Faipari iparművészeti stílusok


A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

____________________

A Bauhaus-stílusirányzattal folytatjuk iparművészeti blokkunkat.

Ez a stílus egy XIX. században kezdődött eszmerendszer kicsúcsosodása, összegezése. William Morrisonhoz kapcsolódik a kezdet, ő egy XIX. század második felében élő festőművész, iparművész, a preraffaelita irányzathoz és Arts and Crafts mozgalomhoz tartozott. Követőivel a művészeti ipar gondolatkörét kifejlesztve az emberi környezet jobbításán munkálkodott. Vallotta, hogy áthidalható a képzőművészet és az alkalmazott művészet közötti szakadék. A középkori szakemberek munkavégzéséhez kívánt visszatérni, akik szerinte még a beleplántálták lelküket az alkotott tárgyba. Az ipari forradalom elvette ezt a boldogság- és elégedettségérzést az alkotótól. Előszeretettel elevenített fel régi kézművestechnikákat (növényi festés). Berendezésben inkább a minimalista bútorozottságot kedvelte a megmaradó bútorok szerkezeti, strukturális szépségének kiemelése. Vallotta: „Nincs értelme bármi olyan dologgal foglalkozni, ami nem feltűnően szép.”

A Bauhaus irányzat a rendeltetésből kiindulva határozza meg a forma és anyagkövetelményt.

Az iskolát Weimarban Walter Gropius, német építész alapította 1919-ben újszerű anyagok bútorok és épületek tekintetében történő felhasználása oktatásának terepeként. A modern társadalom építészeti és tárgyi igényeire helyezte a hangsúlyt. Szerteágazó törekvéseket a magyar származású Moholy-Nagy László szervezte egységgé.

A bútorok terén is a rendeltetés és az alapstruktúra volt a domináns. A díszítés elhanyagolhatóvá vált, fontos szempont lett a tömeggyártásra való alkalmasság.

Az 1925-ös első csőszék ötletét pl. a kerékpár csőváza adta Marcel Breuer és a megajándékozott után kapta a Vaszilij nevet. Egyetlen meghajlított acélcsőből készült a szék a terhelést egyenletesen elosztva. Majd épület esetén is alkalmazta ezt a statikai technikát.

Le Corbusier az 1928-as hullámkialakítású acélcső és feketebőr felhasználásával kialakított LC4 kanapéja/fekvőfotelja igen futurisztikusnak tűnt. Még ma is bútoráruházak kedvelt darabjai közé tartozik. Hiába az acélváz, mégsem tűnik hideg-rideg darabnak. Kényelmet és eleganciát sugároz, nem véletlen tehát, hogy az 1960-as években a gyártását újrakezdték. Nem annyira a Bauhaus munkásbútor vonalát követte, hanem visszatért a polgári úri érzés felkeltéséhez. A Basculant” szék alapötlete XVIII. századi összehajtható piknikszékre vezethető vissza.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)