Háztáji gazdaság kezdő lépései

More Pékség
Összefoglaló:
Hogyan épül fel egy háztáji gazdaság? Mik a kezdő lépések és mire kell figyelni a gyakorlatban? Cikkünkben végigmegyünk a fontos lépéseken, tartson velünk.

Először is tisztáznunk kell, hogy mely állatok lehetnek a háztáji gazdaság részei, mik az állatterületek elérhetősége és hogyan lehet egyszerűsíteni a fenntarthatósági gyakorlatokkal.

Első lépésként kezdjük az állatokkal. A kecskék és juhok haverok, de meg kell győződnie arról, hogy a tenyész hímek nem férnek hozzájuk mindig. És határozottan ne ösztönözze a keresztezést! A csirkék tehenek, juhok és kecskék környékén tartózkodhatnak, de a legjobb, ha a csirkéknek számos területre hozzáférést engedünk. Amennyiben a csirkéket a fejőállataival együtt tartja, a csirke csapat megkerülheti a tőgyet, ami nem jó. Feltéve, hogy ez a tőgy biztosítja a család tejét, akkor arra figyelnie kell, mert nagy az esély a különböző fertőzésekre. Nem azt akarom mondani, hogy boruljon ki, ha csirke barangol a fejős állatai körül, de nem tartanám a csirkéket a kecskékkel bezárva.

A sertések mindenevők, ami azt jelenti, hogy ha lehetőségük nyílik rá, más állatokat is vadászni fognak és megesznek. Ezért a sertéseknek a saját fajtájukkal kell lenniük. Viszont, ha megforgatja legelőjét, akkor a sertéseket kiengedheti a különböző legelőkre.

Következő lépésként vizsgáljuk meg az állatok tartását. Mivel a húscsirkék 10-12 hetes korukra teljesen megnőnek, életük nagy részében maga fog babacsibét nevelni. Annak elkerülése érdekében, hogy olyan kis területre szorítsák őket, amelyet gyorsan lefuttatnak (és tele töltődik kakival), a legjobb, ha csirketraktort építünk. Ez alapvetően egy mozgatható ketrec, amely lehetővé teszi, hogy mindennap új fűhelyre vigye őket.

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a húsnyulakat a földtől és kis ketrecekben kell tartani, de természetesebb alternatíva az, amikor a nyulakat természetes környezetükben nevelheti. Ez füvet jelent. Ugyanakkor lehet egy nyúl traktor (hasonlóan a csirke traktor), de csirkehálót kell a padlóra tenni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem ásnak a kiutat.

Ne felejtse el a környezetet!

Amennyiben saját maga szeretne komposztot készíteni, az a legjobb, ha a komposzt halmát az állattartók közelébe helyezi. Még jobb, ha a kert közel van mindkettőhöz. Fő a kényelem.

Abban az esetben, ha gyümölcsfái teljesen megnőttek, akkor megengedheti, hogy kecskéi és juhai körülöttük legyenek. Valójában segítenek levágni az alsó leveleket, és megeszik a földre hulló gyümölcsöt, hogy ne rothadjon el. Viszont, ha fiatalok a gyümölcsfái, akkor vigyázzon! Juhai és kecskéi gyorsan megeszik az új gyümölcsfákat. Mindenesetre az összes fája körül drót vagy rács legyen. A kecskék, juhok és tehenek általában lerágják a fatörzsek kérgét. A háztáji gazdaság tervezésénél figyelembe kell vennie mindezeket a tényezőket.

Most térjünk rá terveire. Különböző méretű udvarok léteznek. Akár egy kis társasházban / házban, egy jó méretű udvarral rendelkező házban vagy akár néhány hektáron lakik, ezek a tervek segítenek meghatározni a háztáji farm tervezésének legjobb módját.

A közhiedelemmel ellentétben nem kell olyan embernek lennie, aki több hektáron él, tökéletes vörös istállóval és fehér kerítéssel.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Foglalkoztatás

More Pékség
Összefoglalás:
A hátrányos helyzetűek és a hátrányos helyzetű településen élők foglalkoztatásának nehézségei és megoldásának lehetőségeit járjuk körbe cikkünkben.

A foglalkoztatás eredendően relatív és szubjektív társadalmi értékének minősítésétét szélesebb körű vizsgálatnak kell alávetni. Azokról a feltételekről, amelyek mellett a társadalmi érték megfelelő és tartós felfogása ápolható az adott foglalkoztatási körülmények között, olyan módon, amely alkalmazkodó és rugalmas a gyakran foglalkoztatottak számára. Ezek a feltételek bonyolultan kapcsolódnak a társadalmakon belüli újraelosztási folyamatokhoz. A közpolitika létfontosságú szerepe a fokozatos újraelosztási intézményi mechanizmusok megerősítése, amely a foglalkoztatás társadalmi értékei, valamint az emberi és a gazdasági fejlődés közötti rugalmasság és pozitív szinergiák kialakításának eszköze.

A munkanélküliség magas szintje jellemző a rendkívül nagy szegénységű városrészekre, elsősorban a falusi környezetben. Számos kihívás áll a munkahelyteremtés útjában ezeken a területeken. Ide tartoznak a potenciális munkavállalók alacsony készségei, a nem megfelelő és romló infrastruktúra, a foglalkoztatásban történő faji megkülönböztetés, a bűnözés és egyéb bajok. Ezeknek a kérdéseknek a sikeres kezelése továbbra is kihívást jelent a politika számára.

Néhány elmélet a hátrányos helyzetű kisebbségek alacsonyabb foglalkoztatási rátájáról a városi környéken azt találja, hogy ez részben annak köszönhető, hogy ezeken a területeken egy munkavállalóra jutó alacsonyabb munkahely áll rendelkezésre. A munkahelyek és a belvárosi dolgozók közötti térbeli eltérés az ipari szerkezet változásával jöhetett létre, amikor a munkahelyek elhagyják ezeket a környékeket. A munkavállalók és a munkahelyek közötti eltérés továbbra is fennáll, ha a bentlakásos szegregáció, amely legalább részben a lakáspiaci diszkriminációnak tudható be, megnehezíti a lakosok számára, hogy közelebb kerüljenek a bőségesebb munkahelyekkel rendelkező területekhez. Nem megfelelő szállítás és a város magjainak magas ingázási költségei a nagyobb foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező területek felé, a szomszédságon kívüli munkalehetőségekre vonatkozó információk hiánya és a faji megkülönböztetés a felvétel során szintén hozzájárulhatnak a rendkívül szegény környéken lakók alacsonyabb foglalkoztatásához. A kevesebb munkahely, az alacsony bérek és a magas ingázási költségek együttvéve kevésbé vonzó lehetőséget jelent a munkavégzés számára, különösen azok számára a kevésbé képzettek számára, akik számára az ingázási költségek a jövedelem nagyobb részét teszik ki. Van azonban néhány bizonyíték arra, hogy nem csak a munkahelyek elosztása a területek között fontos, hanem az is, hogy a faj milyen mértékben játszik szerepet a foglalkoztatásban. A munkahely kezelése ezeken a területeken nem elegendő a probléma kezelésére, amennyiben a foglalkoztatásban történő faji megkülönböztetés szerepet játszik a rendkívül szegény környéken lakók magasabb munkanélküliségében, vagy ha a munkaerő-piaci hálózatok, amelyek segítik a potenciális munkavállalókat a nyitott pozíciók megtalálásában, faji szempontból el vannak különítve. Feltéve, ha ez a helyzet, akkor a szegénység csökkentésére szánt ösztönzők felvétele a munkahelyteremtés ösztönzésével a célzott területeken ösztönözni fogja a helyi lakosok alkalmazását.

Az ország számos területén nagy a szegénység koncentrációja, alacsony a foglalkoztatottság. A meglévő politikák, amelyek célja a munkahelyek növelése ezeken a területeken a foglalkoztatás és a beruházások ösztönzése révén, nem eredményezték a munkahelyteremtés jelentős növekedését és a legkevésbé hátrányos helyzetű emberek jövedelmének növelését. Az egyik politikai alternatíva javaslata, új munkahelyek támogatása lenne a helyi nonprofit szervezetek révén. Ezek a szervezetek a szegénységi küszöb alatti családok lakóit alkalmaznák a hátrányos helyzetű területek újjáélesztése és javítása érdekében. Egy kezdeti időszak után, amikor a munkavállalók készségeket és tapasztalatokat fejleszthetnek, a program elősegítené, és részben támogatná a magánszektorbeli munkahelyekre való átállást. A cél az lenne, hogy erős ösztönzőket teremtsen az azonnali munkahelyteremtéshez, és ösztönözze a munkavállalók átmenetét a jobban fizetett magánszektorbeli munkahelyekre, ugyanakkor javítsa az életminőséget a megcélzott területeken, ami elősegítheti a magánszektorbeli munkahelyek növekedését.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Társadalmi kohézió

More Pékség
Összefoglalás:
Mi is az a jólét? Miként közelítsük meg és, hogyan definiálhatjuk? Az emberek közösségében van az erő. Cikkünkben megismerheti a társadalmi kohézió fontosságát a hátrányos helyzetűek számára.

Egy ország jólétének és társadalmi kohéziójának szintje hosszú időn keresztül nagyrészt stabil. A jólét két kulcsfontosságú tényezője, az egyenlőség és az oktatás. Ez a cikk áttekinti ezeket a kapcsolatokat, majd annak megvitatására tér át, hogy az oktatás korai szintje hogyan befolyásolja a korabeli jólétet. Megállapítja, hogy az oktatás a társadalmi kohézió szempontjából fontos, és hogy az oktatás történelmi szintjei többnyire fontosabbak, mint a kortárs beiskolázások. A bizonyítékok nagyrészt nyugatról származnak az adatok rendelkezésre állása miatt, de más régiókban is támogatják ezt az állítást. Bizonyítékok vannak arra is, hogy az országok felzárkózhatnak. A változás azonban nem könnyű, tekintettel az egyenlőtlenség „ragadósságára” és az 1870-es és 2010-es átlagos iskolai évek közötti magas összefüggésre. Nehéz a szegény és képzetlen állampolgárok számára megszervezni, és biztosítani a forrásokat. Számos ország nem rendelkezik elegendő gazdasági vagy egyéb erőforrással vagy politikai támogatással ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen az emberi tőke eloszlásának megváltoztatására.

Az emberi jólét és az életminőség felmérésére sokféle megközelítés létezett. Különbségektől függetlenül az elmúlt évtizedekben általános konszenzus született az igényről, mely a hagyományos jövedelemorientált jólét mérséklése az „emberi fejlődéssel, (vagyis a „képességek megközelítése”) kétségtelenül az egyik legfontosabb kezdeményezője ennek a szemléletnek. A képesség megközelítés, a társadalmi tényezők fontossága és a társadalmi kontextus kevésbé kaptak lehetőséget, központi szerepet. Az itt bemutatott elemzés középpontjában áll az a társadalmi kérdés, melyek meghatározó tényezők és fontos szerepük van a jólétben. Különösképpen foglalkozunk a társadalmi kohézió fontosságának elméletével és értékelésével, amelyet társadalmi minőségként említünk az emberi képességek elemzésében.

A társadalmi kohézió egy olyan fogalom, amelynek jelentősége folyamatosan növekszik az akadémiai tudományágak, valamint a nemzeti és nemzetközi politikai napirenden. Azonban a problematika abban rejlik, hogy nemcsak a társadalmi kohézió jó közérzetre gyakorolt ​​hatását fogalmazzák meg, hanem ésszerű intézkedések javaslatában is a kohézió értékelésére. Feltéve, hogy a társadalmi kohéziót konceptualizáljuk, mint társadalmi minőség, akkor ezt a minőséget csak az adott társadalom tagjai értékelhetik és ítélhetik meg. Az elmúlt években a tudósok javaslatot tettek az észlelésen alapuló (azaz szubjektív) többdimenziós indexek használatára, a kohézió mérésére. Továbbá a társadalmi kohézióról egy koncepcionális áttekintést mutatnak be, amely lehetővé teszi a „konszenzus” kialakulását a fajták között. Fontos a polgári identitás, az állampolgárság kialakulásának fejlődési folyamata, mint identitási dimenzió a társadalmi kohézió nemzeti szintű előmozdításában. Emellett azt javasolják, hogy az általánosított, azaz a társadalmi bizalom és a méltányosság felfogása kulcsfontosságú összetevő, amely a társadalomról feltételezi, hogy makroszintű kohézió. Továbbá a társadalmi kohéziónak belső és instrumentális szerepe van a térség terjeszkedésében, az emberi képességeknek. A társadalmi kohézió nem csak a rendelkezésre álló szabadságok nagyobb skáláját teszi lehetővé. Az egyén számára lehetővé teszi a különböző háttérrel rendelkező egyének egyesülését is nagyobb hatékonysággal a közös célok elérésében. Ebben az értelemben a társadalmi kohézió nemcsak lehetőségszerkezet az egyének számára a jólét elérésében, lehetővé teszi az erősítést is úgynevezett csoportfüggő vagy társadalmi képességekre, amelyeket az egyének önmagukban nem lennének képesek elérni.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A falusi élet előnyei

More Pékség
Összefoglaló:
A városi élet nyüzsgő, rohanó, zsúfolt világával szemben a falusi élet lelassult, tiszta, egészséges és könnyed. Jöjjön velünk egy utazásra, mely elvarázsolja egy csodás vidékre.

 

A vidéki élet mellett szól az utazás. Bár sok olyan közlekedési eszköz létezik, amely csökkenti a testmozgást a városokban, a falvakban az élet nagyon „fizikai” lehet. A falusi élet minden tevékenységéhez szükség van testmozgásra, például a földdel való munkára, a földbe vetésre, a télre fa aprítására és összegyűjtésére, a régi ösvényen való sétára vagy a közeli boltba járásra. Azt mondják, hogy minimum napi harminc perc aktív séta szükséges az egészség megőrzéséhez, ezzel szemben a falusi élet több lehetőséget kínál, mint egy harminc perces aktív séta. Amennyiben a sétát este, sötétedés után teszi, varázslatos látnivalókkal gazdagodhat vidéken.  Az ipari szennyezés miatt a városi éjszakákon csak a különféle házak, a közlekedési lámpák, a járműlámpák és az utcai lámpák szikrázó fényei láthatók, a csillagok és a hold azonban nem. A falu területén azonban tiszta és gyönyörű éjszakai égboltot ölelhet fel, csillagok ezrei csillognak. Egy holdfényes éjszakában messze lát a ház tetejéről és minden tisztán látható.

Feltéve, hogy ha egy városban él, mielőtt kimegy az utcára, ellenőriznie kell, hogy divatos-e a ruhája vagy sem, mivel mások kinevethetik öltözéke miatt. Általános beszélgetési témák lehetnek a részvények, pletykák, hollywoodi filmek vagy sztárok, autók, stb., annak ellenére, hogy nem szereti ezeket a dolgokat. Ezzel szemben a falusi baráti körök egészen másról szólnak, úgymint szabadság, hobbi, közösségi értékek.

Következő különbség a parkolás, ha van autója, akkor tudja, milyen nehéz parkolóhelyet találni a városban. A kis utcák tömöttek, még fizetős parkolóhelyet is nehéz találni, nem hogy ingyeneset, már amennyiben létezik ilyen a városokban. Mindazonáltal egy kis településen nincs olyan közlekedési rendőrség, ami megbüntetné, hogy a faluban az út szélén állt meg. Továbbá nincs lámpa és nincs dugó.

Utolsó és talán legfőbb érv, mely a vidéki élet mellett szól a közbiztonság. A városi élet hatalmas nyomása sok embert megront. Rengeteg bűncselekmény történik a városban, sok lopás és gyilkosság. A városban sokkal több jármű van, ami gyakran közlekedési baleseteket eredményez. Míg a falvakban kevés közlekedési baleset történik. Egy másik elem, amely veszélyt jelent az ön számára, a járványok és betegségek, amelyek többsége egyik városról a másikra terjednek. A városokban élő emberek a mozgásszegény életmód és a gyorsétterem miatt sok betegség számára kiszolgáltatottá válnak. Az ellustulás, mozgásszegény életmód, a gyorséttermi étkezések a falusi ember számára érthetetlen, egészségkárosító tényezők, melyekre nem vágynak. Így egészségesebben, fittebben, tartalmasabban élik mindennapjaikat.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása
Megélhetés egy kistelepülésen
Mitől jobb egy kistelepülésen az élet?

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Mitől jobb egy kistelepülésen az élet?

More Pékség
Összefoglaló:
Minden ember más, máshogy éli napjait és eltérő prioritás alapján hozza döntéseit. Az elmúlt években főként a munkakeresés hatására rengeteg ember költözött városokba, avagy ingázóként vállalt munkát közeli városokban. Ez hatalmas terhet ró a városokra, akárcsak a családokra. Hál istennek egyre több cég kezdeményezi a helyben lévő munkaerő segítését, megtartását.

 

Az urbanizáció évek óta a fő trend az egész világon. A falvakban született emberek többsége modern városokba rohan. Nyilvánvalóan nagy különbségek vannak a falu életmódja és a városi életmód között. Nehéz megmondani, melyik a jobb. Egyikük sem áll a másik felett. A városban élés gyakran magasabb fizetést, több lehetőséget, több árucikk-választási lehetőséget, több oktatási forrást, jobb orvosi ellátást kínál stb. Ezek a dolgok azonban manapság fokozatosan elérhetők a falvakban. Azok az emberek, akik soha nem jártak falvakban, nem ismerik a falusi életmód igazi szépségét.

A továbbiakban ismertetjük a falusi élet előnyeit, melyeket egy nagyvárosban sosem tudunk megtapasztalni. Amennyiben nem élt falvakban, nem tudta elképzelni, milyen friss a levegő. Nincs autó kipufogógáz, vízelvezető árok, büdös hulladék. Míg a városi életbe való belépéshez szinte maszkot kell viselni (érdekes hasonlat 2020.-ban), falvakban élve hajnaltól sötétedésig friss a levegő.

A város mindig forgalmas és zajos. Nagyon sok jármű és ember van az úton. Zajok érkeznek mindenhonnan, úgymint közlekedési zajok, ipari zajok, építési zajok, szomszédok és lakóhelyek zajai. A falvakban azonban soha nem kell aggódnia ezekért a zajokért. Éjjel mélyen aludhat, nappal pedig a csendes sétát élvezheti.

A falusi élet javára írható, hogy különféle zöldségféléket termeszthet egyedül. Ön ellenőrzi a vetést, trágyázást, növekedést, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a zöldségek minden adalékanyagtól mentesek és tiszták. Ezzel szemben a városban élőknek minden ételt szupermarketből vagy helyi bevásárlóközpontból kell megvásárolniuk. Friss zöldségek fogyasztásához korán kell kelni és rohanni kell a piacra. A helyzet azonban teljesen más, egy kis településen. 

A fogyasztói élet és a megélhetési költségek kétségtelen, hogy a falvakban jóval kedvezőbbek. Az áruk ára alacsonyabb a falvakban, mint a városban. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi terméket vásárol, míg kevesebb pénzt költ falusi életmódnál. Továbbá, mivel kevesebb a fogyasztói lehetőség, nagy megtakarításra tehet szert.

A legtöbb városban élő ember magányosan él, pedig csak 10 méterre van más emberektől, mégis egyedül érzi magát. Kevés a kommunikáció a szomszédok között, és a barátok több tíz kilométerre lehetnek. A magány megölése érdekében online filmeket néznek, online játékokat játszanak, rövid utazásra indulnak. Falvakban élve azonban soha nem érzed magad egyedül. Minden reggel köszönthetsz a szomszédjaidnak, és csak 20 méterre lakhatsz a barátaidtól. A városban mindenhol találkozol idegenekkel, míg a faluban mindenki ismeri egymást. 

Minden ember más, máshogy éli napjait és eltérő prioritás alapján hozza döntéseit. Az elmúlt években főként a munkakeresés hatására rengeteg ember költözött városokba, avagy ingázóként vállalt munkát közeli városokban. Ez hatalmas terhet ró a városokra, akárcsak a családokra. Hál istennek egyre több cég kezdeményezi a helyben lévő munkaerő segítését, megtartását.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása
Területfejlesztés
Megélhetés egy kistelepülésen

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Az apátia a nélkülözés útitársa

More Pékség
Összefoglaló:
Fejlesztés, és különösen a vidékfejlesztés egy érzelmes téma, amely felidézi a fejlett országok társadalmi helyzetét. A lesoványodott gyermekek plakátjai, vagy, ahogy egy asszony az emberek által tele szemetelt patakból iszik egyaránt elszomorítóak. Ösztönzői lehetnek, az adj többet és ne pazarolj felhívásoknak.

Fejlesztés, és különösen a vidékfejlesztés egy érzelmi téma, amely felidézi a fejlett országok társadalmi helyzetét. A lesoványodott gyermekek plakátjai, vagy, ahogy egy asszony az emberek által tele szemetelt patakból iszik egyaránt elszomorítóak. Ösztönzői lehetnek, az adj többet és ne pazarolj felhívásoknak. És mi a helyzet a kevésbé kiváltságosakkal? Nekik nincs szükségük az élet hiányosságainak megerősítésére, amely amúgy is folyamatos küzdelem, a szellem elárasztása és leveri a saját túlélésükért folytatott harc akaratát. Az apátia a nélkülözés útitársa.

A vidékfejlesztésről sok szó esik. Sok ember azt gondolja, hogy megvannak a megoldások, egyek szerint politikai szempontból javasolt, mások humanitárius megfontolásokból véleményeztetik a végeredményt. Egyesek szerint az emberi egoizmus és tisztességtelenség hatása, és ha mindenki őszinte és törődik a másikkal, akkor, nem sok különbség lenne. Lényegében a vidékfejlesztés anyagi jellegű és a vidéki falu közösségeinek életminőségük javítása érdekében nyújtott technikai segítség, mind társadalmi és gazdasági szempontból. Lehet, több élelmiszer előállítása enyhítené az éhezést, tiszta víz biztosításakor meg lehetne szüntetni a betegségek kialakulásának többségét, vagy a létfenntartáshoz szükséges biztos anyagiak adásakor meg lehetne szüntetni a szegénységet. Az igazság az, hogy az összes tényező együttes fejlesztésekor lehet átütő eredményt elérni. Hiszen a felsorolt tényezők és még sok más, összes kombinációja mind közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a gazdálkodáshoz, mint életformához. Mielőtt megvitatnánk a vidékfejlesztés hátrányait a fejlődő országokban szükségesnek tartom összefoglalni, hogy minek kell a vezérelvnek lennie.

A nyilvánosság támogatása és a részvétel, tehát a falusiakat meg kell keresni. Továbbá a fejlesztési ügynökségnek katalizátorként kell működnie az érintettek és a falusi szervezetek között. Feltéve, hogy nincs falusi szervezet (ahogy a falvak többségében) akkor ezek a célok, feladatok a falu vezetői segítségével, akár iskolai tanárok, vallási vezetők vagy közvetlenül magánszemélyeken keresztül. Különös jelentőséget kell tulajdonítani a helyi munkaerő alkalmazásának és helyben történő foglalkoztatásának. Továbbá a falvak társadalmi és gazdasági egységét meg kell őrizni. A tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy azok amennyire csak lehetséges, integrálódjanak egymással. A fejlesztésnek tartalmaznia kell rövid, közepes és hosszú távú megoldásokat a felmerülő problémákra. Míg ideális esetben a fejlesztési munkát az embereknek önmagukban kell elvégezniük, valószínűsíthető, hogy az apátia, az ösztönzés és a szervezés hiánya miatt ez ritkán valósítható meg. A fejlesztési projekt végére el kell érni, hogy a támogatott közösséget elhagyva egyedül folytassák a munkát.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Területfejlesztés

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A romák kihívása

More Pékség
Összefoglaló:
A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és egész életükre kihat. A roma gyermekek problémái már az életük kezdetekor megjelennek. Mit tehet a társadalom?

 

A romák Európa egyik legnagyobb és leghátrányosabb helyzetű kisebbségi csoportja. Az európai 10–12 millió roma ember körülbelül kétharmada közép- és kelet-európai országokban él. Míg néhányan megszöktek a szegénység elől, milliók élnek nyomornegyedekben, és hiányoznak a számukra szükséges alapvető szolgáltatások, az egészségügytől és az oktatástól kezdve az áramig és a tiszta vízig. 

A roma közösségek hátrányos megkülönböztetése mindennapos, elősegíti kirekesztésüket. A társadalmi beilleszkedésük támogatása, szegénységük és rossz életkörülményeik messze nem ösztönzik a politikai döntéshozók és a nyilvánosság sztereotip nézeteit. A roma gyermekek pedig nem részesülnek a nekik való támogatásban, és diszkriminációval küzdenek, amely megtagadja tőlük a biztonságos, egészséges és művelt gyermekkor elengedhetetlen feltételeit.  A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és az egész életre kihat. A roma gyermekek problémái már az élet elején elkezdődhetnek. 

Egyes országokban például a roma csecsemők négyszer nagyobb eséllyel születnek kissúllyal, mint mások. Ritkábban születésükkor is regisztrálják őket, és sokuknak hiányzik az születési anyakönyvi kivonat, amely jelzi a szolgáltatások teljes köréhez való jogukat.  

Növekedésük során a roma gyermekek nagyobb valószínűséggel alultápláltak, mint a nem roma gyermekek, és kevésbé valószínű, hogy teljesen immunizálták őket. Kevesen vesznek részt a kisgyermekkori nevelésben. A nem roma gyermekeknél ritkábban kezdik el vagy fejezik be az általános iskolát, és különösen a roma lányok jóval kevésbé járnak középiskolába. A roma gyermekek mindössze 19 százaléka jut el a középiskoláig, míg a nem roma gyermekek 89 százaléka. Az írástudási arányban is vannak eltérések, a roma fiúk aránya 80%, a roma lányoké pedig alig 75%, szemben a nemzeti szintű egyetemes műveltségi rátával. A roma gyerekeket túl gyakran szegregálják a javító osztályokba a szokásos iskolákban, és nagyobb valószínűséggel a speciális iskolákba irányítják őket. 

A roma közösségekben a gyermekházasságot a fiatal lányok védelmének „érvényes” módjának és értékes hagyománynak lehet tekinteni. A valóságban az ilyen házasságok elmélyítik a lányok által tapasztalt különbségeket, és szűkítik életlehetőségeiket. Számos balkáni országban a 20–24 éves roma nők fele 18 éves kora előtt házasságot kötött. A gyermekházasság és az iskolai lemorzsolódás szorosan összefügg, különösen a lányok esetében, és az ilyen házasságok a lányokat a korai terhesség és a szülés veszélyeinek, valamint a családon belüli erőszak kockázatának is kiteszi. 

A megoldás a roma gyermekek életének javításához jogokon alapuló megközelítésre van szükség. A leginkább marginalizálódott és kirekesztett gyermekekre kell összpontosítanunk, beleértve a roma közösségekben felnövő gyermekeket is, hogy fenntartsák a teljes gyermekkorhoz fűződő jogaikat.

A családok lehetőség szerinti összetartására szükséges törekednünk, továbbá minden gyermek számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést biztosítanunk kell, valamint az összes gyermek védelmét az erőszakkal szemben. 


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége
A romák helyzete a 21. században

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A romák helyzete a 21. században

More Pékség
Összefoglaló:
Kevés a szakképzett munkaerő, mely nagy hatást gyakorol a romák társadalmi és gazdasági helyzetére. Ennek okait és hosszú távú következményit vizsgáljuk.

 

A kialakult tendenciák továbbra is meghatározzák a romák helyzetét Magyarországon. Kevés a foglalkoztatott, és azok közül (férfiak 38% -a és a nők 20% -a) túlnyomórészt szakképzetlen fizikai munkát végeznek, csupán 7% fehérgalléros foglalkoztatottságú, és csak 24% dolgozik szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyen. Ennek az a hatása, hogy még az a néhány roma is, aki foglalkoztatott, nagyon ingatag munkakörben dolgozik, megbízhatatlan jövedelemmel. Sőt, még az alacsony foglalkoztatási ráta is, magas forgalmi rátát takar, körübelül a foglalkoztatottak 43% -át öleli fel. A romák évente elhagyják a munkaerőpiacot, ennek eredményeként annak ellenére, hogy sok a roma, időnként csak kevesen vannak stabil, hosszú távú pozíciókban. A munkaerő-piaci aktivitás alacsony szintjét nem magyarázzák teljes mértékben az oktatás hiányával. A romák összehasonlítása a teljes népesség azon szegmenseivel, amely 8 évig vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik, azt mutatja, hogy ez utóbbi csoport kétszerese a romáknak, míg a foglalkoztatási stabilitás jelentősen nagyobb. Ezeket a különbségeket leginkább a diszkrimináció magyarázza. A romák alacsony iskolai végzettségét és iskolai szegregációját súlyosbítja a magyar oktatási rendszer hajlandósága a problémás gyermekek külön oktatására, általában rosszabb körülmények között. Ez cementálja a különbségeket és a lehetőségek hiányát. 85% -a a speciális iskolákban tanuló diákoknak roma. Bár egyes országokban sikeres volt, Magyarországon ez a megközelítés teljes kudarcot vallott, így ugyanis nincs alternatívája az integrációnak. Mivel ezeket az információkat nem etnikai alapon gyűjtik, a jövedelemről keveset lehet tudni a roma családok tekintetében. Becslések szerint a legalacsonyabb jövedelmű családok mintegy 50% -a roma. Ugyanakkor a legfrissebb országos felmérés arról szól, hogy mennyit keresnek a romák 2003-tól azt mutatta, hogy a roma családok 56% -ának volt jövedelme az ENSZ meghatározása szerint napi két dolláros (kb. 600 forint) szegénységi küszöb, amely általában a fejlődő országokban általános. 

Mindazonáltal megfigyelhető, hogy a romák keveset vesznek részt a politikában. Habár jogilag be vannak építve roma tanácsok sok településen kevés befolyással bírnak. A roma intézményektől eltekintve nagyon kevés roma politikus van a helyi tanácsokban vagy a magyar parlamentben. Egészségügyi és demográfiai mutatók azt mutatják, hogy a romák aránya szintén leginkább a fejlődő világ mutatóihoz hasonlít, vagyis alacsony a várható élettartamuk (az általános népesség 20,2% -a 60 év feletti, de a romák csak 3,9% -a éli túl ezt az életkort), a magas csecsemőhalandóság és az általános népességnél jóval magasabb születési arány. A dohányzás komoly probléma, ugyanis a roma férfiak 70% -a, míg a nők 61% -a dohányzik.  

Számos olyan önkormányzat létezik, ahol nagy feszültségben élnek az különféle etnikai hovatartozású lakosok. Általában a szegény nem roma emberek, akik főleg az erőforrások hiánya miatt nem jutnak kellő segítséghez, támogatáshoz. Az ilyen közösségek elhagyása után, sokan úgy érzik, hogy roma társaik zavarják el őket, sőt fenyegetik őket. Bár tanulmányok nem mutatták ki, hogy a romák bűnözési aránya jelentősen magasabb lenne a lakosság körében, sok polgár meg van győződve arról, hogy ezt az érzést a szélsőjobboldal kihasználja.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége

More Pékség
Összefoglaló:
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbségének történelmi érdekességeit mutatjuk be. Erős identitásukat sikerült megőrizniük a sok száz év alatt. Számos érdekességet rejt cikkünk.

 

Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége a romák, a régió talán leginkább félreértett, leginkább üldözött kisebbsége. Körülbelül hatszáz évvel ezelőtt indiai migrációjuk óta a romák gazdasági, politikai és kulturális megkülönböztetést szenvedtek mind a kommunista, mind a kapitalista, mind a demokratikus és totalitárius társadalmak által. Az 1989 utáni kelet-európai átmenet hatalmas etnikai alosztályt hozott létre, amely több mint 5 millió romából áll, akik minden statisztikai mutató alapján – politikai, társadalmi és gazdasági szempontból (műveltség, jövedelem, élettartam, csecsemőhalandóság, étrend, kormányzati képviselet, hozzáférés) egészségügyi ellátáshoz és költségmentességhez, oktatáshoz, foglalkoztatáshoz) Kelet-Európában az etnikai csoportok közül a legalacsonyabb.

Az állapot mégsem annyira sivár. A hatalmas akadályok ellenére a romák ellenálltak az asszimilációnak, és sikerült megőrizniük az erős identitásukat. A posztkommunista átmenet ösztönözte az emberi jogi mozgalmak megjelenését a romák körében, valamint politikai és kulturális szervezetek, pártok és szakszervezetek megalakulását. Ezek a szervezetek óriási feladatot vállaltak a romák körében elterjedt és koherens politikai tudatosság ösztönzésére, valamint a diszkrimináció elleni küzdelemre az élet minden területén, mind intézményi, mind informális téren. Végül a roma kultúra virágzott, különösen a zene és a tánc előadó művészetében. A fenti tényezők ösztönözték a nyilvános roma identitás megfogalmazását politikai és kulturális értelemben.

Fontos megjegyezni az európai roma csoportok nagy heterogenitását a település, a nyelv, a nyelvjárás, a vallás, a foglalkozás, a szokások, a meggyőződés és az osztály tekintetében. Ezenkívül a romák egyedülálló nép Európában, mivel diaszpóra népek, akiknek nincs állítólagos hazájuk. Bár India származási helyük, nem tartják be a haza fogalmát, és nem akarnak független államot létrehozni. A területi bázis hiánya miatt kívülállóknak tekintették őket, akiknek hiányzik a stabilitás és az állandóság, a lényeg más. Sőt, nincs „anyaország”, amely támogatná ügyüket, és emiatt sok országban megtagadják tőlük a „nemzetiség” státuszt. 

Végezetül szeretnénk megosztani egy történelmi érdekességet. Nyelvi bizonyítékok azt mutatják, hogy a romák eredetileg Észak-Indiából származnak, és hogy valamikor Kr. U. 800–950 között vándoroltak ki a területről. A roma nyelv, szanszkrit származású és szoros rokonságban áll a hinduval. Ma a romák számos nyelvjárásban léteznek, tükrözve a római diszperzió útjait. Egyes roma csoportok azonban jelenleg nem kommunikálnak roma nyelven. A romák mindig kétnyelvűek voltak, és sok esetben többnyelvűek. A Dél-Balkánon a romák roma nyelven beszélnek, plusz a helyi délszláv nyelv, vagy török, albán vagy görög nyelven.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Romák Európában

More Pékség
Összefoglaló:
Az eurocities jelentés és a romák kapcsolatát ismertetjük olvasóinkkal. Továbbá Európa legnagyobb kisebbségének anyagi és társadalmi helyzetét és a szolgáltatásokhoz való hozzáférését vizsgáljuk.

A romák Európa legnagyobb etnikai kisebbsége, becslések szerint 10-12 millió roma él a kontinensen. Helyzetük továbbra is kritikus, mivel továbbra is szembesülnek a diszkriminációval és egyenlőtlen bánásmóddal. A roma emberek nagyobb valószínűséggel munkanélküliek és mélyszegénységben élnek a nem romákhoz képest. Mindez korlátozza esélyeiket a jó oktatáshoz való hozzáférés és tisztességes életkörülmények kialakításában. Gyakran bizonytalan körülmények között élnek, és bizonytalan a hozzáférésük az alapszolgáltatásokhoz. A romák helyzetének javítása érdekében az EU elfogadta a nemzeti romákra vonatkozó uniós keretrendszert. Integrációs stratégiák 2011-ben a roma integráció nemzeti, regionális szintű megvalósítása céljából készült. A fokozott erőfeszítések ellenére a romák helyzete továbbra is kritikus és megerősítést igényelt, mely újabb cselekvési tervezet szükségességét eredményezte. Mely következményeképp 2016 decemberében az EU Tanács sürgette a romák integrációjának felgyorsítását „különösen helyi szinten”. A romák többsége városi területeken él, hogy növelje esélyeit a munkára.  Valójában a városok a romákhoz legközelebb eső kormányzati szintek és a legjobban testreszabott megoldások kidolgozásában. A városoktól első kézből szerzett információk hatékony módja annak, hogy életképes visszajelzést kapjunk a romák helyzetéről. A romákkal kapcsolatos statisztikák azonban nemzeti szinten alapulnak, és nem tartalmaznak helyi vagy városi dimenziót. A romák helyi szintű befogadására vonatkozó adatok továbbra is szűkösek, a helyi hatóságok erőfeszítései pedig kevésbé dokumentáltak, mint nemzeti szinten.

Az eurocities jelentés azért készült, hogy válaszoljon a romák befogadási helyzetének feltérképezésére helyi szinten. A jelentés azokat a kihívásokat vizsgálja, amelyekkel a romák szembesülnek a városokban foglalkoztatáshoz, lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésük tekintetében. A jelentés azt is feltárja, hogy a városok miként reagálnak ezekre a kihívásokra, milyen kezdeményezéseket hajtanak végre, hogyan vesznek részt a romákkal, és milyen támogatásra van szükségük ahhoz, hogy elősegítsék a romák befogadását. Nincs egyetlen homogén roma népesség, de a városokban több, különféle roma is található, különböző igényekkel rendelkező közösségek. Egyes városokban vegyesen élnek az őshonos romák, hosszú távú lakóhelyű romák és a nemrég érkezett romák az EU 2004-es bővítéséből. A belföldi romák általában jobb helyzetben vannak, mivel teljes jogaik vannak állampolgárként vagy lakosok, és ismerik a várost, a munkaerőpiacot és a számukra elérhető szolgáltatásokat. A nemrég érkezett romák szembesülnek a nyelvi akadályokkal, és még több támogatásra van szükségük, bizalmuk elnyeréséhez, továbbá, hogy megismerhessék a rendelkezésükre álló közszolgáltatásokat. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA