsak a zöld hulladékokat mobil brikettáló gépével újrahasznosítja, így hatékony, magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő. Mivel a brikettáló gép mobil, így a hulladék keletkezésének helyén történik a feldolgozás, ezzel is csökkentve a hulladék ökológiai lábnyomát.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A környezetvédelem fogalma

Mobil brikettálás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A környezetvédelem a természetes környezet védelme a magánszemélyek, szervezetek és kormányok által. Célja a természeti erőforrások és a meglévő természeti környezet megőrzése, és ahol lehetséges, a károk helyreállítása. A túlfogyasztás, a népességnövekedés és a technológia nyomása miatt a biofizikai környezet romlik, néha véglegesen. Ezt elismerték, és a kormányok elkezdték korlátozni a környezetromlást okozó tevékenységeket. Az 1960-as évek óta a környezeti mozgalmak nagyobb figyelmet szenteltek a különböző környezeti problémákra. Különbség van az emberi tevékenység környezeti hatásának mértékéről, sőt a tudományos tisztességtelenségről is szó van, így a védelmi intézkedéseket időnként újra megvitatják. Az ipari országokban az önkéntes környezetvédelmi megállapodások gyakran biztosítják a vállalatok számára, hogy elismerjék a minimális szabályozási normákon való túllépést, és így támogassák a legjobb környezetvédelmi gyakorlat kialakítását. Indiában például a Környezetvédelmi Fejlesztési Bizalom (EIT) 1998 óta dolgozik a környezetvédelem és az erdővédelem terén. A Zöld önkéntesek csoportja kap egy célt a Zöld India Tiszta India koncepciójának.

Az ökoszisztémák az erőforrás-gazdálkodás és a környezetvédelem tekintetében arra törekednek, hogy az egész ökoszisztéma összetett kölcsönhatásait vizsgálják a döntéshozatalban, nem pedig egyszerűen csak konkrét kérdésekre és kihívásokra reagáljanak. Ideális esetben az ilyen megközelítéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok a tervezési és döntéshozatali együttműködési megközelítést jelentik, amely az érdekeltek széles körét magában foglalja az összes érintett kormányzati szervnél, valamint az iparban, a környezetvédelmi csoportoknál és a közösség képviselőinél. Ez a megközelítés ideális esetben támogatja a jobb információcserét, a konfliktus megoldási stratégiák kidolgozását és a jobb regionális megőrzést. A vallások szintén fontos szerepet játszanak a környezet megőrzésében.

A Föld számos erőforrása különösen sérülékeny, mert sok országban az emberi hatások befolyásolják őket. Ennek eredményeképpen az országok számos kísérletet tesznek arra, hogy több kormány által aláírt megállapodásokat dolgozzanak ki az emberi tevékenységnek a természeti erőforrásokra gyakorolt ​​hatásainak megakadályozása vagy kezelése érdekében. Ide tartozhatnak olyan megállapodások is, amelyek olyan tényezőket érintenek, mint az éghajlat, az óceánok, a folyók és a légszennyezés. Ezek a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások néha jogilag kötelező erejű dokumentumok, amelyek jogi következményekkel járnak, ha nem követik őket, máskor pedig több elvi megállapodás, vagy magatartási kódexként szolgálnak. Ezeknek a megállapodásoknak hosszú története van, és néhány multinacionális megállapodás már 1910-től Európában, Amerikában és Afrikában létezik.

A környezetvédelemmel kapcsolatos megbeszélések gyakran a kormány, a jogszabályok és a bűnüldözés szerepére összpontosítanak. A legszélesebb értelemben vett környezetvédelem azonban minden ember, és nem csupán a kormány felelőssége. A környezetet befolyásoló döntések ideális esetben az érdekeltek széles körét foglalják magukba, beleértve az iparágat, az őshonos csoportokat, a környezetvédelmi csoportokat és a közösségi képviselőket. A környezeti döntéshozatali folyamatok fokozatosan fejlődnek, hogy tükrözzék az érdekeltek széles körét, és számos országban egyre inkább együttműködnek.

Számos alkotmány elismeri a környezetvédelemhez való alapvető jogot, és számos nemzetközi szerződés elismeri az egészséges környezetben való élethez való jogot. Számos országban vannak olyan szervezetek és ügynökségek is, amelyek a környezetvédelemre irányulnak. Vannak nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, mint például az ENSZ Környezetvédelmi Programja.

Bár a környezetvédelem, nem csupán a kormányzati védelmi cselekmények felelőssége, a legtöbb ember úgy véli, hogy ezek az ügynökségek elsődleges fontosságúak a környezetet és az azzal kölcsönhatásban lévő embereket védő alapvető szabványok létrehozásában és fenntartásában.

Mindezek tudatában prioritást kell, hogy élvezzen környezetünk védelme. Mindannyiunk felelőssége, hogy harmóniába éljünk a Földdel. Mindennapjainkban számos döntést hozunk, kezdve az ivóvíz-használattól, a háztartásban használt vegyszereken át, az energia használaton keresztül az otthonunk melegen tartásáig. Fontos, hogy tudatosan válasszuk a számunkra és környezetünk számára a legmegfelelőbb megoldást. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki, az ipari, mezőgazdasági, zöld- és egyéb maradványok feldolgozására. Bérelhető mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a hulladék keletkezési helyén hasznosítja újra azt, és magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő, melynek minimális a szén-dioxid kibocsátása. Ezen technológiával környezetbarát tüzelőanyagot állít elő, az addig hulladéknak hitt maradványokból.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom