A környezetvédelem történetiségéről előző cikkünkben foglalkoztunk, mely témával kapcsolatos gondolatainkat folytatjuk…
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.
Az ember környezetre való hatása azzal áll összefüggésben, hogy mekkora területre hat ki tevékenységének hatása, legyen az pozitív vagy negatív. Az őskori emberé csakis a közvetlen környezetére hatott ki, bármit is tett vagy éppen nem tett. Fokozatosan globálissá vált ez a hatás, azzal összefüggésben, hogy az emberiség úgyszólván ellepte a bolygót.
Az újkor nagy találmánya a gőzgép, valamint az ipari forradalom tovább rontotta az emberiség-környezete viszonyát. Ebben az időszűrőberendezései, az autótechnológiában bevezetett szén-monoxid kibocsátás kontrollálása mind azon egyezségek eredményei, melyek a globális felmelegedés megállítását, visszafordítását tűzték ki célul. A globális felmelegedés problémája mellett más környezetvédelmi károk is foglalkoztatták a szervezeteket. Gén manipulált növények, bizonyos növényvédő szerek használata tragikus következményei rámutattak, hogy nem szabad mindent feláldozni a termelékenység, és a gazdasági mutatók szinten tartása érdekében.
Nehéz megjósolni, hogy milyen lépések születnek a környezetünk védelme érdekében. Mindenesetre látszanak az aggodalmak jelei: gyorsan lebomló csomagolóeszközök, szelektív hulladékgyűjtés, ipari termékeszakban már a társadalom struktúrája is átformálódott. A lakosság egyre nagyobb számban vált bérből élő tömeges termelő városlakóvá a vidéki önellátó földművesekből. Az egészségügyi körülmények egyre csak romlottak. A széntüzelésű kazánok, ipartelepek a légszennyezés helyzetét rontották, míg a városokon átfolyó folyókba ürített ipari szennyvíz a vízszennyezés mértékét fokozták. A legújabbkor hadiipari fejlesztések eredményei, a kőolajalapú olcsón előállítható energiahordozói, a termékek tömegszerű előállítása, az életszínvonal emelkedését eredményezte, ami tovább növelte a népességnövekedés ütemét.
Miközben az emberiség ünnepelte nagyszerűségét, megjelentek az első jelek, melyek utaltak arra, hogy környezetünk egyre nehezebben képes kompenzálni a beavatkozások okozta károkat. A döbbenetes mérvű szén-dioxid kibocsátás, a növénytermesztés, és állattenyésztés érdekében irtott őserdő tüneteiként ismerhettük meg a globális felmelegedés fogalmát.
A XX. század második felétől egyre jönnek létre természet-környezetvédő mozgalmak, konferenciák, melynek célja a gazdasági, és technikai fejlődés érdekében kiaknázott-felhasznált erőforrások racionális kezelésének elérése. Megszületett a felismerés, hogy a globális problémák kezelését csak globális összefogással lehet eredményesen kezelni. A gyárkémények k életciklusának tervezésében szerepel már annak újra felhasználása, a pazarló energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia bevezetése. Az országokban bevezetett törvények, melyek szabályozzák az ipar és gazdaság környezet értékeire gyakorolt hatását bíztató jellegűek. Azonban a kedvező eredmények igazolása rövid időszakon belül nem biztosítható. Valahogy úgy képzelhetjük el a környezetünk érdekében tett erőfeszítések ütemét, mint amikor annak rombolása kezdődött el, csak most fordítva. Az egyensúly majd beáll, mint ahogy az minden folyamatra jellemző. Viszont addig is nagyon sokat kell még tapasztalni az embernek azokból az eseményekből, melyek rávezetik a következetes életmódra, magatartásra. Azaz most már egyértelmű hogy nem maradt semmi feláldozni való az ember kényelme érdekében.
A civilizációs fejlődés további fokozása nem marad el a környezet reagálása nélkül. Ezt tartja szem előtt cégünk is, és termékeinkkel, technológiánkkal utódaink jövőjéről is szeretnénk gondoskodni.
Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.
Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.
A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.
A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom