Adótorony megépítése ellen tiltakozik Salgótarján önkormányzata

A salgói vár alá tervezett, 30 méter magas adótorony megépítése ellen tiltakozik Salgótarján önkormányzata, amely a honlapján arra kérte a lakosságot, minél többen juttassák el véleményüket a döntéshozó járási hivatalhoz, hogy megakadályozzák az engedélyezést. Az ügy előzményeként azt írták, hogy a Magyar Telekom Nyrt. Salgóbánya településrészen, Salgótarján közigazgatási területén egy 30 méter – körülbelül tíz emelet – magas mobiltelefon-torony építését tervezi. A hivatalos engedélyeztetési folyamat március 2-án megkezdődött.

A környék lakói és a város természeti szépségének megbontása miatt aggódó lokálpatrióták azonban határozottan ellenzik az adótorony megépítését – tették hozzá. Salgótarján önkormányzata a honlapján tudatta, elutasítja, hogy az adótornyot Salgótarján páratlan szépségű természeti környezetének elrondításával építsék meg. Közölték, az adótorony telepítésének ügye nem a salgótarjáni önkormányzat illetékessége, hanem a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivataláé. Mivel az építést a helyi lakosság is véleményezheti, azt kérik, minél több véleményt juttassanak el a járási hivatalhoz, hogy megakadályozzák a telepítés ilyen formában történő engedélyezését.

A város vezetése egyben arra kérte az építtető céget és a járási hivatalt, hogy keressenek olyan alternatív lehetőséget a szolgáltatás bővítéséhez, amely nem rombolja Salgótarján természeti értékeit. Mint írták, szükséges és jó a szolgáltatás bővítése, de nem ilyen áron. Drexler Szilárd, a Novohrad-Nógrád Geopark munkatársa az MTI-nek elmondta: az önkormányzathoz és a járási hivatalhoz fordultak, kérve, tegyenek lépéseket, hogy tájvédelmi okok miatt ne ebben a formában valósuljon meg a beruházás, hiszen a terület az UNESCO-hálózat része, a tájkép ennek fontos eleme és Salgótarján értéke.

Forrás: MTI

 

Új generációs ablakemelő szerelvényeket fejleszt a Hi-Lex Rétságon

Új generációs ablakemelő szerelvényeket fejlesztenek a japán Hi-Lex magyarországi gyárában, a rétsági Hi-Lex Hungary Kábelrendszer Gyártó Kft.-ben, a 362,4 millió forintos projekthez a kft. 155,7 millió forintos támogatást nyert a Széchenyi 2020 “Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázaton – közölte a cég az MTI-vel. Mint írják, a bővülő termékportfólióval új vevőket tudnak majd elérni, ami potenciálisan jelentős árbevétel-növekedést és eredménybővülést hozhat magával, emellett magasabban kvalifikált munkaerőnek biztosítanak munkalehetőséget.

A projektben kifejlesztenek egy motor nélküli ablakemelő szerelvényt, annak szervomotoros tesztelését, zaj- és vibrációmérését, amit a Hi-Lex csoport globálisan alkalmaz majd. Ezzel csoportszinten felértékelődik a magyarországi vállalkozás, mint fejlesztési központ, megnő annak esélye, hogy további termék- és technológiafejlesztési tevékenységek valósuljanak meg Rétságon – teszik hozzá.A vállalkozás középtávú célja az európai kutatásfejlesztési-innovációs központtá fejlődés, továbbá saját gyártású félkész termékek kifejlesztése és gyártása, a Hi-Lex csoport ellátasa ezekkel, kiváltva a tengeren túli importot.

A Hi-Lex Corporation 1946 óta működik, a világ legnagyobb autóipari vezérlőkábel-, és második legnagyobb ablakemelő szerelvény beszállítójaként 12 országban, 39 gyáregységgel közel 14 ezer embert foglalkoztat. A Hi-Lex Hungary Kft-t 2006 augusztusában alapították. A nyugat-nógrádi város ipari parkjában 2007 februárjában felépült 6000 négyzetméter alapterületű üzemet 2013 januárjára 9000 négyzetméteresre bővítették. A gyár jelenleg 350 embert foglalkoztat, ezzel a régió egyik meghatározó munkaadója. A tavalyi üzleti évben a társaság árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot. Ez az összeg egy évvel korábban 8,3 milliárd forint volt, ezen belül az export értékesítés 9 milliárd, illetve 7,4 milliárd forintot tett ki.

A cég termékei a kézi és automata váltókábel, kézifék kábel, kuplung kábel, az első és hátsó ablakemelő szerelvény, főbb vevői a Ford, az esztergomi Magyar Suzuki Zrt. az európai Toyota és Renault gyárak, valamint a Nissan, a BMW és az Audi is.

Forrás: MTI

Javítják a foglalkoztatást Nógrád megyében

Ötéves program kezdődött Nógrád megyében, amelynek keretében képzéssel, a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásával, a vállalkozások munkaerő igényeinek kielégítésével javítják a foglalkoztatást; a Nógrád megyei foglalkoztatási paktum című program – a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán elnyert több mint 1 milliárd forintból valósul meg – tájékoztatta az MTI-t a projektmenedzser szerdán.

Sándor Ildikó elmondta: a teljes költségvetés 70 százalékát munkaerőpiaci szolgáltatásokra, képzési- és bértámogatásra kell költeni, de emellett befektetésösztönzéssel, gazdaságfejlesztéssel is foglalkoznak, készítenek például ingatlankatasztert is. A programba 663 hátrányos helyzetű embert vonnak be, köztük alacsony iskolai végzettségűeket, fiatal álláskeresőket, ötven év fölöttieket, GYED-ről, GYES-ről visszatérőket, megváltozott munkaképességűeket, romákat, közfoglalkoztatottakat.

A projektvezető hangsúlyozta: a munkaerőpiaci programok eddig mindig a kínálati oldalról indultak ki, ez a projekt viszont “keresletvezérelt”, vagyis a munkaadók igényeire reagál megfelelő képzéssel és megfelelő munkaerő toborzásával. Az utóbbi években strukturális munkanélküliség alakult ki, sok munkaadó azzal küzd, hogy nem talál megfelelő embert – tette hozzá.

A Nógrád megyei foglalkoztatási paktumra öttagú konzorcium pályázott, a megyei önkormányzat, a kormányhivatal, a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és a Jonathan Livingston Seagull Alapítvány. Huszonhét szervezet csatlakozott a programhoz, kamarák, vállalkozói érdekképviseleti szervezetek, a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány, képző intézmények, valamint megváltozott munkaképességűek, hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában jártas civil szervezetek.

Forrás: MTI

 

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

Hálózatosodás az egészség területén – Pannon Egészségipari Klaszter

Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.

A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.

A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.

A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Salgóinfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Decemberig fizethetünk a régi 20.000 Ft-ossal

A Magyar Nemzeti Bank 2016. december 31-i határnappal bevonja a régi, 2015 előtt kibocsátott 20 000 forintos bankjegyeket, így azt követően azok a készpénzes vásárlások során már nem lesznek használhatóak. 2017. január 1-től kizárólag a 2015 decemberétől kibocsátott, megújított 20 000 forintos bankjegyek maradnak – törvényes fizetőeszközként – a készpénzforgalomban.

20000 Ft-os
20.000 Ft-os bankjegy, MNB

A 20 000 forintos bankjegyek cseréje – a körültekintő jegybanki előkészítésnek köszönhetően – kedvező ütemben, zökkenőmentesen halad, jelenleg e címlet forgalom-ban levő állományának már közel 75%-át a megújított bankjegyek teszik ki. Fontos azonban, hogy a régi 20 000 forintos bankjegyek a bevonási határnapot követően sem veszítik el értéküket. A hitelintézetek és a posta 2019. december 31-ig, a jegybank pedig a bevonástól számított húsz évig – 2036 decemberének végéig –díjmentesen váltja át törvényes fizetőeszközre a forgalomból bevont 20 000 forintos bankjegyeket.

Forrás: MNB