A könnyűszerkezetes házak kezelhető problémái

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Alapozási hibák állhatnak az épületek homlokzatán, a belső falakon keletkező repedések hátterében. Fontos odafigyelni az építkezés kevésbé látványos, de kiemelten fontos mozzanatára, az alapozásra, betonozásra és a repedésekre.

Az alapozási hibák tervezési vagy kivitelezési hiányosságokra vezethetők vissza. Tervezési hiba, ha nem veszik figyelembe az altalaj tulajdonságait, esetleg statikailag alultervezik az alapot. A kivitelezési hibák körébe tartozik, ha az alap vastagsága vagy mélysége nem megfelelő. Akár tégla, akár könnyűszerkezetes házat építtetünk, a sávalap esetében nem szabad takarékoskodni. Ha később anyagi kárunk származik a nem megfelelő mélységű alapozás miatt, senkihez sem fordulhatunk majd panaszunkkal, hiszen a tervező meghatározta, hogy milyen mély alapot kell ásatni. A ház alapjának kiásásakor mindenképpen szakemberrel: a tervezővel, a műszaki ellenőr vezetésével az végeztessük a munkát, s csak akkor lépjünk tovább, ha a tervben meghatározott mélységű és minőségű alap készült el.

Betonozás

Ha elkészült a megfelelő mélységű alap, következhet a betonozás. A kivitelezési hibák körébe tartozik a nem megfelelő betonminőség, a cement kispórolása. Ha az alapásás közben a gép túl mélyre markol – s a kivitelezők takarékoskodni akarnak a beton mennyiségével, s ezért a felesleges mélységet visszatöltik – akkor az alap laza felületre fog támaszkodni, ami túl nagy, vagy egyenetlen süllyedéshez vezethet, és ez az épület falainak megrepedezését eredményezheti. Ha az alap betonozása közben az alapárok oldala beomlik, és nem tisztítják ki, akkor vagy az előbbi helyzet áll elő – még lazább alapfelülettel – vagy az alap keresztmetszetének csökkentésével jelentős szerkezeti gyengülést eredményezhet.

Repedés

Az alapozás bármilyen problémája az épület homlokzatán vagy belső falain üt ki, repedések formájában. A repedések mintázata, lefutási iránya, tágassága, ezek időbeli változása a tartószerkezeti szakértő számára olyan információk, amelyek alapján akár alapfeltárások nélkül is következtetni tud az alapozás hibájának helyére, valószínű okaira. Ilyen esetben statikai szakvélemény alapján ajánlott elvégeztetni az elhárítási, javítási és esetleges megerősítési munkálatokat. Amennyiben a gondot túlterhelés okozza, meg kell erősíteni az alapozási szerkezetet, ha az altalaj megváltozott, átázott, akkor azt meg kell szüntetni. Az alapozás hibáinak kijavítása nem egyszerű feladat, szakemberek szerint a helyreállítás akár több millió forintra is rúghat, s sok vesződséggel jár, mint például kiköltözéssel, így lehetőség szerint jobb megelőzni a gondot, és gondosan tervezett, kivitelezett alapot építtetni családi házunknak.

Szellőzés/penészedés megelőzése

Legtöbb esetben úgy beépíthető, hogy a központi szellőztető rendszer elemei gyakorlatilag láthatatlanok maradnak. A diszkrét elhelyezés szempontjából előnyt jelent, ha már a családi ház tervezési szakaszánál tudjuk, hogy hővisszanyerős szellőztető kerül majd beépítésre, mert így a gépészeti helyiség úgy alakítható ki, hogy a szellőztetőgép helyével is számolunk. Egyedül a hővisszanyerős szellőztető felhasználóbarát kezelőfelülete kerül előtérbe, amin manuálisan is indíthatjuk a levegőcserét, de akár az életritmusunkhoz igazítva is beprogramozhatjuk.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo