Az StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában a legutóbbi írásainkat a geomarketing és a lokális online marketing rövid ismertetésére szántuk. Mindkét ismertetés alkalmával kitérhettünk volna tematikus érintkezésekre, átfedésekre a települési marketinggel – amelynek klasszikus formája: a városmarketing –, ám jobbnak láttuk biztos módon elkerülni, nem kockáztatni meg azt a súlypont-zavart, amely a két cikket homályos értelművé tehette volna. Míg ugyanis a geomarketing és a lokális marketing fő indukátorai, aktorai a privát cégek, vállalkozások, addig a városmarketing elsődlegesen településközösségi, intézményi aktivitást jelent, még ha úgy van is, hogy a vállalkozásokkal történő együttműködés, célirányos funkciómegosztás elidegeníthetetlenül hozzátartozik a városmarketinghez, és egyes meghatározott, városmarketinges illeszkedésű kezdeményezések privát cégektől is kiindulhatnak.
Fontos még gyorsan tisztáznunk, hogy a városmarketing, mint fogalom, az urbanisztika részfogalma: olyan részfogalom, amely urbanisztikai szempontok mentén tagolódik: városcentrum-marketing, városnegyed- (városrész)-marketing, közigazgatási marketing stb. Így tehát korántsem szimplán a város-propagálásról van szó. A város kifelé irányuló, goodwill-növelő célzatú kommunikációja, a város-imázs (nem alaptalan) javulását reklámeszközökkel továbberősíteni hivatott marketingmunka csupán az egyik szegmentuma a városmarketingnek.
A „belső városmarketing” (a város-lakosság igényeinek kielégítéséért végzett, folyamatos piacelemző készségű szervező- és fejlesztő-tevékenység) és a „külső városmarketing” (a város iránt érdeklődő, illetve ott valamilyen alkalmi vagy huzamos érdekeltséget bíró máshol-lakók – turisták, konferencialátogatók, külső befektetők stb. – igényeinek kielégítésért végzett szervező- és fejlesztő-tevékenység) egybehangolása maga is külön figyelmet kívánó, fontos városmarketing-feladat. A belső és külső igények – ideértve a még nem közvetlenül adott, ám nagy valószínűséggel prognosztizálható igényeket is – jelentős részben rendszeresen egybeesők, ám szintén rendszeresen bukkannak fel ütközések is a két igényoldal közt.
A vatikáni múzeumok látogatottsága – de Róma egészének turisztikai frekventáltságával hasonló a helyzet, és vonatkozik ez akár Dubrovnikra, Amszterdamra stb. is – olyan tömegesülést ért el a 21. századra, hogy bár hatalmas bevételt jelent a locus számára, de azt a locus már nem tudja a maga állapotainak valódi javítására fordítani. Legalábbis a koronavírus előtti évtizedekben a környék szemetesülése, rongálódása szüntelen tartott, és a város élhetőségével együtt a turisztikai élménytartalom is romlott (megállni a kerge nyájban egyre kevésbé van mód). Nagy mélységű, kibékíthetetlen ellentétre a városmarketingen belül nem feltétlenül akad példa minden város életének minden egyes évtizede során, de minden városvezetésnek érdemes előre-kondicionálnia magát nehezebb fajta döntéshozatalokra. Huzamosan viselni ilyen ellentéteket elvileg nem szabad, mégis, a szükségesnek mondható intézkedések sok városban igen lassan érnek be.
A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.
Kapcsolódó oldal:
StartMa
(X)
