Összefoglaló:
A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és egész életükre kihat. A roma gyermekek problémái már az életük kezdetekor megjelennek. Mit tehet a társadalom?
A romák Európa egyik legnagyobb és leghátrányosabb helyzetű kisebbségi csoportja. Az európai 10–12 millió roma ember körülbelül kétharmada közép- és kelet-európai országokban él. Míg néhányan megszöktek a szegénység elől, milliók élnek nyomornegyedekben, és hiányoznak a számukra szükséges alapvető szolgáltatások, az egészségügytől és az oktatástól kezdve az áramig és a tiszta vízig.
A roma közösségek hátrányos megkülönböztetése mindennapos, elősegíti kirekesztésüket. A társadalmi beilleszkedésük támogatása, szegénységük és rossz életkörülményeik messze nem ösztönzik a politikai döntéshozók és a nyilvánosság sztereotip nézeteit. A roma gyermekek pedig nem részesülnek a nekik való támogatásban, és diszkriminációval küzdenek, amely megtagadja tőlük a biztonságos, egészséges és művelt gyermekkor elengedhetetlen feltételeit. A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és az egész életre kihat. A roma gyermekek problémái már az élet elején elkezdődhetnek.
Egyes országokban például a roma csecsemők négyszer nagyobb eséllyel születnek kissúllyal, mint mások. Ritkábban születésükkor is regisztrálják őket, és sokuknak hiányzik az születési anyakönyvi kivonat, amely jelzi a szolgáltatások teljes köréhez való jogukat.
Növekedésük során a roma gyermekek nagyobb valószínűséggel alultápláltak, mint a nem roma gyermekek, és kevésbé valószínű, hogy teljesen immunizálták őket. Kevesen vesznek részt a kisgyermekkori nevelésben. A nem roma gyermekeknél ritkábban kezdik el vagy fejezik be az általános iskolát, és különösen a roma lányok jóval kevésbé járnak középiskolába. A roma gyermekek mindössze 19 százaléka jut el a középiskoláig, míg a nem roma gyermekek 89 százaléka. Az írástudási arányban is vannak eltérések, a roma fiúk aránya 80%, a roma lányoké pedig alig 75%, szemben a nemzeti szintű egyetemes műveltségi rátával. A roma gyerekeket túl gyakran szegregálják a javító osztályokba a szokásos iskolákban, és nagyobb valószínűséggel a speciális iskolákba irányítják őket.
A roma közösségekben a gyermekházasságot a fiatal lányok védelmének „érvényes” módjának és értékes hagyománynak lehet tekinteni. A valóságban az ilyen házasságok elmélyítik a lányok által tapasztalt különbségeket, és szűkítik életlehetőségeiket. Számos balkáni országban a 20–24 éves roma nők fele 18 éves kora előtt házasságot kötött. A gyermekházasság és az iskolai lemorzsolódás szorosan összefügg, különösen a lányok esetében, és az ilyen házasságok a lányokat a korai terhesség és a szülés veszélyeinek, valamint a családon belüli erőszak kockázatának is kiteszi.
A megoldás a roma gyermekek életének javításához jogokon alapuló megközelítésre van szükség. A leginkább marginalizálódott és kirekesztett gyermekekre kell összpontosítanunk, beleértve a roma közösségekben felnövő gyermekeket is, hogy fenntartsák a teljes gyermekkorhoz fűződő jogaikat.
A családok lehetőség szerinti összetartására szükséges törekednünk, továbbá minden gyermek számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést biztosítanunk kell, valamint az összes gyermek védelmét az erőszakkal szemben.
Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.
A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.
A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!
Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége
A romák helyzete a 21. században
(X)
