A jogokon alapuló keretet alkalmazó szociális védelmi rendszereknek integrálniuk kell a beépítést a tervezésükbe, megvalósításukba és értékelésükbe annak biztosítása érdekében, hogy mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, akik strukturális megkülönböztetésben szenvednek (például nők, gyermekek, idős emberek, fogyatékossággal élők, etnikai kisebbségek, bennszülöttek és HIV / AIDS-szel élő emberek), és nem megbélyegzik a kedvezményezetteket.
Különböző tényezők miatt – földrajzi elhelyezkedés, nem, életkor, képesség és állampolgárság, például – egyes csoportok különféle hátrányokkal szembesülnek. Ezek a körülmények lehetnek egész életen át tartóak, például az etnikai hovatartozás, vagy változhatnak az életciklus során, például az életkor során. A politikai döntéshozóknak ezért biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseket hozzanak ezen akadályok leküzdésére.
Általában az emberi jogi eszközök értelmében a jogokat „mindenki” megkapja, bármilyen megkülönböztetés nélkül. Így a kisebbségeknek (nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek) minden jogot, ideértve a szociális biztonsághoz való jogot is, ugyanolyan alapon kell élvezniük, mint a lakosság többi tagjának.
A szociális védelmi rendszerek és programok megtervezésekor elengedhetetlen, hogy a politikai döntéshozók prioritássá tegyék a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek és az általános lakosság közötti hatalmi egyensúlyhiány kezelését.
Társadalmi szinten is érzékelhető a különbségek növekedése az egyes rétegek és térségek között. A nagyobb városokban a szegénynegyedek kialakulásának jelei, a gettósodás veszélye, az elzárt kistérségekben az elnéptelenedés, elöregedés figyelhető meg. Jelentős számú fiatal diplomás hagyja el a régiót. A demográfiai mutatók érzékeltetik, hogy ott, ahol a roma népesség nagyobb arányban él, az életszínvonal, az alacsony iskolázottsági szint, a várható élettartam, a közművesítettség, a lakások komfort fokozata jóval alacsonyabb, magas a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány.
A régió népességének nagyobb hányada sorolható a szegény rétegbe, mint országosan. A jövedelmek és az életkörülmények a legrosszabbak a kedvezőtlen adottságú kistérségek elzárt, távoli medencéiben, a városoktól távoli mikrotérségekben. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek következményeként kisebb a társadalmi kohézió, mérsékeltebb a vállalkozási készség.
Összességében azonban még mindig nagyon sok tennivaló van, mert a finoman szólva is hiányos végzettség miatt a roma etnikum nagy tömegei igen nehezen mobilizálhatóak.
A képzettségi szint általános emelésének sikerét azonban erőteljesen megkérdőjelezheti az is, hogy a roma etnikum nagy tömegei élnek nyomorszinten, gyakran elképesztő egészségügyi és lakáskörülmények között. Emellett gyakorlatilag mindegyik családot sújtja a munkanélküliség, így a gyermekek iskoláztatását sokszor akkor is képtelenek finanszírozni, ha a megfelel ő akarat egyébként meg is lenne hozzá.
Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.
Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába. A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi 2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.
Kapcsolódó linkek:
More Pékség
(X)
