Globális felmelegedés kialakulása

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A globális felmelegedés, az a jelenség, ami az elmúlt egy-két évszázadban a Föld felszíne közti átlagos léghőmérséklet emelkedésével jár. Az éghajlati tudósok a 20. század közepe óta részletes megfigyeléseket gyűjtöttek a különböző időjárási jelenségekről (mint például a hőmérséklet, a csapadék és a vihar), valamint a kapcsolódó éghajlati hatásokról (mint például az óceáni áramlatok és a légkör kémiai összetétele). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Föld éghajlata a geológiai idő kezdete óta megváltozott, és hogy az emberi tevékenységek hatása, legalábbis az ipari forradalom kezdete óta, óriási impressziót gyakorol az éghajlatváltozásra.

A tudományos közösségek többségének egyre nagyobb meggyőződését adva a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (WMO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 1988-ban kialakította az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületet. 2013-ban az IPCC arról számolt be, hogy az 1880 és 2012 közötti időszakban a globális átlagos felületi hőmérséklet körülbelül 0,9 °C-kal (1,5 ° F) emelkedett. A növekedés közelebb van, amikor az átlaghőmérséklethez viszonyítva mérjük, ekkor 1,1 °C (2,0 °F).

 Az IPCC által 2018-ban készített jelentés tovább finomította ezt a becslést, megjegyezve, hogy az emberek és az emberi tevékenységek felelősek a globális felmelegedés 0,8 és 1,2 ° C közötti (1,4 és 2,2 ° F) átlaghőmérséklet-emelkedéséért az iparosodás előtti idők óta, továbbá a XX. század második felében megfigyelt felmelegedés nagy része az emberi tevékenységnek tulajdonítható. A jelentés úgy jósolta, hogy a globális átlagos felületi hőmérséklet 2100-ra az 1986–2005-ös átlaghoz viszonyítva 3 és 4 °C-al (5,4 és 7,2 ° F) emelkedik, ha a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is a jelenlegi sebességgel folytatódik. A várható hőmérséklet-emelkedés számos lehetséges forgatókönyven alapult, amelyek az üvegházhatást okozó gázok jövőbeli kibocsátásának és a mérséklési (súlyosságcsökkentő) intézkedéseknek, valamint a modell-előrejelzések bizonytalanságainak köszönhetőek. A főbb bizonytalanságok közé tartozik a visszacsatolási folyamatok pontos szerepe és az ipari szennyező anyagok aeroszolként kifejtett hatásai, amelyek ellensúlyozhatják a felmelegedést.

Számos éghajlati tudós egyetért abban, hogy jelentős társadalmi, gazdasági és ökológiai károk keletkeznének, ha a globális átlaghőmérsékletek ilyen rövid idő alatt több mint 2 °C-kal (3,6 ° F) emelkednének. Ilyen kár magában foglalná a növények és állatfajok fokozott kihalását, a mezőgazdaság mintázatának megváltozását és a növekvő tengeri szinteket. 2015-ig néhány nemzeti kormány kivételével megkezdték a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló tervek megalkotásának folyamatát, amelynek célja az, hogy segítse az országokat abban, hogy a globális felmelegedést 1,5 ° C (2,7 ° F) alá szorítsák, az iparosodás előtti szint eléréséhez. Az IPCC által 2018-ban közzétett különjelentés megállapította, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, az átlagos felszíni levegő hőmérséklet-emelkedése valamikor 2030 és 2052 között elérné az 1,5 ° C-ot. 1901 és 2010 között a tenger szintje kb. 19–21 cm-rel emelkedett, és a tenger szintje a 20. század második felében gyorsabban emelkedett, mint az első félévben.

A fent említett forgatókönyvek főként az egyes nyomokban lévő gázok (üvegházhatású gázok) jövőbeni koncentrációitól függenek, amelyeket az alsó légkörbe növekvő mennyiségben fosszilis tüzelőanyagok égetésével, ipari, közlekedési és lakossági felhasználásokra injektáltak. A modern globális felmelegedés az úgynevezett üvegházhatás nagyságának növekedése, a Föld felszíni és az alacsonyabb légkör felmelegedése, amelyet a vízgőz, szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok és egyéb üvegházhatású gázok jelenléte okoz. 2014-ben az IPCC beszámolt arról, hogy a légkörben a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxidok koncentrációja meghaladta a 800 000 éves jégmagokban találhatóakat.

E gázok közül a szén-dioxid a legfontosabb az üvegházhatás- és az emberi gazdaságban betöltött szerepe szempontjából. Becslések szerint az ipari kor kezdetén, a 18. század közepén a légkörben a szén-dioxid-koncentráció megközelítőleg 280 millió ppm volt. 2018 közepéig 406 ppm-re emelkedtek, és ha a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is az aktuális sebességgel égnek, akkor a 21. század közepére várhatóan 550 ppm-re emelkedne – ami azt jelentené, hogy a szén-dioxid-koncentráció megduplázódna 300 év alatt.

Mindezek tudatában nagyon fontos, hogy odafigyeljünk környezetünkre és megválogassuk a fűtési alapanyagainkat, technikáinkat.  Innovatív tervet készített a Sajó Brikett Nonprofit Kft. mellyel a piacon egyedüliként mobil brikettáló géppel rendelkezik. A mezőgazdasági, ipari, fa és zöldmaradványokat brikettálja a keletkezés helyszínén. Az elkészült termék kiváló fűtőértékkel és minimális a szén-dioxid kibocsátással rendelkezik.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom